DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR,
DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem a lehetőségekhez képest tömören és lényegre törően megfogalmazni a véleményünket. Bárándy Gergely képviselőtársamnak nagyon sok mindenben igaza volt, azt kell mondjam, pedig ez a téma akár szakmai módon is megközelíthető lenne.
(15.50)
De nem szeretjük, ha szakmainak álcázva olyan aknákat helyeznek el önök jogszabályokban, és a működést úgy alakítják át a kormányhivatalok esetében, illetve úgy integrálják a szakigazgatási szerveket, hogy azok a visszaélésekre is könnyebben lehetőséget adjanak. Ebben az esetben, és főleg az elmúlt öt év tapasztalatait figyelembe véve azt kell gondolnunk, hogy nem véletlenül történnek ezek a folyamatok.
Ha a törvényjavaslatnak az általános indokolását megnézzük, akkor szembeötlő, hogy az általános szlogeneket vetik be indokolásként: hatékonyságnövelés, a kormány területi feladatellátásának, hatékonyságának, eredményességének megvalósítása, bürokrácia csökkentése, ügyfélbarát közigazgatás, hogy csak a legfőbbeket említsem. Erre természetesen azt lehet mondani, hogy de jó, hát ki ne szeretne olcsóbb működést, ki ne szeretné, hogy a hatékonyság növekedjen, ki ne szeretné, ha közelebb kerülnének bizonyos, akár szakigazgatási szerveknek a döntései az állampolgárokhoz. Ezzel nehéz vitatkozni.
Nem is a szépen megfogalmazott elvekkel szeretnék vitatkozni, hanem azzal, ahogy ezt önök megpróbálják elérni; egyébként sok esetben az elmúlt öt év is megmutatta azt, hogy a szép elvek mögött nem mindig történt meg azoknak a végrehajtása, vagy, amit úgy tekinthetünk, hogy integráció vagy hatékonyságnövelés, az sokszor a visszaéléseknek a növekedését is jelentette.
Például az indokolásban az is szerepel, hogy az egységes beszerzések, például a központi gépjárműkezelés, hát persze ez is egy fontos terület egyébként, zárójelben, de nem hiszem, hogy ez az, ami a leginkább felmerülhet; nem a gépjárműkezelés a legfőbb gond, amit főleg az állampolgárok felé meg kellene oldani. De azt mondják önök, hogy ezek számottevő megtakarítást jelentettek, de szerettük volna, hogy ha már ilyen nagy dicsőségeket tudnak ezen a területen önök szerint felmutatni, hogy akkor számokkal ezt alá lehetett volna támasztani. Szerintem az ellenzéki képviselőtársaim nagyon szívesen látnák azt, hogy ezek valóban alátámasztott, valóban hatékonyságnövelő intézkedések voltak, és hogyha önök kimutatják, hogy hány milliárdot lehetett spórolni ezzel az új rendszerrel, hogy összevontak bizonyos műveleteket, beszerzéseket, akkor azt mondhatnánk, hogy igen, akkor még fejet is hajthatnánk. De sajnos nem ezt láttuk.
És ráadásul ez már főleg, így a költségvetés elfogadása után egy kicsit komikus szerintem, hogy azt mondják, hogy az egységes és átlátható költségvetés kerül kialakításra, tehát minthogyha az, hogy ezeket a szakigazgatási szerveket beviszik a kormányhivatalok alá, ez alapján átláthatóvá, mindenki számára átláthatóbbá fog válni az ő költségvetésük. Hát jelezném államtitkár úrnak és a jelen lévő két darab kormánypárti képviselőnek (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.) - azért a kétharmad meglenne az ellenzékből, államtitkár úr, mielőtt még azt mondja, hogy mi hányan vagyunk -, de a lényeg az, hogy amikor a költségvetést tárgyaltuk, Magyarország költségvetését tárgyaltuk, pont azt hoztuk fel problémaként, hogy még, mondjuk, a rendőrkapitányságok, akár a megyei rendőrkapitányságok esetében vagy akár az egyetemek esetében sem került részletesen kifejtésre - itt a részletes kifejtést, mondjuk, hogy az ELTE-nek mekkora a költségvetése, és az Országgyűlés mennyit szán erre a célra, ezt így értelmezzék -, tehát Magyarország költségvetésébe sajnos nagyon elnagyoltan kerültek be ezek a tételek. Tehát az a hivatkozás, hogy itt a jövőben átláthatóbb lesz a kormányhivataloknak is a működése és az ő költségvetésük, ez, úgy érzem, hogy nem megalapozott. Hivatkozhatnának akkor arra, ha részleteiben kifejtették volna, nemcsak az idei, hanem a tavalyi költségvetésben is, hogy mennyit szánnak akár nemcsak a megyei kormányhivatalokra, hanem az azok alá tartozó intézményekre vagy akár a járási hivatalokra is, ezt nyugodtan be lehetett volna emelni a költségvetésbe.
De továbbhaladva, mik kerülnek például integrálásra. A környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek esetében is már elgondolkodik az ember, hogy azért azt a szaktudást, ami ott felhalmozódott, azt úgy át lehet-e helyezni a kormányhivatalokba, hogy az ne sérüljön, és ugyanolyan hatékonyan és ugyanolyan szakértelemmel vagy legalább akkora szakértelemmel el lehessen végezni; ez bennem kérdéseket vet fel. És például Schiffer képviselőtársam is, tudom, hogy készül a témát kifejteni, én erre most nem térnék ki részletesebben, pont emiatt, viszont abban egészen biztos vagyok, hogy a bányakapitányságok integrálása teljesen fölösleges.
Önök arra hivatkoznak, hogy az emberekhez közelebb hozzák a napi ügyeik intézését - hát, a bányakapitányságra nem jár nap mint nap az ember. (Dr. Schiffer András: Már aki!) Már aki! (Derültség.) Hát, lehet, hogy vannak olyanok itt a teremben vagy az Országgyűlésben, akiknek akár hozzátartozóik is érintettek bányákkal kapcsolatosan (Dr. Kovács Zoltán: Ez rossz poén.), de meg kell mondjam, lehet, hogy rossz poén, államtitkár úr, de én bányakapitányságon még jogászként sem jártam. Tudom, hogy mi az, és tudom, hogy hogy működik, és lehet, hogy ez az én hiányosságom, de nemcsak hogy én, hanem az átlagos állampolgár a bányakapitánysággal vagy a bányakapitánnyal nem kerül közvetlen kapcsolatba. Vagy azok a vállalkozók kerülnek kapcsolatba, akiknek ha egy kicsit arrébb kell menni, hogy egy-egy településsel arrébb tudják elintézni ezeket a dolgaikat, akkor nem hiszem, hogy az olyan nagy problémát jelent. Tehát pont a bányakapitányságok integrálása, ez nehezen magyarázható. Persze lehet, hogy államtitkár úr ezt részletesen elő tudja vezetni, de majd el fogom mondani, hogy mi a mi magyarázatunk erre, azt meg valószínűleg ön cáfolni fogja, de a lényeg az, hogy ésszerű magyarázatot én nem látok.
Aztán - és felhívom a figyelmet, hogy még mindig az állampolgárok számára a szolgáltatások könnyebb elérhetősége a cél -: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feladatai egy részének átvétele. Hát itt sem nagyon értem, az indokolás nem elég részletre törő, hogy mi az, amit közelebb szeretnénk hozni az állampolgárokhoz a bevándorlási ügyek tekintetében. Államtitkár úr, akkor ezt kérem, fejtse ki. (Dr. Kovács Zoltán: Az expozéban benne volt.) Lehet, hogy meg tud győzni, de hát ez szintén nem egy olyan dolog, ahová mindennap az ember rohangál, főleg nem, ha már az állampolgárságot megkapta. Igen, az expozéban sok minden benne volt, de magyarázatot nem kaphattunk.
A földhivatalok esetében egyrészt van egy olyan aggodalmam, hogy a földhivatali rendszer azért egy zárt rendszer, komoly szakértelmet igényel, a hibázás lehetőségének óriási kihatásai lehetnek, akár a volumene tekintetében, a jogsérelem óriási lehet, ha ez nem megfelelően működik, és a földhivatalok rendszere egyébként az utóbbi időben sokat modernizálódott, és az emberek nagyjából tudják kezelni szerintem ezeket a feladatokat. Olyan gyakran talán nem is kerülnek kapcsolatba ezzel, mint egyébként a járási hivatalokban a napi szinten érintett dolgaik intézése.
Továbblendülve, akkor mi lehet az az indok, ami miatt önök ezt mégis meg akarják lépni? Én úgy gondolom, Bárándy Gergely képviselőtársam nem jár messze a valóságtól, amikor arra gondol, hogy itt egyfajta, és sajnálatosan igazat kell adnunk, visszaéléseknek a táptalaját láthatjuk. Azt is mondhatnám, hogy egy olyan egykapus rendszert szeretnének kialakítani, ami nem az ügyfeleknek egykapus, hanem a visszaélések szempontjából egykapus. Tehát elég egyvalakit felhívni - talán így fogalmazott képviselőtársam. Igen, elég egyvalakit felhívni, és a földhivataltól kezdve a természetvédelmi ügyeken keresztül a bányakapitányságokat - milyen érdekes, ugye? -, a bányakapitányságot érintő ügyeken keresztül minden megoldható. Elég felvenni a telefont, és nem kell valaki mást felhívni a földhivatal élén, vagy esetleg a bányakapitányhoz valami elérhetőséget keresni, nem bajlódnak ezzel; lehet, hogy ezzel napok elmennének, mire megtalálják oda a csatornákat. Valakit kell, mondjuk, a kormánymegbízottat fel kell hívni, és ő majd utasíthatja ezeket az eddig önálló szerveket, hogy eljárjanak. És egyébként van ennek egy olyan hátulütője is, hogyha mindent integrálunk, akkor a szakértelem biztos, hogy sérülni fog. Én ebben egészen biztos vagyok. Jelen pillanatban is a bürokráciában van egy olyan trend, hogy nem mernek dönteni az ügyintézők, de sokszor még a főnökök sem. Ez nagyon fájó, de az elmúlt években ez a gyakorlat erősödött, hogy egy egyszerű döntést nem mer senki meghozni, még akkor sem, ha a jogszabályok teljesen egyértelműek.
Na, most, az ilyen turmixhivatalok létrehozásával ez csak erősödni fog. Azt sem értem egyébként, hogy miért egészítik ki úgy a törvényt, hogy a kormánymegbízott írásban indokolt döntést hozhat arról, hogy a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében a munkavégzéssel összefüggő munkáltatói jogokat ideiglenesen magához vonja.
(16.00)
Ennek csak akkor van értelme, ha a kormánymegbízott - értsd: politikai komisszár, mert mást nem lehet mondani, és ezt főleg úgy nehéz tagadni, hogy az elmúlt ciklusban parlamenti képviselőket, egyértelműen Fideszhez köthető embereket neveztek ki a „Csak a Fidesz” jelszó jegyében kormánymegbízottaknak, tehát a kormánymegbízott - nemcsak hogy utasíthatja, ezt eddig is sokszor kritizáltuk, hogy bizonyos ügyekbe belenyúlhat, bizonyos ügyeket magához vehet, de akár a munkáltatói jogokat is átveheti ezen módosítás alapján; ideiglenesen magához vonja.
Nem tudom jelen pillanatban elképzelni, hogy mi az a természetes, rendes, jóhiszemű hozzáállás, aminek alapján erre a jogosultságra szükség lenne, ha egyébként is a kormánymegbízott az, aki a hivatalon kontrollt gyakorol. De önök még ezen is túlmennek, és a hivatali hierarchián túllépve egyes munkavállalók esetében közvetlenül szeretnék gyakorolni a munkáltatói jogokat.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nekem ez úgy tűnik, hogy hoznak törvényeket, aztán rájönnek, hogy kimaradnak bizonyos területek. Tehát a kormánymegbízott nem mehet oda Kovács Pista ügykezelőhöz. Nyilvánvalóan ez egy kitalált név, Kovács Pistának ne járjanak utána, ahogy a viccben van, a példa csak fiktív, de sajnos megtörténhet. Tehát rájöttek, hogy közvetlenül nem tudja a munkáltatói jogokat gyakorolni, hanem Kovács Pista főnökét kell utasítani, hogy tegyen ezt vagy azt. És lehet, hogy ő azt mondja, hogy ő márpedig nem rúgja ki, vagy nem fegyelmezi meg Kovács Pistát, mert, mondjuk, az ő vétke nem túl nagy, esetleg nem hajt végre egy utasítást, ami felülről jön és feszegeti a jogi kereteket. Ez esetben magához vonhatja ideiglenesen a munkáltatói jogkört.
Sajnos, erre a javaslatra is elmondható, hogy nem csak tisztességesnek kell lenni, annak is kell látszani. A kormány ebben az esetben újabb olyan kapukat fog kinyitni, amivel véleményem szerint nem fog javulni a közigazgatás rendszere. Vagy ha bizonyos részterületeken kimutatható is, hogy esetleg hatékonyabban fog működni, az persze jó, és ennek örülünk, de megnyit nagyon sok visszaélési lehetőséget, amit pedig nem kellene. Higgyék el, hogy nagyon szerettük volna, ha úgy a kormánymegbízottak, mint az egész közigazgatás rendszere a politikától vagy pártpolitikától, vagy napi politikától függetlenül működjön. De ezt nagyon nehéz tényleg úgy elképzelni, ha olyan, akár aktív parlamenti képviselőket neveznek ki ezekre a pozíciókra, akikkel kapcsolatosan nehéz azt mondani, hogy nem kötődnek a politikához, vagy nem kötődnek a Fideszhez (Közbeszólásra:), és legfőképpen a miniszterelnökhöz kötődnek - így van.
Ameddig ezt a rendszert erősítve látjuk az országban, addig nem tudjuk ezeket a javaslatokat támogatni, főleg nem egy olyan időben, amikor azt látjuk, hogy fideszes parlamenti képviselők, fideszes vezetők egyre csak gazdagodnak, nem tudnak elszámolni azokkal a javakkal, amik néhol hivatalosan vannak a nevükön, és mennyi minden lehet, ami még esetleg nincs. És egy ilyen rendszerben önök mintha bizalmat kérnének, hogy adjunk pluszjogosítványt, és istenbizony nem fogunk vele visszaélni. Ezt még akkor is nehezen tehetnénk meg, ha egyébként az elmúlt öt év tapasztalatai azt bizonyítanák, hogy itt visszaélésre nem került sor. De sajnos a felsoroltak alapján ehhez nem tudjuk adni a hozzájárulásunkat.
Úgy gondoljuk, zárszóként elmondhatom, hogy az utolsó olyan szervek is integrálásra kerülnek, amelyek eddig még politikai komisszártól mentesen működtek, vagy több telefon kellett ahhoz, hogy adott esetben ügyekbe beavatkozzanak. Sajnos, ezek az utolsó bástyák elvéreznek, és ahogy mondtam, megvalósul a valódi egykapus rendszer, csak nem az ügyfelek számára, hanem a miniszterelnök és baráti körei számára. Köszönöm, hogy meghallgattak.
