DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, valóban meglepetésként ért minket ez az indítvány a tegnap reggel folyamán, de nem az első eset ez, hiszen ebben a ciklusban is számtalanszor fordult az elő, hogy nagyon komoly súlyú jogszabályokat, az élet sok területét szabályozó jogszabályokat az utolsó pillanatban hoznak be, nagyon gyorsan kierőszakolják a napirendre tűzésüket, majd egy nappal később egyébként el is fogadják azokat. Nyilván elfogadhatatlan ez az eljárás, azt gondolom, hogy méltatlan ez az Országgyűléshez.
Ez a jogszabálytervezet is az élet több területét szabályozza. Azt is mondhatnánk, hogy akár az adózás rendjéről szóló törvényt módosítani, egyes adótörvényeket módosítani vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló jogszabályt módosítani miért is ne lehetne; megjegyzem, tegnap fogadtuk el a költségvetést, azelőtt az adójogszabályokat, az új adótörvényeket, tehát minimum érdekes az is talán, hogy egy egy napra elfogadott költségvetés után az adóbevételeket alapvetően érintő szabályokat módosítani mennyire korrekt, és mennyire egy fenntartható költségvetés képét mutatja.
Utalt az előttem szóló is erre, Harangozó Tamás, hiszen mintegy 36,9 milliárd forintnyi adóbevétellel kalkulálnak játékadó tekintetében, ebben a jogszabályban pedig ugye azt szabályozzák, hogy hogy lehet ebből leírni bizonyos költségeket egyes cégeknek. Magyarán a bevételekkel ismét probléma lesz.
A nagyon rövid expozéban államtitkár úr utalt arra, hogy az EKÁER-rendszer kapcsán pontosítások születnek, természetesen a jogszabály nagy része erről szól, és nyilván a NAV kapcsán van benne olyan tartalom is, amely, azt gondolom, a magyar kis- és nagyvállalkozások számára méltatlan így karácsony előtt, hogy épp most gondolták, hogy rendelkezzen az Országgyűlés arról, alkosson jogszabályt annak kapcsán, hogy a tevékenység eszközét, termék-előállítás esetében annak eredményét, az árukészletet lefoglalhatja a NAV a kiszabott bírság erejéig, és ugye itt jogorvoslattal sem élhet az adott vállalkozó. Nyilván, ha akár évekkel később megállapítást nyer, hogy neki volt igaza adott esetben és nem a NAV-nak, akkor itt már tulajdonképpen ezeket az eszközöket elvesztheti, az árut elvesztheti, vagy adott esetben olyan kár éri őt, hogy be kell hogy szüntesse a tevékenységét. Ez a pontja elfogadhatatlan egyébként ennek a javaslatnak, és teljesen méltatlan.
Az egész javaslatot pedig, ha értékeljük, akkor közel van az érthetetlenhez az, hogy miért módosítják itt a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt, és egyébként miért van szükség hirtelen újra a sportról szóló törvény módosítására.
Nagyon nehéz ezeket a részeket a törvényből úgy értékelni, hogy ne menjünk egy kicsit vissza az időbe, merthogy már az előző ciklus is olyan volt, hogy elég gyakran módosította a sporttal kapcsolatos jogi hátteret az Országgyűlés. Látszott, hogy önök a politikájuk homlokterébe állítják a sportpolitikát, aminek egy részével még nem is volna baj. Így volt ez akkor is, amikor a társasági adóról szóló jogszabályokat módosították, egy adókedvezmény-rendszert vezettek be öt látvány-csapatsportágra. Nem volt ezzel első körben problémánk, hiszen a 2010 előtti kormányok is bevezettek ilyen lehetőséget, például a színház- és filmművészet területén a mai napig egyes vidéki színházak - ezt mondhatom - jócskán profitálnak ilyen lehetőségekből, hiszen amúgy nagyon nehéz lenne a kultúrát, a kulturális életet megfelelő szinten fenntartani egyes területeken.
Azt vártuk ettől a javaslattól, amikor önök ezt behozták, és elfogadta az Országgyűlés, ami az eredeti célja volt a javaslatnak, és önök is ezt mondták, hogy az utánpótlássportot, a szabadidősportot, adott esetben az öt látvány-csapatsportág utánpótlását támogatja majd ez a lehetőség. Ehhez képest mit látunk a gyakorlatban? Nem vagy nem kizárólag kis vidéki csapatok hétköznapi sportéletét, nem gyermekek sportolási lehetőségeinek javítását serkentette ez a javaslat, hanem például az életbe lépése után az első adóévben a legnagyobb társaságiadó-kedvezményből fejlesztő klub nyilván a felcsúti klub volt, és hát ebből sikerült építeni egy labdarúgó-stadiont, ilyen lehetőségekből. Mintegy 3,5 milliárd forint volt az, amit rögtön az első évben taokedvezményként igénybe vett a felcsúti labdarúgóklub, és nem egy utánpótláscentrumot épített, kizárólag ilyen funkcióval, akármit is mondanak önök.
(10.20)
Itt játszik egy első osztályú labdarúgócsapat úgy, hogy viszonylag kevés sportszakmai oka volt ennek a fejlesztésnek, és mondjuk, nem tízezrek járnak itt labdarúgó-mérkőzésre, ami elképesztő indokolttá tette ezt a fejlesztést. Nyilván a soron lévő sporttámogatásaik is ilyenek voltak zömében. Nem sportszakmai szempontok határozták meg azt, hogy hol épül stadion, hanem - sokan elmondták ebben az országban, de én hadd hangsúlyozzam még egyszer, és egyébként nem is tagadta több Fidesz-vezető ezt, hanem nyíltan beismerésre került, bizony nemcsak sportszakmai szempontok, hanem - adott esetben egyes más szempontok is meghatározták ezeket a döntéseket. Szinte kivétel nélkül, ahol fejlesztések történtek, és már befejeződtek ezek, ott Fidesz-vezetők, meghatározó Fidesz-politikusok vannak a csapat környékén, vagy adott esetben elnökölnek ilyen klubokat. Mondhatnám Kubatov Gábort a Ferencváros stadionja kapcsán, de egyébként Deutsch Tamás elnöklete alatt az MTK is elnyert ilyen fejlesztéseket, míg vidéki klubok esetében ezek nagyon mérsékelten jelentkeznek olyan helyeken, ahol egyébként meg rengeteg néző indokolná ezeket a fejlesztéseket. Mondhatnám például Diósgyőrt is ebben a tekintetben, mert egy kapavágás sem történt, és látjuk azt, hogy az új jogszabályi hátterek szerint a debreceni stadiont sem nagyon sikerül élettel megtölteniük, hiszen nagyon fontos volt a szurkolói kártya kötelezővé tétele, bevezetése, épp csak a hétköznapi racionalitás ellen szól. Felépültek ezek a nagy látványberuházások, kérdés, hogy ki tölti meg majd ezeket élettel.
No, kicsit hosszú volt az, amit most bevezetőként elmondtam, és tudom jól, hogy önöket nyilván ez sem érdekli. Bejött ez a jogszabály, nagyon sokan önök közül nem fogják ezt mélyen végiggondolni, hanem megnyomják az igen gombot, azonban megfontolásra javaslom önöknek, hogy mégiscsak gondolják ezt végig. Másfél évvel ezelőtt szabályozta az Országgyűlés, a távszerencsejáték kapcsán szabályozott jogszabályi hátteret teremtett. Akkor is elmondtuk, hogy ebből komoly költségvetési bevételre nem lehet számítani, és egyébként életszerűtlen a szabályozás. Ezzel párhuzamosan a költségvetési törvényben önök azt szabályozták, hogy a távszerencsejátékból származó potenciális bevételeket utánpótlássportra költi majd el, az ebből származó játékadóbevételeket a költségvetés.
Itt kapcsolódik ez a felvezető gondolataimhoz. Tehát volt a társaságiadó-kedvezmény rendszere, amelyből nem igazán az utánpótlás gazdagodott, vagy csak minimális részben, volt utána egy következő döntésük, hogy a távszerencsejátékból származó játékadóbevétel az utánpótlásra kell hogy fordítódjon. Aztán nem volt ilyen bevétel, majd júniusban ezt az életszerűtlen szabályozást átalakították, de még nagyon gyorsan módosították azt is, hogy ha mégis lenne ebből bevétel, nehogy az utánpótlássport, nehogy a gyermekek, nehogy a szabadidősport gazdagodhasson ebből, hanem, ne kerteljünk, direktben, a Magyar Labdarúgó Szövetség rendelkezhessen ezekkel a bevételekkel. Ezt módosították.
Hogyha akkor, júniusban, ebben az országgyűlési vitában ezt nem szúrjuk ki néhányan itt képviselőtársaimmal, akkor ez tulajdonképpen a közéletben vitát sem generált volna, el sem hangzott volna. Ennek egy tulajdonképpeni továbbépítkezése, és azt kell hogy mondjam, hogy szerintem igazából erről szól ez a történet, mert az összes többi módosítás az EKÁER-rendszer kapcsán, NAV kapcsán, ezek bejöhettek volna korábban, a költségvetés tervezésének időszakában, akkor, amikor az adójogszabályokat fogadta el az Országgyűlés. Ez a jogszabály arról szól, hogy az újabb ilyen típusú sportpolitikai lépéseket elrejtették egy salátatörvénybe, elrejtették azt, hogy azok a cégek, amelyek vagyoni értékű jog ellenértékét fizetik ki az egyes szakszövetségeknek, adott esetben például annak kapcsán fizetnek ki komoly összegeket, hogy fogadásokat lehessen kötni, mondjuk, az adott bajnokság mérkőzéseire, na, ezek a játékadójukból leírhatják majd ezt a vagyoni értékű jog ellenértékét, tehát ezt a konkrét összeget.
Az a probléma ezzel, hogy a játékadó-bevé-teleket, azok felhasználását - adott esetben, ha a Magyar Labdarúgó Szövetség használja ezeket fel -ellen-őrizheti az ÁSZ, áttekintheti egy-egy országgyűlési képviselő, ha adatigényléssel fordul a megfelelő helyre. Azt gondolom, hogyha ez komoly, adott esetben a labdarúgás tekintetében utánpótláscélokat is szolgál, akkor ez egy ellenőrizhető, transzparens történet lehetett volna. Azonban tételezzük föl, hogy mondjuk, egy adott összeget, amit játékadóba befizetett volna egy cég ilyen módon, egy az egyben odaad egy szakszövetségnek - nyilván, ismerik a magyar sportéletet -, ami túlnyomórészt a magyar labdarúgást jelenti és az MLSZ-t jelenti. Ilyen módon többletbevételeket szerezhet egy szakszövetség, és itt van a következő módosításuk, ezt módosítják a sportról szóló törvény esetében, és ez hangzott el, egyébként már kritikusabban egy kormánypárti képviselővel kapcsolatban, hogy a szakszövetség tevékenységét egy rendelkezéssel kiveszik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alól, magyarán: közérdekű adatigényléssel nem lehet fordulni ilyen esetekben.
Egy zárt, titkosan kezelt körben, tulajdonképpen szűk jogszabályi keretek között van csak nyilvánossága annak, hogy mit is kezd egy szakszövetség ilyen esetben ezekkel a forrásokkal. Teljesen versenysport-, profi sportcélokat szolgálva, a nyilvánosság kizárásával próbálnak elkölteni újra állami tízmilliárdokat. Ez zajlik egyébként évek óta, ez körülbelül a harmadik felvonása ennek a történetnek. Nyilvánvalóan olyan szinten volt ez elfogadhatatlan, hogy még a tegnapi nap délutánján kérte ki az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalását egy fideszes képviselő, és még abból is kiderült, hogy alaptörvényellenes az eredeti szöveg, nemzetköziszerződés-ellenes és az Európai Unió jogszabályaival is ellentétes. Tehát azt gondolom, hogy ha ennek a három történetnek nem felel meg, ha egy Adatvédelmi Hatóság ennyire rövid idő alatt ki is mondja, akkor nagyon sajnálom, hogy egy ilyen jogszabályt az utolsó parlamenti hét hétfőjének délelőttjén sebtében beterjesztenek, több tíz milliárd átláthatatlan, a költségvetésből kiszivattyúzását lehetővé téve, és egyébként az állásfoglalás kapcsán még önök is kénytelenek elismerni, hogy bizony ez semmiféle jogszabálynak nem megfelelő ez a dolog.
Nyilván azt a módosítást meg kell tenni, ez a minimum, de álláspontunk szerint inkább nem kell tárgyalni a vonatkozó részeket. Benyújtottunk egy módosító indítványt, amely arról szól, hogy az Országgyűlés ne döntsön ezekről a kérdésekről, ne tárgyalja ezeket a kérdéseket, maximum azokat a pontosító és formai módosításokat fogadja el ebből a salátajogszabályból, amik tényleg szükségesek lehetnek, több tíz milliárd közpénz kiszivattyúzásához azonban ne legyen partner.
Köszönöm, hogy végighallgattak. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
