DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. (Zaj az ellenzék soraiban. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Advent utolsó hetében vagyunk. Ezekben a napokban a keresztény lélek már arra készül, hogy megünnepelje a világtörténelem legnagyobb eseményét: a názáreti Jézus születését. Így van ez a keresztény gyökerekkel rendelkező Magyarországon is; illetve eddig így volt.
Ebben az évben három választást nyert nagy fölénnyel a keresztény nemzeti oldal. Talán ennek is betudható, hogy az alulmaradt kisebbség, aminek leghangosabb része olyan gyökerekkel rendelkezik, amelyek egészen 1919-ig vagy ’17-ig nyúlnak vissza, előveszi az akkor számukra jól bevált forgatókönyvet.
1912 májusában Kolozsvárott egy munkástüntetésen így beszélt Kun Béla, akkor még csak munkáspénztári titkár: A francia forradalom kitörésekor, amikor a nemzetgyűlés a király lefejezése felett határozott, a legjellemzőbben és legerősebben az a szónok tükrözte vissza a forradalmi kort, aki röviden a következő szavakban foglalta össze indítványát: halál a királyra, minden frázis nélkül. Most nincs helye a frázisnak, hanem cselekedni kell. Tisza felforgatta a jogrendet, a legszentebb jogunkat, a sajtószabadságot megfojtotta.
Kun Béla 1918 elején, még Szovjet-Oroszországban a következőket mondta kommunistává nevelt volt hadifogolytársainak: Menjetek haza, és gyújtsátok lángra az egész országot, törjetek össze minden akadályt, amely az elnyomottak felszabadításának útjába merészkedik. Gyújtsátok lángra az országot.
Az elhangzott szavaknak lettek következményei: a vörös- és fehérterror, egy kiszolgáltatott, védekezésre képtelen anarchiába süllyedt ország.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogy a ma Budapesten zajló tüntetések hasonlóan épülnek fel. A ráutaló beszéd és internetes oldalakon szinte fegyveres lázadásra buzdítás, a célpont konkrét megnevezése, elkeseredett hangulat szítása, majd végül a gyűlés berekesztése után az ellenőrizetlenül hagyott tömeg teszi, ami eszébe jut, tulajdonképpen mindegy, a lényeg az anarchia. Tények és konkrétumok nélkül méltatlan stílusú és tartalmú beszédek hangzanak el mostanában az adventi estéken. Nem érdekli őket, hogy advent van és karácsonyra készülünk. Nem érdekli őket az sem, hogy az ország végre kezd kilábalni az általuk okozott politikai, gazdasági, erkölcsi nyomorúságból. Tüntetnek minden ellen, ami ellen tüntetni lehet. Megfogalmazott cél nincs, program nincs, alternatíva nincs, vezető egyéniség sincs. Csak buli és anarchia legyen! (Heringes Anita: Ez buli, államtitkár úr?) A józan párbeszéd, megfontoltság, körültekintés és béke helyett a pusztítás, a káosz, az anarchia szándéka érződik a levegőben. Ma azonban, szemben a Gyurcsány-kormánnyal, nem lövik ki a tüntetők szemét, nem gyűjtik be és alázzák meg az utcán tiltakozókat, és nem nyomorítanak meg békés embereket.
Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak azonban olyan helyzetek, amikor érthető és igazolható a tüntetés, az utcára vonulás; a békés, közös gondolkodást segítő megmozdulás, ami a demokráciában megszokott és annak lényegi részéhez tartozó eszköz. Volt ilyen megmozdulás a közelmúltban is, amely célt is ért.
Tisztelt Ház! 1919-ben Kun Béla háta mögött ott állt jó barátja, Lenin, a Kárpátok mögött pedig közeledett a Vörös Hadsereg. Ma is állnak a háttérben mások; mások, akik úgy tekintenek térségünkre, hogy itt nincs erő és akarat a nemzeti szuverenitás megteremtésére. Akiknek nem tetszik, hogy a bankok helyett az emberek oldalára álltunk, és az sem tetszik, hogy - nem kérve az IMF gyámságából - önálló gazdaságpolitikával felálltunk az EU szégyenpadjáról, stabilizáltuk az ország költségvetését, rezsiköltségeket csökkentettünk, több mint 4,2 millió embernek munkát adva, 7 százalék alatti munkanélküliséggel tudunk számolni, stabilan nőtt a gazdaság teljesítménye, a GDP 3 százalék fölötti teljesítményt mutat. Közben nőtt a nyugdíjak és a keresetek reálértéke, mert kézben tartottuk a szegények adóját, az inflációt. A mai Magyarország a munka és a vállalkozások adóterhét csökkentve támogatja a családokat, orvoslást keresve az aggasztó demográfiai helyzetre.
Tisztelt Képviselőtársaim! Küszöbön a karácsony; Ferenc pápa december 8-án, a szeplőtelen fogantatás ünnepén így imádkozott a Szűzanyához: „Ebben az időszakban, ami Jézus születésének ünnepéhez vezet minket, taníts meg árral szemben haladni, lemondani magunkról, megalázkodni, odaadni magunkat, taníts bennünket meghallgatni, csendben lenni és kilépni önmagunkból, hogy teret adjunk Isten szépségének, az igazi öröm forrásának!”
Erre a magatartásra buzdítok mindenkit most, 2014 adventjének utolsó hetében. Az országnak és a nemzetnek az az érdeke, hogy békés, józan párbeszéd útján rendezzük közös gondjainkat - mi, magyarok, és itthon rendezzük.
Ezzel kívánok mindnyájuknak a KDNP nevében áldott és valóban békés karácsonyt! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
