TUZSON BENCE
TUZSON BENCE
TUZSON BENCE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Talán kevesen emlékeznek arra, amikor 1990-ben megalakult az első szabadon választott Országgyűlés és megalakult az első szabadon választott kormány, hogy milyen érzés volt az, amikor az ország részben visszanyerhette szuverenitását, és kevesen emlékeznek talán arra, amikor 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona, az utolsó szovjet katona is elhagyta az országot. Ekkor nyerte vissza az ország a szuverenitását, és megszűnt egy állapot.
Megszűnt egy állapot, ez az állapot pedig az volt, hogy egy ország kormánya - felhasználva az itt Magyarországon állomásozó, általa finanszírozott hadsereget - nyomást gyakorolt egy másik ország kormányára, hogy rákényszerítse arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ez az állapot szűnt meg ebben az időben, és ezt az állapotot nevezzük a szuverenitás megsértésének.
Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy vajon előállhat-e még olyan helyzet, hogy ez a szuverenitás megsérül, vagy a szuverenitás maga egy konstans állapot. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy sajnos nem, az nem egy konstans állapot, mindig figyelnünk kell arra, hogy ez a szuverenitás ne sérüljön meg. Figyelnünk kell erre nekünk, magyaroknak különösen, hiszen nekünk van e tekintetben egy történelmi kötelességünk is, hiszen évszázados követelésünk valósult meg azzal, hogy a szuverenitásunk helyreállt. (Zaj.)
Szeretném felhívni a figyelmet egy közelmúltbeli eseményre, amikor az amerikai külügyminisztériumnak az egyik államtitkára mondott egy beszédet, mondott egy elég érdekes beszédet, ami elsősorban a korrupcióellenességről szólt. Itt szeretném kiemelni, nekünk elkötelezettségünk az, hogy a korrupció ellen a lehető legnagyobb mértékben fellépjünk, de ez a beszéd részben a szuverenitásról is szólt; a szuverenitásról, ami azt jelentette, és egy olyan állítás fogalmazódott meg ebben a beszédben, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogat bizonyos társadalmi szervezeteket annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon az egyes államok kormányára. (Az elnök csenget.) Én azt gondolom, hogy ha ez az állítás igaz lenne, akkor ez azt jelentené, hogy egy adott ország kormánya, felhasználva egy másik országban működő társadalmi szervezetet, azt működtetve és támogatva, nyomást gyakorolna egy másik ország kormányára annak érdekében, hogy rákényszerítse, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
Azt gondolom, ez megengedhetetlen, és még inkább megengedhetetlen, ha a szavakat tovább hallgatjuk, és tovább nézzük ezt a beszédet, mert ez arról is szól, hogy két tucat olyan állam van Európában, amelyikben valamilyen akciókat készít elő az Egyesült Államok. Ha ez igaz lenne, és ezt valóban akciók követnék, és olyan akciók, amikkel nyomást lehet gyakorolni az államokra, akkor ez valószínűleg a szuverenitás megsértését jelentené.
Példaként hozza fel ez a beszéd a csehországi példát, amikor húsz társadalmi szervezet munkáját fogták össze az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának és nagykövetségének segítségével, hogy gyakoroljanak nyomást az ottani kormányra. Én azt gondolom, ez összességében megengedhetetlen, és nem jó az, ha ilyen irányba mennek a dolgok, és azt gondolom, ez valamilyen tévedés lehet. Nem hiszem, hogy az Amerikai Egyesült Államok politikája ebbe az irányba megy el.
Így kérdezem én és kérdezzük mi, vajon szükséges-e az, hogy a magyar kormány, illetve a magyar állam fellépjen a saját szuverenitásának megvédése érdekében mind az Európai Unióban, és szükséges-e az, hogy az Európai Unió maga fellépjen a saját tagállamai szuverenitásának megsértése érdekében, illetve azért, hogy a megsértését megelőzzük, mert ha ennek veszélye fennáll, az igen komoly probléma, hiszen ezek az állítások nem vagy nemcsak Magyarországot érintik, hanem több európai uniós tagállamot is.
Ezért szeretnénk ezt a kérdést feltenni, mert azt gondolom, ennek igen komoly súlya van, és szükséges, hogy ebben a kérdésben mielőbb választ kapjunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
