DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY
DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt!” - Konfucius.
Amikor közelít az év vége, természetes, hogy mindenki összegzi gondolatait az elmúlt évről. Górcső alá lehet venni, hogy mit tettem ebben az évben, mit értem el, mit tettek mások az évben. Íme, a 2014. év, ahogyan azt én láttam:
Az év bombameglepetéssel indult: valaki - legalábbis Kásler Árpád szerint - végtörlesztett egy Lehel úti bankfiók előtt. Ekkor még várta mindenki az Alkotmánybíróság határozatát a devizások ügyében, azóta látszódott, feleslegesen.
Még januárban elindult a kampány, január 18-án derült ki, hogy az év első választása április 6-án lesz. Tehát amikor elindult a kampány, elindult ennek jegyében a magyar csapat is: igaz, nem Rióba, csak a magyar végvárakra védeni a rezsiharcot. Mindeközben Németh „feketeöves rezsi-jedi” Szilárd végigharcolta a legkisebb településeket is a rejtegetett, bújtatott rezsik ellen.
Februárban kiderült, hogy érdemes úgynevezett kamupártot csinálni az állam pénzéért.
Megint volt Valentin-nap. Igaz, ez a romantikus időszak kevés jót tartogatott a baloldali pártoknak, inkább hattyúdalra emlékeztető táncot, mint boldog násztáncot jártak egymás körül a különböző „futottak még” erők.
Az országgyűlési kampányban megtanulhattuk, hogy a Fásy mulató az új atombomba, és valójában Bunyós Pityu, ha pártot alapítana, és Kis Grófóval meg Jollyval és Suzyval végigjárná a vidéket, nemhogy kétharmadot, hanem 101 százalékot érne el a választásokon.
Akkora békemenet volt márciusban, hogy Rákay Philip mérője is kiakadt.
Hirtelen sok fideszes politikus is rájött, hogy valójában nagyobb házban lakik, mint amire évek óta emlékszik; biztosan a csökkenő rezsitérfogat okozta, hogy a budapesti fideszes luxuslakások alapterülete megnőtt. A tét is eggyel nőtt: ismertté vált, hogy nejlonszatyorba csomagolják a nagyobb pénzeket az MSZP-nél, sőt Ausztriában bankszámlákon tárol pénzt az egyik fő MSZP-s. Jött a csúnya Welsz-ügy, meg a simongáborozás, afrikai fekete-útlevelezés.
Jött a választás, és az újabb „nem matematikai” kétharmad. Azt is megtanultuk a választásoknál, hogy ami a választókörzetekben és országosan 20 százalék, az a parlamentben 11 százalék. Megtudtuk, hogy vidéken a második erő a Jobbik lett, 140 településen lett második a párt. A győztes mindent vitt: létrejött a legmacsóbb parlament, alig egy marék honanyával.
De nem lehetett nagyon nagyot fellélegezni, jött az európai parlamenti választás. Volt hír sok mindenről: Széles Gábor, az egyik leggazdagabb magyar, ufót építene, talán Pataky Attila megmentése érdekében; beszántották Kishantost; átadták a felcsúti mikro fociarénát, több ülőhellyel, mint a falu lakossága.
Május 1-jén mindenkinek volt majálisa, még a modern politikai cirkusz örök túlélőjének, Thürmer Gyulának is.
Majd megalakult az új Országgyűlés: sokan esküt, sokan eskünek álcázott szöveget mondtak.
Júniusban beindult a reklámadónak anyakönyvezett, de valójában kormány kontra RTL Klub háború. Még gyorsan, a harmadik választás előtt átírták az önkormányzati törvényt. Még mindig nem lépett előrébb a devizások ügye a Kúria határozata alapján.
Megtudtuk, hogy Andy Vajna kedvében járva még adócsökkentés is kivitelezhető, de ugyanez nem jár az egyszerű embereknek: maradt a rekordméretű áfa.
Július hónapban gyűrűzött tovább az amerikai titkosszolgálati lehallgatási botrány. Amerika rohamos tempóban öregedhet, mert nagyon kíváncsi ránk, önökre. Okosabbak lettünk, hogy életkori sajátosság miatt nem mennek sötétedés után bárhová gyalog a vidéki idősebb állampolgárok és nem az elharapódzó bűnözés miatt.
(17.00)
Orbán Viktor Tusnádfürdőn a magyarság helyett magáról és illiberális vágyairól beszélt, azóta ez a szó az unortodox módján slágerré lett. A nyár az uborkaszezoné volt, és tovább nőttek ezáltal a politikai zöldségek. Sokan nyaralni mentek, megint mások százas számmal özönlötték el határainkat éjjel, nappal, nyáron és azóta is. Menekültcunami mossa országunk tenger nélküli határait.
De nem volt leállás, szeptemberben ismét kampányhangulattá érett a levegő, és megint előkerültek a mulatók, a rejtegetett párttagságik, a furcsa vagyongyarapodások. A Fidesz ősszel is aratott, pedig ha beszéltek volna nagyszabású terveikről, az internetadóról, az M0-sról vagy az új önkormányzati adókról… De legalább megint megtudtuk, végérvényesen a Jobbik lett a második erő, Budapest pedig a választás hevében elpirult. Ózd, Törökszentmiklós, Tiszavasvári, és még sorolhatnánk, jobbikos lett.
Ezt követően jöttek az őszi nagyüzemi csemegék. Most már az újszülöttől az aggastyánig mindenki tudja, hogy Vida Ildikó nem játszhatna Amerikából jöttem, mesterségem címere című játékot (Derültség.), de azt is, hogy Lázáréknál már a sok távoli hozzátartozónak elege lehet a hitelezésből, pláne, ha abból 70 milliós lakást vesznek a gyereknek. De az urizálásból sosem elég, Kósa Lajos sem a Pecsába ment rockerkedni, hanem egészen Új-Zélandig, 17 ezer kilométert utazott érte. Hm…
Dübörög a kitiltási botrány, és mára már köztudott, hogy a parlagfű ellen tollal, nyomtatóval és ékszerrel is lehet harcolni, hiszen ezt tette közpénzből a minisztérium, de azt is megtudtuk, hogy a Miniszterelnökség Várba költözése is csak elsőre fogja vinni a pénzt, utána hozni fogja. Luxuskormánynak, luxus-Fidesznek luxus a magyarázkodás, az biztos.
Hát most itt tartunk, szerintem ennyi volt ez az év, de még van hátra majdnem három hét. Elbeszéltem hát a múltat, a kérdés az, megismerhető-e belőle a jövő. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
