MÓRING JÓZSEF ATTILA,

Full text search

MÓRING JÓZSEF ATTILA,
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A csődeljárásról és a felszámolásról szóló törvény, illetve a kisajátításról szóló törvény módosítása a környezetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítése érdekében vált szükségessé. Ahogy az elhangzott, a Budapesti Vegyiművek Zrt. Illatos úti telephelyén kialakult, a környezetet súlyosan veszélyeztető állapot gyors és hatékony kezelésére van szükség úgy, hogy a jövőre nézve általános jelleggel is alkalmazható, az állami források ésszerű és gazdaságos felhasználását szem előtt tartó megoldás születhessen.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény az állam kötelezettségévé teszi a környezetkárosodást megelőző intézkedések, illetve a helyreállítási intézkedések költségeinek finanszírozását abban az esetben, ha az másra nem hárítható át. A felszámolási eljárás alá került gazdálkodó szervezetek esetében, ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik értékesíthető vagyonnal, a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésének költségei jellemzően az államra hárulnak. Az adós vagyonának hiányában a felszámolónak nem kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről. Ugyanezzel a következménnyel jár az is, ha az adósnak van ugyan vagyona, de annak értékesítése éppen a jelentős környezeti teher miatt eredménytelen. Ha a környezeti károk elhárítására, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésére fordított költségeket az állam előlegezi meg, alappal tart igényt ezen közpénzből finanszírozott költségnek a felszámolási eljárás keretében történő, legalább részbeni megtérítésére.
A tervezet ennek biztosítása érdekében a Cstv. felszámolási költségeket meghatározó 57. § (2) bekezdését új j) ponttal egészíti, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy a katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi indokból az adós vagyonában a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőlegezésére fordított, az állam által megelőlegezett költségek felszámolási költségnek minősülnek, mely a kielégítési sorrendben prioritást élvez.
(11.40)
Szükséges megjegyezni, hogy a felszámolási költségként történő elismertetésre abban az esetben kerül sor, ha a kárelhárítás költségei egyéb módon nem térülnek meg. A kormány által rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített gazdálkodó szervezetek esetében állami felszámoló jár el, továbbá a felszámolási eljárás általános szabályaihoz képest a törvény speciális rendelkezéseket, rövidebb eljárási határidőket állapít meg. A stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítésre a törvény 65. § (2) bekezdés a) és b) pontjai értelmében fő szabályként a csődeljárás esetén 30 napon belül, felszámolási eljárás esetén 365 napon belül van lehetőség. Ennél hosszabb határidőt a törvény jelenleg csak a többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezetek, illetve olyan egyesületek, alapítványok esetén biztosít, ahol az alapítói, szavazati jogokat központi költségvetési szerv vagy más állami szerv gyakorolja. Utóbbi esetben a törvény 65. § (2) bekezdés c) pontja szerint a kormány a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás teljes ideje alatt stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítheti a gazdálkodó szervezetet.
A javaslat a kivételek közé emeli azt az esetet, amikor a gazdálkodó szervezet kiemelt jelentőségűnek minősítését katasztrófavédelmi, természetvédelmi vagy környezetvédelmi szempontok teszik indokolttá. Ebben az esetben is a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás teljes ideje alatt van lehetőség a tervezet szerint a gazdálkodó szervezetet stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősítő kormányrendelet kihirdetésére, és ezáltal állami felszámoló bevonására.
Tisztelt Ház! A zártkörű pályázat feltételeit a törvény 67. § (9d) bekezdése határozza meg, amelynek hatályos rendelkezése a (9b) és (9c) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében teszi lehetővé a zártkörű pályázat alkalmazását az állami felszámoló részére. A javaslat a konjunktív feltételt vagylagossá teszi, vagyis a (9b) vagy (9c) bekezdés szerinti célok eléréséhez is biztosítja a zártkörű pályázat lehetőségét. A (9b) bekezdés szerint, ha az adós környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelősségét állapították meg, vagy környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelőzését is szem előtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fűződő közérdeket is figyelembe véve kezeli.
A (9c) bekezdés értelmében az állami felszámoló úgy alakítja ki a pályázati feltételeket, hogy az adós vagyona működő üzemként olyan szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzését is. Az intézkedés célja az, hogy a zártkörű pályázat útján lehetővé tegye a környezetvédelmi szempontok hatékony érvényesítését a vagyon értékesítése során, és az adós vagyona elsősorban szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre.
A tervezet a műemlékek kisajátításánál alkalmazott rendelkezéssel analóg módon előírja, hogy a kártalanítás összegét a környezetkárosodás felszámolása, valamint a környezetveszélyeztetés megelőzése érdekében tett intézkedések esetén is csökkenteni kell a kisajátítást kérőknél felmerült azon költségekkel, amelyek a környezetkárosodás felszámolása, a környezetveszélyeztetés megelőzése érdekében a kártalanításra jogosult költségére jogszabály alapján elvégzett intézkedések során merülnek fel, és máshonnan nem térültek meg, vagy ha ez az érték magasabb, a kárelhárítás következtében keletkezett forgalmiérték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével, valamint a kártalanításra jogosult részére nyújtott támogatás felhasználásával megvalósult forgalmiérték-növekmény máshonnan meg nem térült összegével.
A kártalanítási összeg csökkentésének lehetősége mindenképpen indokolt, hiszen a környezeti kárelhárítás következtében az ingatlan forgalmi értéke jelentősen növekszik, így a kisajátítást kérőnek az új előírás hiányában jelentősen nagyobb kártalanítási összeget kellene megfizetnie, holott a forgalmi érték növekedését éppen a kisajátítást kérő által elvégzett intézkedések vagy az általa nyújtott támogatások felhasználása eredményezte.
A tervezet csak a máshonnan meg nem térült költségekkel való csökkentést teszi lehetővé. A kisajátítást követően a környezeti kárral terhelt vagyonelem teljes kármentesítésére, akár európai uniós forrás bevonására is lehetőség nyílik. A kisajátítást kérő részéről kárelhárítási intézkedések nemcsak a kisajátítási eljárás előtt, de az eljárás időtartama alatt is történhetnek. Az eljárás ideje alatt elvégzett kárelhárítási intézkedések költségét csak azok elvégzése után lehet megállapítani. Annak érdekében, hogy a törvény új 18. §-a alkalmazásában pontosan meg lehessen határozni a kártalanítás összegét csökkentő költségeket, lehetővé kell tenni az eljárás felfüggesztését a kárelhárítási intézkedések időtartamára.
A tervezet lehetővé teszi, hogy a kisajátítást kérő kezdeményezze az eljárás felfüggesztését a kárelhárítási intézkedések végrehajtásához szükséges időtartamra. Az eljárást a kisajátítást kérő kérelmére, de legkésőbb a kárelhárítási intézkedések befejezését követően folytatni kell.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és a KDNP a javaslatot támogatja. Elnök Úr! Köszönöm, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi