NOVÁK ELŐD,

Full text search

NOVÁK ELŐD,
NOVÁK ELŐD, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedden lényegében betiltotta a reklámügynökségeket az Országgyűlés, ellehetetlenítette a működésüket, és most úgy néz ki, a Fidesz teljesen átalakítja ezt a szektort is, ami itt napirenden van. Tehát ahogy a reklámadótörvénynél a hirdetésszervezőket iktatták ki, itt most, úgy néz ki - ha mindez igaz, ami előttünk fekszik -, a műsorterjesztőket fogják kiiktatni.
A kormány középtávon tönkreteszi a kis- és középméretű szolgáltatókat, de azért a nagyoktól is óriási mennyiségű bevételt von el. Az ingyenes MinDig TV-n fognak majd hozzáférni több ingyenes tartalomhoz, de ezért a fizetős, szélesebb szolgáltatást nyújtó terjesztők egyre kevesebb helyen lesznek elérhetők. Pedig az utóbbiak fognak azért inkább infrastruktúrákat, hálózatot fejleszteni. Azaz a helyzet hasonló egy kicsit a rezsicsökkentéshez: jól hangzik, mert kevesebbet kell fizetni, de idővel egyszerűen szétrohad, elavul teljesen az infrastruktúra. Ez hosszabb távon azzal fog járni, hogy a tévépiacon lesznek az elérésszámuk maximalizálására törekvő, alapvetően reklámbevételből élő tévék, valamint a szűkebb rétegpiacot megszólító, az előfizetésekből élő kábeltelevíziók.
(15.00)
Ma ugyebár a vegyes modell jellemző, bár inkább az utóbbi bevétel dominál, és ehhez képest lesz egy gyökeres átalakulás. Nem csoda, hogy a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség is levélben megkereste az érintett országgyűlési képviselőket, akiktől legalábbis vártak valamiféle megszólalást. Lehet, hogy a mamelukok számára ezt nem küldték meg, hozzánk viszont eljutott, és bíznak benne, hogy megfontoljuk a javaslatukat, ezért szeretném az ő szakmai álláspontjukat itt ismertetni.
Szerintük a tervezett szabályozás következtében ugyan elméletileg néhány százezer hátrányos helyzetű állampolgár átmenetileg, rövid távon előnyösebbé váló helyzete mellett 3,4 millió, az ország 85 százalékát kitevő, fizetős televíziót néző háztartás kerülne hátrányosabb helyzetbe azzal, hogy az előfizetővel szembeni díjérvényesítés miatt a vezetékes műsorterjesztő hálózatok nem lennének fenntarthatóak, és több száz, túlnyomó többségében mikro-, valamint kis- és középméretű műsorterjesztő vállalkozás kénytelen lenne tevékenységét megszüntetni, ami az igen nagy számú előfizető állampolgár alapvető információhoz aló jutását ellehetetlenítené, valamint a több száz mikro-, kis- és középvállalkozás műsorterjesztőnél alkalmazásban lévő munkavállalók munkahelyének megszűnését, sőt, az ezen hírközlési szolgáltatóktól különböző adónemekben a központi vagy helyi költségvetésbe beérkező befizetések megszűnését okozná. Mindemellett a módosult jogszabály hatásaként jelentősen sérülne, ha ez valóban módosulna, a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók biztonsága, jövedelmezősége, amelynek várhatóan a teljes médiaértékláncra is komoly kihatása lenne - ezt mondja a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség összegzése.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Három javaslatot fogalmaztak meg, abból, őszintén szólva az első kettővel a Jobbik és szakértőink nem értenek egyet, szerintünk nem alapos azon félelmük, hogy többé nem szedhetnek terjesztési díjat, de fennáll a veszélye, hogy az ingyenes terjesztés tényleg radikálisan átalakíthatja a piacot, és ezért hosszú távon problémákat vethet fel. De alapvetően én a harmadik javaslatukra szeretném még egy kissé hosszabban, alaposabban ráirányítani a figyelmet, ami bennünk is kérdéseket vet föl, és örülök, hogy államtitkár úr itt van, és a tőle megszokott érdemi válaszokat szeretnénk azért ebben a kérdésben is hallani, mert ez azért minket elgondolkoztat.
Itt a 2. és 3. § törlését javasolják, mivel a legsúlyosabb következmény, a semmisség terhével kíván a jogalkotó polgári jogi szerződésen alapuló szerződéses jogviszonyokat szabályozni, közvetlenül beavatkozva ezzel a műsorterjesztői piac működésébe és egyben versenygátló, valamint technológiától sem semleges szabályozást kíván megvalósítani.
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szerint, tekintettel arra, hogy Dtv. 4. § 35. pontja szerint műsorterjesztőnek minősül a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi, a tervezet szerinti 2. § keretén belül együttesen kerülnének szabályozás alá a tényleges műsorterjesztő, valamint a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetője. Ez utóbbi tevékenységet jelenleg kizárólag az Antenna Hungária Zrt. végzi, amelynek kizárólagos részvényese a magyar állam, a tulajdonosi jogokat pedig ugyebár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. A rendelkezésükre álló információk alapján az AH Zrt. nem fizet műsordíjat a médiaszolgáltatók felé, ugyanakkor az alapszolgáltatásnak minősülő, szabadon fogható MinDig TV-szolgáltatás után annak igénybe vevőitől, előfizetőitől sem igényel díjat, mivel ezen műsorterjesztő finanszírozása más módon megoldott.
A 2. §-hoz fűzött hivatalos indokolás szerint, idézem: „A szabadon fogható, sugárzással terjesztett műsor alapján egyértelműen beazonosíthatóvá teszi az ily módon kedvezményezett személyt, tehát az AH Zrt.-t. A jogszabály indokolásából kiolvasható továbbá, hogy a jogalkotó ezen díjmentesen terjesztett műsorok számának a növelésére kíván lehetőséget biztosítani, azonban úgy, hogy közben a piac többi szereplőjének védelmét megszünteti és aktívan avatkozik be a piaci versenybe. A szabályozás ilyen módon történő elfogadása jelentősen torzíthatja a piaci versenyt. Az NMHH-tól származó információk szerint az AH Zrt. fent megjelölt MinDig TV-szolgáltatása 500-600 ezer háztartáshoz jut el, és ezért az eljutásért például a köztelevízió az állami közpénz terhére fizet jelentős összeg a műsorterjesztő AH Zrt.-nek a lakossági műsorelérés megteremtése érdekében.”
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség még arra is fölhívja a figyelmet ebben az említett 3. pontban - kizárólag ezt tartom itt különösen tárgyalásra indokoltnak -, hogy a törvényjavaslat indokolása szerint ezen szabályozás beiktatására annak érdekében kerül sor, hogy a médiaszolgáltató jogos szerzői jogai ne sérüljenek, azonban sem a törvényjavaslat szövege, sem az indokolás még csak nem is utal sem magyar, sem uniós szabályozásra, amely ezt megalapozná. Álláspontjuk szerint éppen egy ilyen, a 2. §-ban szereplő szabályozás vezethet oda, hogy jelentősen sérülnek a szerzői jogosultak érdekei, hiszen ez éppen arra biztosít lehetőséget, hogy a piac által ellenőrizetlen módon kerüljenek terjesztésre a médiaszolgáltatások kódoltan és kódolatlanul, illetve akár a szerzői jogi jogosultaknak járó díjtól mentesen.
Fontos kiemelni, hogy a kódoltság, kódolatlanság kérdésének szabályozása nem lehetséges a Dtv.-szabályozáson keresztül. A médiaszolgáltatók a nemzetközi és a hazai piacon is elkülönült szerződések alapján tudnak hozzájárulni a kódolt, illetve a kódolatlan tartalmakhoz. Tekintettel arra, hogy a kódolatlan jogok ára jelentősen meghaladja a kódolt jogok árát, nemigen látható olyan példa, amikor egyébként kódolt tartalmat szolgáltató médiaszolgáltató kódolatlanul tudná biztosítani a műsorát. Erre csak abban az esetben kínálkozik lehetőség, ha alapvetően saját gyártásúak csatorna műsorai, így a médiaszolgáltató egyben műsorkészítő is.
Fontos azonban ebben az esetben is megjegyezni, hogy a nemzetközi megállapodások alapján a kódolatlan műsorok esetében a szerzői jogosultak részére a terjesztéssel kapcsolatban fizetendő jogdíj és elszámolás jelentősen eltér a kódolt műsorokétól. A szabályozás hatálybalépése esetén, tekintve az ellenőrizhetetlen helyzetet - tudniillik, hogy mi minősül kódoltnak, illetve kódolatlannak -, ezek a szerződések alapvetően teljesíthetetlenné válnának, illetve az Artisjus azon műsorok esetében, amelyek bármely, elsősorban az AH Zrt. rendszerén kódolatlanul megjelennek, a piac összes előfizetője, nézője után a magasabb, kódolatlan csatornákért fizetendő díjat kérhetné. Ez tovább csökkentené az iparági értékláncban fellelhető pénz mennyiségét, ami hozzájárulhat az iparág szűküléséhez, súlyosabb esetben összeomlásához.
Ez a szabályozás a műsorterjesztői piacon önmagában is komoly piaczavart okozna a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség szerint, és a versenyt akadályozná, amivel a Dtv. 2. § A) pontja szerinti azon törvényi célba és alapelvbe ütközne, mely szerint: „A Dtv. alapvető célja - idézzük - kiszámítható, átlátható, technológiasemleges, versenyt segítő szabályozás megteremtése.” Jelen törvényjavaslat általános indokolása, valamint a 2. §-hoz fűzött indokolása szerint ezen tervezett piaci beavatkozás célja különösen a leghátrányosabb helyzetű állampolgárok számára alacsony költséggel vagy ingyenesen elérhető médiaszolgáltatások bővülésének lehetővé tétele. A törvényjavaslat eredeti szövegezés szerinti elfogadása ugyanakkor az AH Zrt.-n kívüli más műsorterjesztők számára egyben azt is jelenti, hogy az előfizetőikkel szemben már rövid távon sem tudnak majd érvényesíteni előfizetési díjat egyetlen olyan műsor után sem, amely az AH Zrt. műsorkínálatában elérhető.
Fontos még végül kiemelni, hogy ezzel jelentősen sérül a média sokszínűségének alapelve, illetve várhatóan éppen a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatók lesznek az elszenvedői az így kialakuló elértéktelenedésnek. A törvényjavaslat ezen tárgykör kapcsán figyelmen kívül hagyja azt, hogy az előfizetési díj a műsordíjon kívül az 1. pontnál írtak szerinti további költségelemeket is tartalmaz, és amelyek előfizetési díjban való megtérülése hiányában a tényleges műsorterjesztők gazdasági ellehetetlenülése következik be. Így tehát elmondható, hogy egy ilyen jogszabály hatálybalépése nyomán a teljes média-iparági értéklánc sérülhet, amely már középtávon is jelentősen befolyásolja a magyar média gazdasági ellenálló képességét, illetve nagyon kitetté teszi a magyarországi médiát a nemzetközi szereplők döntései aktivitásainak. A törvényjavaslat indokolásától eltérőn nem a versenyt erősítő, hanem a versenyt akadályozó szabályozás valósulna az AH Zrt. pozitív diszkriminálása alapján.
Ezenkívül még fontosnak tartaná felhozni a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség a különböző EU-s irányelvekbe, szabályozásokba vagy az EU-ról szóló szerződés egyes cikkelyeibe való ütközést is. Én ezt nem tartom fontosnak, mert szerintem az EU ilyen kérdésekbe, a belügyeinkbe ne avatkozzon bele, úgyhogy ezeket az érveket most én föl se olvasom, de az előbbiek azért, én azt gondolom, hogy elgondolkodtatóak.
(15.10)
Ezzel kapcsolatban kérdésem is volna a kormány részére, az Antenna Hungária helyzetbe hozására szolgáló javaslatrésznél tulajdonképpen itt a 2-3. § kapcsán, hogy a kormány szerint is ilyen hatásokat fog-e eredményezni ez a javaslat, vagy esetleg egy jogalkotási meggondolatlanságról van szó. Érdekelne az is, hogy Magyar Kábelkommunikációs Szövetséggel korábban egyeztettek-e. Magunk is bizonytalanok vagyunk még e 2-3. § indokoltságában, de azt mindenképp ki kell jelentsük, hogy ijesztő az, hogy ilyen pillanatok alatt, ahogy kedden, mint említettem, a hirdetésszervezőket, úgy most a műsorterjesztőket fogják kiiktatni, különös tekintettel arra, hogy megint, ahogy a keddi törvény elfogadásakor is, most is úgy néz ki, hogy a kis- és középvállalkozók isszák meg ennek a törvényjavaslatnak a levét.
Ezért szeretnénk államtitkár úrtól erre a legaggályosabb részre valamiféle magyarázatot kapni. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi