HADHÁZY SÁNDOR,

Full text search

HADHÁZY SÁNDOR,
HADHÁZY SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom elején, kérem, engedjék meg, hogy az Alaptörvény 26. cikkét idézzem: „Az állam a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek alkalmazására.” Számos olyan törvényjavaslatot tárgyalt már a Ház akár ebben a ciklusban, sőt a most futó törvények között is akad - például az e-kártya bevezetéséről szóló indítvány -, amely az idézett cikknek való megfelelést szolgálja.
A XXI. század technológiai vívmányainak igénybevétele és hasznosítása a közigazgatás területén tulajdonképpen alkotmányos kötelezettségünk. Nincs ez másképp az előttünk fekvő, T/4681. számon benyújtott, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatnál sem.
A most tárgyalt indítvány előzményéhez hozzátartozik, hogy az Országgyűlés 2012. május 21-én fogadta el a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvényt. A közadattörvény megteremtette a közszféra által kezelt közérdekű adatok, adatbázisok és közhiteles nyilvántartások elsősorban piaci célú újrahasznosításának, újrafeldolgozásának egységes keretszabályait, rögzítve az adatok rendelkezésre bocsátásának eljárási rendjét, a rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak maximális mértékét és a rendelkezésre bocsátás alapelveit. A közadattörvény tehát keretjelleggel lehetővé tette azt, hogy a piac és a tudományos élet szereplői az állami, önkormányzati közadat-adatbázisok alapadataihoz egységes feltételekkel, megkülönböztetés nélkül juthassanak hozzá.
A jogszabály elfogadásával egyébként uniós kötelezettségünknek tettünk eleget. A közadattörvény a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv rendelkezéseit ültette át a hazai jogrendszerbe. Ez az úgynevezett PSI-irányelv. Ezen irányelv azonban 2013 júniusában módosult. A 2013/37/EU irányelv módosításait 2015. július 18-áig kell átültetniük a tagállamoknak.
Az említett irányelv a következőképpen fogalmaz: a közintézmények birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a további felhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.
A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának 2003-ban történt elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak.
A 2003-ban elfogadott szabályok már nem képesek lépést tartani ilyen gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni. Annak érdekében tehát, hogy az EU és tagállamai, valamint a Közösség területén élő polgárok a lehető legnagyobb mértékben használhassák ki a közszféra által kezelt adatok újrahasznosításából eredő gazdasági és társadalmi előnyöket, az adatokhoz való hozzáférést uniós szinten, szabályozási eszközökkel ösztönözni szükséges.
(14.00)
Az Európai Bizottság felmérése szerint a különféle informatikai alkalmazásokon keresztül lebonyolított adatforgalom mennyisége éves szinten 40 százalékkal nő, azaz az állampolgárok, vállalkozások éves szinten ennyivel több adatot fogyasztanak. Ebből az adatmennyiségből jelentős részt tesznek ki az állam által előállított és piaci szervezetek által újrahasznosított adatok.
A Bizottság előrejelzése szerint, ha az európai államok megkönnyítik a hozzáférést az állami adatbázisokhoz, nyilvántartásokhoz, az tovább növeli az újrahasznosításra épülő piacot, és ez érezhető gazdasági növekedést jelent. A bizottság becslése szerint 2020-ra az EU GDP-je 1,9 százalékkal nőhet az állami adatok növekvő újrahasznosításának köszönhetően, és az EU tagállamainak adatfeldolgozást végző vállalkozásainál 250 ezer új munkahely keletkezhet.
A közadat-újrahasznosítás növekedése Magyarországon is hasonló előnyökkel járhat, azaz hozzájárulhat a nemzetgazdaság növekedéséhez és új munkahelyek teremtéséhez. A közadat-újrahasznosítás révén az állam által előállított adatok különböző felhasználóbarát alkalmazásokba integrálódnak. Ilyen módon az állami adatok könnyebben, emészthetőbben és gyorsabban juthatnak el a felhasználókhoz, megkönnyítve ezzel munkavégzésüket, ügyintézésüket, utazásaikat, összességében mindennapi életüket.
A közadatok újrahasznosítása ezért közvetve az állampolgárok életminőségének javulásához is hozzájárul. A közadat-újrahasznosítás ösztönzése révén ráadásul egyre több állami adatbázis integrálódhat a különböző piaci szolgáltatásokba, így az állami adatok hasznosulása még hatékonyabb és közvetlenebb lehet.
Szintén érvként szeretném felhozni az adatok újrahasznosításának szükségessége mellett, hogy az újrahasznosított, újrafeldolgozott állami adatbázisok az állami vagy kormányzati döntéshozatalt is segíthetik, hatékonyabbá téve ezzel az állami szervezetek működését. Az újrahasznosítás rendszeressé válásával az állami szervezetek is érdekeltté válnak abban, hogy adataikat rendszerezett és feldolgozásra alkalmas adatbázisokban tárolják. Ugyanakkor hadd jegyezzem meg, hogy az újrahasznosításra épülő másodlagos piac növekedésével nőnek az ahhoz kapcsolódó adóbevételek is, ez akár lehetőséget teremthet arra, hogy a költségvetés megfinanszírozza az állami adatgyűjtést.
A törvényjavaslat konkrét rendelkezései közül kiemelném, hogy az indítvány fő szabályként írja elő a közadatok rendelkezésre bocsáthatóságát; jelenleg ez csak a végrehajtási jogszabályban megjelölt adatkörre volt igaz, egyébként a szervezet vezetőjének engedélyétől függött. Ezt tartom az egyik legfontosabb és legelőremutatóbb változásnak.
Fontos kiemelni továbbá, hogy a rendelkezésre bocsátásért felszámítható díjak mértéke fő szabály szerint nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátás határköltségét. Fő szabály szerint tehát a díj mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre bocsátott közadatok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének költségét, azaz azt a költséget, amely közvetlenül az újrahasznosítási kérelem teljesítésével összefüggésben merül fel a szóban forgó közadatot kezelő, közadatot ellátó szervnél.
Jellemzően ilyen költség a kérelem teljesítéséhez szükséges többletmunkának - azaz olyan munkának, amelyet a szervezet alaptevékenységében egyébként nem látna el - a költsége, illetve az ehhez közvetlenül kapcsolódó rezsi jellegű kiadások és amortizációs költségek. A törvényjavaslat továbbá a rendelkezésre bocsátott adatok formátuma tekintetében előírja az elektronikusan feldolgozható nyílt formátumok előnyben részesítését, valamint a közadattörvény szerinti újrahasznosítási rezsimet kiterjeszti a kulturális közadatokra is, azaz múzeumok, könyvtárak, levéltárak és egyéb kulturális intézmények által kezelt olyan kulturális javakra, amelyek adatfeldolgozás útján újrahasznosíthatóak.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet az adatvédelem fontosságára is. A javaslat nem változtat a közadat újrahasznosításának a hazai jogrendszerben elfoglalt helyzetén. Mind az EU-s, mind a hazai jogszabályok pontosan meghatározzák azokat az adatfajtákat, amelyeket nem lehet újrahasznosítani. Az ezzel kapcsolatos aggályok a közadattörvény elfogadása óta egyáltalán nem igazolódtak. Hangsúlyoznám továbbá, hogy a jelenleg javasolt módosítások semmilyen módon sem érintik az információszabadság szabályait, így a közérdekű adatigényléseket sem, amelyek alapvetően az átláthatóságot szolgálják. A közadat-újrahasznosítás célja továbbra sem az állami működés átláthatóságának biztosítása, hanem a közfeladat-ellátó szervek által alaptevékenységük keretében gyűjtött és rendszerezett komplett adatbázisok, nyilvántartások újrafeldolgozása és értéknövelt szolgáltatásokkal való piaci újraértékesítése.
Végezetül szeretném jelezni, hogy az EU-s irányelv rendelkezik a felülvizsgálatról is. A bizottság 2018. július 18-ig felülvizsgálja ezen irányelveknek az alkalmazását, és a felülvizsgálat eredményeit az irányelv módosítására vonatkozó esetleges javaslataival együtt az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti. A tagállamok pedig háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználás céljára történő hozzáférhetővé tételéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati eljárásról.
Mindezek fényében tisztelettel kérem, támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi