KARA ÁKOS

Full text search

KARA ÁKOS
KARA ÁKOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem fogyasztóvédelem, de fontos téma, amiről beszélni fogunk.
Ha megengedik nekem, elöljáróban azt szeretném önökkel megosztani, hogy az információs társadalomban az állami adatbázisoknak jobban és hatékonyabban kell szolgálniuk az állampolgárok érdekeit. A közadatok, azaz a közérdekű adatok, állami nyilvántartások újrahasznosítása ebben fontos szerepet játszik az emberek számára, mindannyiunk számára.
A közadatok újrahasznosításáról szóló törvény és az információszabadságról szóló törvény módosítása elsősorban jogharmonizációs célú, de ezen túlmutató intézkedések megalapozását is szolgálja. Mikről is van szó? Ezekről a későbbiekben fogok beszélni. Az állami adatok újrahasznosítása, újrafeldolgozása ugyanis világszerte, így nálunk is egyre nagyobb jelentőséggel bír.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már egyértelmű, hogy ha szabad ezt a kifejezést használni, adatalapú társadalomban is élünk. A modern technológiák, számítógépek, okostelefonok és az internet lehetővé teszik, hogy az adatokhoz azonnal és könnyen hozzáférjünk. Az adatok interaktív felhasználása mindennapjaink részévé vált, napi használatra került. Mobiltelefonunkon például friss forgalmi információk könnyítik meg a napi közlekedésünket, munkánkhoz, ügyeink intézéséhez felhasználóbarát adatbázisokból kapjuk meg a szükséges tájékoztatást.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán megengedik nekem, még utalok arra is, hogy családunkkal, barátainkkal, távol lévő ismerőseinkkel folytatott kommunikáció során mi magunk is adatokat, akár fényképeket készítünk, osztunk meg különféle alkalmazásokon keresztül.
A mindennapokban felhasznált adatok között kiemelt jelentőségűek az állami intézmények által előállított adatbázisok, nyilvántartások adatai. A navigációs alkalmazások például az állami térképadatbázisokra épülnek. Az okostelefonok időjárás-előrejelzései az állami meteorológiai adatbázisok alapján adnak friss és naprakész előrejelzéseket, nemcsak állampolgárként, egyéni szükséglet alapján, hanem adott esetben akár vállalkozás, mezőgazdasági tevékenység tekintetében is. Az állami, önkormányzati közlekedési társaságok menetrendjei utazás- vagy rendezvényszervezési szolgáltatásokba épülnek be, megkönnyítve ezzel akár egy kulturális rendezvényre igyekvők tájékozódását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A példákat hosszasan lehetne sorolni, megkímélem önöket a további példák felsorolásától. Egyvalami azonban közös minden esetben: az állami adatbázisok közadatainak újrahasznosításával innovatív vállalkozások népszerű, hasznos és piaci szempontból is értékes többletszolgáltatásokat hoznak létre. Kutatások szerint a piac által feldolgozott közadatok mennyisége évente 40 százalékkal nő. Egyre ötletesebb és innovatív megoldások születnek a jelentős adatmennyiség kezelésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! A közadat-újra-hasznosítás ilyen mértékű növekedése meggyőződésem szerint a nemzetgazdaságra is pozitív hatást gyakorol. Az Európai Unió felmérése szerint az állami adatbázisok piaci újrahasznosításában rejlő lehetőségek kihasználásával 2020-ra uniós szinten akár 2 százalékkal is nőhet a GDP, és legalább 550 ezerrel emelkedhet az adatfeldolgozáshoz kapcsolódó munkahelyek száma.
(13.50)
Ilyen értelemben, tisztelt képviselőtársaim, a közadat-újrahasznosítás társadalmi haszna is vitathatatlan. Az állampolgárok egyszerűen, közérthetően és kényelmesen férhetnek hozzá állami adatokhoz, nagymértékben megkönnyítve ezzel munkájukat, ügyeik intézését és a mindennapjaikat. A közadat-újrahasznosítás tehát hosszabb távon gazdasági növekedést és munkahelyteremtést jelent, az állampolgárok életminőségének javulását eredményezi.
Tisztelt Képviselőtársaim! Biztosítanunk és ösztönöznünk kell azt, hogy az újrahasznosításban érintett vállalkozások hozzáférjenek az állami nyilvántartások adataihoz. Ennek első lépéseként emlékezhetnek rá, hogy az Országgyűlés 2012-ben elfogadta a közadatok újrahasznosításáról szóló törvényt, amely megteremtette az újrahasznosítás általános törvényi kereteit. A közadat-újrahasznosításban rejlő lehetőségek kihasználásához azonban további ösztönzőkre van szükség.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mostani módosítás ezért, összhangban tehát a hazai szabályozással, a kormányzati koncepcióval, illetve az uniós irányelv módosulásával, azt célozza, hogy az állami adatokhoz a jelenleginél nagyobb körben, egyszerűbben és olcsóbban jussanak hozzá a vállalkozások. Az önök előtt olvasható törvényjavaslat ennek szellemében a következőket irányozza elő. Az állami adatok újrahasznosításra bocsátásáért csak az adatátadással közvetlenül összefüggő költségek számíthatók fel díjként - ez fontos, hogy elhangozzon -, ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha az adatgazda szerv nem kap költségvetési támogatást, és működését, valamint az adatok előállítását díjbevételeiből fedezi. A díjaknak azonban ebben az esetben is a valós költségekhez kell igazodniuk, megkönnyítve és ösztönözve az újrahasznosítást, az adatokat elsősorban számítógéppel feldolgozható nyílt formátumban kell tehát átadni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt módosítással újrahasznosíthatóvá válnának a múzeumok, könyvtárak és levéltárak nyilvántartásai, valamint az ezekben fellelhető kulturális javakból készült elektronikus másolatok is. Az önök előtt olvasható törvényjavaslatban szereplő módosítások a hazai közadat-újrahasznosítás fejlődését segítik elő.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati szándék azonban az, hogy a mostani vitával párhuzamosan egy komplex közadat-újrahasznosítási kormányzati koncepció, politika is készüljön, amely további ösztönző lépéseket tartalmazna a terület számára.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat uniós kötelezettségeink végrehajtását célozza. Ezzel együtt a közadatok, azaz az állami adatbázisok, nyilvántartások piaci újrahasznosításának további egyszerűsítését szolgálja. A kormány célja, hogy a jelen törvénymódosítással és a tervezett további intézkedésekkel Magyarországon is érezhetőek legyenek a közadat-újrahasznosítás elterjedéséből eredő nemzetgazdasági és társadalmi előnyök.
Hangsúlyozom tehát, hogy a jelen törvényjavaslat és általában a közadatok újrahasznosítására vonatkozó rendszer, amelyet az előző ciklusban fogadtunk el, továbbra sem sérti az információszabadságot és az állam átláthatóságát, azaz a közérdekű adatok változatlanul bárki számára ingyenesen megismerhetőek. Jelen szabályozás kizárólag a nagy mennyiségű, komplex adatbázisokra kiterjedő adatfeldolgozásra vonatkozik.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A közadatok újrahasznosítása természetesen nem járhat az állampolgárok személyes adatainak kiadásával és általában személyiségi jogainak sérelmével. Erre a szabályozás megfelelő garanciákat tartalmaz. Azt gondoltam, hogy érdemi-tartalmi értelemben ezt mondom utolsónak el, hiszen ez a garancia fontos része a gondolkodásunknak és magának a törvényjavaslatnak is.
Mindezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy majdan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi