VÉCSEY LÁSZLÓ,
VÉCSEY LÁSZLÓ,
VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A nemzeti akkreditálásról szóló 2015. évi CXXIV. törvényt az Országgyűlés annak érdekében fogadta el, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, az akkreditálás mint közhatalmi tevékenység ellátását, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, valamint elő-segítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelő-ség-értékelésének kiküszöbölését.
Ennek az első hallásra kissé bonyolult célnak az elérése érdekében a 2015-ben elfogadott törvény meghatározta az újonnan felálló akkreditáló szerv feladatait is, többek között az akkreditálási eljárás lefolytatásának és a külföldi akkreditált státusz elismerésének kötelezettségét, részvételt és képviseletet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben, két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezését és megkötését az akkreditálás területén, valamint közreműködést az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben.
A Nemzeti Akkreditálási Hatóság tevékenységével kapcsolatban tájékozódva jól láthatóan a létrejöttétől kezdve, azaz 2016. január 1-jétől számított meglehetősen rövid időn belül is igyekezett eleget tenni a törvény adta kötelezettségeinek és jogosultságainak. Hogy mást ne mondjak, 2016. november 6-án a hatóság alapító tagja lett a nemzetközi Halal akkreditációs fórumnak, amellyel óriási lépést tettünk a több ezer millió dolláros arab piac felé. Azáltal, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület az IAF teljes jogú tagjaként tevékenykedhet, a hazai vállalkozásoknak a Halal piacára jutását megkönnyíti és olcsóbbá teszi. Ez csak egy példa a közelmúltból, azonban ebből is látható, hogy milyen nagy szerepe van az akkreditálási eljárásoknak.
2016. február 11-én a Nemzeti Akkreditáló Hatóság elindította azt a folyamatot, amely végeredményeképp az európai akkreditáló közösség teljes jogú tagjaként tudja az érintett szervezeteket kiszolgálni. A nemzetgazdasági miniszter által beterjesztett jelen törvényjavaslat tartalmazza a jogszabályi környezettel szemben támasztott követelményeket, hogy hazánk új akkreditációs intézménye részese legyen az Európai Akkreditálási Együttműködés kölcsönös elismerési megállapodásnak.
A tagság megszerzésével a Nemzeti Akkreditációs Hatóság jogosulttá válik nemzetközileg elismert akkreditációs okiratok kiállítására. A jogszabályi módosítások kidolgozására az Európai Akkreditálási Együttműködés szervezete és az Európai Bizottság vizsgálatai során tett kifogások és feltételek alapján került sor.
(12.30)
Az alábbiakban röviden összefoglalom ezeket a módosításokat. Az akkreditálási eljárás vizsgálata során a jogorvoslati rendszer kiemelt figyelmet kapott, az eljárások sajátosságára tekintettel az eljáró bírónak speciális szakértelemmel kell rendelkeznie, hogy az Akkreditáló Hatóság döntéseit érdemben és megalapozottan tudja elbírálni. A nemzetközi elvárásoknak is megfelelő egységes bírói joggyakorlat kialakulásához indokolt ez a változtatás, hogy egy országos hatáskörű, szakmai tapasztalattal rendelkező bíróság bírálja el a hatóság döntéseit.
Ezért a módosítás után, szemben a korábbi általános hatásköri és illetékességi szabályok használatával, speciálisan egy intézményhez, országos hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül telepítésre. Az akkreditálási eljárást érintő bírósági felülvizsgálati kérelmek csekély számára figyelemmel a bíróság számára nem jelent olyan fokú leterheltséget, amit ne tudna ellátni. A módosítás eredményeként az akkreditációról szóló határozat mellékleteként részletező okirat kerül kiállításra, amely az egyes akkreditálási területek jellegének megfelelő előírásokat tartalmazza. Az okirat tartalmát a 2015-ben kiadott kormányrendelet szabályozza.
Az európai akkreditálási együttműködés szervezetének jelentése pedig arra világított rá, hogy a hatályos jogszabályban meghatározott időintervallumon belül nem lehetséges hatósági felülvizsgálat kezdeményezése. Szükséges lehet ezért az egyes akkreditált szervezetek sajátosságaihoz jobban igazodó, felügyeleti és újraértékelési tervek kidolgozása, ezért a hatályos joganyagban szereplő kógens időpont-meghatározások mint törvényi maximum szerepelnek a továbbiakban, azaz rövidebb időn belül lehetőséget nyújt felülvizsgálatra mind a hatóság, mind a kérelmező számára, hosszabb időt viszont a továbbiakban sem engedélyez.
A törvény további módosításával automatizáljuk az EGT-n kívüli olyan tagállamok akkreditációjának elismerését, amelyek az európai együttműködés tagjai, illetve kétoldalú elismerési megállapodást kötöttek a megfelelőségértékelésre tekintettel. A Bizottság kérésének megfelelően ez a szabály került pontosításra. Tekintettel arra, hogy a Bizottság vizsgálata a folyamatban lévő ügyek kezelésének vizsgálatára is kiterjedt, azokkal kapcsolatban is javaslatokat fogalmazott meg, indokolt a folyamatban lévő ügyekre is kiterjeszteni a módosítás hatályát is. Az ezzel kapcsolatos kívánalmaknak megfelelő változásokat is megtalálják tisztelt képviselőtársaim a törvényjavaslatban.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a benyújtott törvényjavaslat teljes mértékben eleget tesz az akkreditációs nemzetközi szervezet kívánalmainak, így minden akadály elhárul a hatóság európai együttműködésen alapuló munkája elől. Célunk a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kutatás-fejlesztések ösztönzése, a hazai cégek külföldi piacokon történő minél hatékonyabb érvényesülése úgy, hogy szolgáltatásaik és termékeik a megfelelő minőségben, a kellő tanúsítványokkal a fogyasztók bizalmát is elnyerjék.
Mindezek fényében kérem a tisztelt képviselőtársaimat, a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot támogassák. Köszönöm figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
