DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Én ott folytatnám, ahol az előttem szóló abbahagyta, abban a reményben, hogy talán lesz értelme ennek a vitanapnak és bizonyos kérdésekben talán egyet is érthetünk, bár én a különbségtételekkel kezdeném. De abban a megnyilatkozásban egyetértettem, hogy a borsodi ember ott szeretne dolgozni, ahol él.
Én is egy borsodi egyéni körzetnek vagyok az országgyűlési képviselője, Miskolcnak és még öt településnek, és azt látom, hogy rengeteg ember szeretne boldogulni a környéken, és nagyon sokan kényszerülnek arra, hogy elhagyják ezt a vidéket, mert nem tudnak megfelelően elhelyezkedni és megfelelő állásban dolgozni.
Önök szavakban meghirdették a munkaalapú társadalmat, változást ígértek ezeknek az embereknek, azonban tettekben tettek olyan lépéseket, amik még ezt sem szolgálták. Rugalmas munkaerőpiacról beszéltek - megváltoztatták a munka törvénykönyvét kormányzásuk elején, rugalmasan kizsákmányolhatóvá tették a magyar munkavállalókat. Emlékszünk a munka törvénykönyve elfogadásának körülményeire, az éjszakába nyúló, nyilvánosság elől elrejtett vitákra. Azt hiszem és azt látom, hogy több százezer magyar munkavállaló láthatja már, hogy mennyire kiszolgáltatott azoknak a multicégeknek adott esetben, amelyeknél dolgozik, és látják azt, hogy ebben a kiszolgáltatottságban sokszor bizony milyen vállalhatatlanul alacsony bérezésért kénytelenek ők dolgozni.
Európa-szerte azt látjuk, és itt az államtitkár úr - helyesen egyébként - arról beszélt az expozéjában, hogy Európa-szerte látható folyamatról van szó, csökken a szakképzett munkaerő, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerőnek demográfiai okai vannak, és sok összetett társadalmi folyamat - így van ez Magyarországon is. Ezek a folyamatok láthatók: a nagyfokú elvándorlás és a szakképzett munkaerő hiánya. Európában és a visegrádi államokban azonban az elmúlt években láthatóan reagáltak erre a folyamatra, nagyarányú, nagyfokú béremeléseket láthattunk, nagyfokú fizetésemelést láthattunk. Ezekben az országokban a hozzáadott érték növelésével, a termelékenység javításával kívántak versenyezni, míg Magyarországon láthatjuk az oktatásban a problémás folyamatokat, a tankötelezettség korhatárának leszállítását, a szakképzési rendszer egyelőre szétverésnek látszó átalakítását; látjuk azokat a szolgáltatásbéli problémákat is, amelyeket adott esetben az egészségügyben is láthatnak a munkavállalók.
Van egy európai folyamat tehát, egy nyitott Európában, ahol a munkaerő szabadon áramlik, a legversenyképesebb magyar munkavállalók bizony százezrével vállalnak külföldön munkát. Erre nem alakult ki válasz egyelőre. Önök állítottak olyanokat még a ’10-es évek elején, hogy kiváló versenyképességi pozíció az Magyarországnak, hogy itt alacsony a munkaerő ára. Ez dőlt meg ezekre a hónapokra, ez a helyzet.
A magyar gazdaság növekedési kilátásait veszélyezteti ez a szakképzettmunkaerőhiány, komoly összeomlás fenyeget, ha nem fizeti meg Magyarország a munkavállalókat. Nyilván ezen változtatni kell, a fizetésemelést javasoljuk évek óta mi is, önök azonban úgy ítélik meg, hogy egy kényszer hatására értek ide. És mindez a kényszer úgy érte Magyarországot, hogy közben önök egy munkaalapú társadalmat kívántak építeni, vagy erről beszéltek inkább, és nem tudásalapú társadalmat, amire igazán szükség volna ahhoz, hogy a jövő munkavállalói tudjanak alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz, a felnövekvő magyar generációk bizony boldogabban és jobban tudjanak élni ebben a hazában.
2016. júliusi nettó átlagkereseteket mondok itt gyorsan a felszólalásomban: Magyarországon 551 euró, Szlovákiában 708 euró, Csehországban 793 euró, Lengyelországban 723 euró, Ausztriában 2009 euró. Látszik tehát, hogy nemcsak Ausztria van előttünk fényévekkel, sokszorosát keresi átlagkeresetben egy munkavállaló - hogy is tudnánk visszatartani azokat a munkavállalókat, akik adott esetben egészségügyi szakemberként, vendéglátásban dolgozóként vagy építőiparban dolgozóként ott kívánnak dolgozni? -, hanem bizony a visegrádi országoktól is növekszik folyamatosan a lemaradásunk.
Hat évig tehát aludtak ebben a kérdésben. Érdemi és meghatározó, a munkaerőpiaci folyamatokat átalakító fizetésemelésre nem került sor ebben az országban, nem csoda hát, hogy most kapkodnak, és hat év lemaradását próbálják egy hatévesnek mondott bérfelzárkóztatási programmal pótolni, amely természetesen ebben a formában csak mézesmadzag, nem más.
Tehát azt állítom, hogy csak akkor léptek, amikor a munkaerőhiány már nagyon komoly problémákat okozott, nem korábban, nem a munkavállalók érdekében elsősorban, hanem gazdasági okokból, és ilyen környezetben és a járulékcsökkentés mellett, például a társasági adó kapcsán hozott intézkedéseik kifejezetten a nagyvállalkozókat és a multicégeket támogatják, hiszen a 10 százalékos csökkentés őket érinti. Egy magyar kkv vagy egy kisvállalkozó nincs kisegítve azzal, hogy 1 százalékkal csökken a társasági adó, nagyon nehezen tudja majd kigazdálkodni egy kényszervállalkozó a minimálbért, ha nem csökkentenek további járulékokat.
Természetesen ezt a létválságot, ami Magyarországon kialakult, kezelni kell. Az MSZP-nek van egy négypontos javaslatcsomagja ennek a kezelésére. Én azt gondolom, hogy ebből a négyből három kifejezetten kapcsolódik ehhez a vitanaphoz, ezért ezeket elmondanám.
1. Legyen nettó százezer forint a minimálbér.
2. Térjünk vissza a korábbi nyugdíjemelési rendszerhez, mert az a nyugdíjemelés, amit ma kínálnak a nyugdíjasoknak, megalázóan alacsony.
3. Csökkentsék az energiaárakat, senki ne fizessen többet az energiáért, mint amennyibe az valójában kerül. Valóban történtek csökkentési intézkedések, de lényegesen alacsonyabb árakat indokolna a világpiaci árak összevetése. Tehát ha megnézzük, hogy mennyibe kerülnek az energiaárak nemzetközileg, akkor sokkal olcsóbb lehetne a magyar embereknek, és ne vessék össze az árakat korábbi időszakokkal, amikor a világpiaci árak jelentősen magasabbak voltak.
4. Folytatódjon az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése, hiszen az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a legszegényebb, legnehezebb sorsú embereknek is segítene. Számtalan ilyen indítványunk volt az elmúlt időszakban, és természetesen a továbbiakban is lesz.
Azt kérjük, hogy ezt a négypontos javaslatcsomagot mint egy gyors és hatékony fellépést támogassák. Természetesen ez az első lépés, a továbbiakban azonban más fizetési kategóriákban is további fizetésemelésre van szükség.
Ezt kérjük tehát, hogy végre a magyar emberek hétköznapi problémáival foglalkozzanak, és ne a fideszes urizáló elitet szolgálják ki a továbbiakban. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból.)