SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK,
SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt szűk számban Megjelentek! Tisztelt Képviselőtársaim! Most gyakorlatilag arról kellene a parlamentnek vitát folytatnia, hogy az állami termőföldek további értékesítésének tilalmával kapcsolatos népszavazást kiírja-e az Országgyűlés vagy sem. Ehhez képest itt nagyon-nagyon szűk körben halljuk vagy mondogatjuk el egymásnak a saját érveinket.
Rubovszky elnök úrnak, ha megengedi, rögtön tennék fel egy kérdést, és jeleznék valamit. Ugye, azt tetszett volt mondani, hogy törpe kisebbségben van az a vélemény, amelyre csak 180 ezer aláírást lehet összegyűjteni. Hadd kérdezzem meg, önök hány aláírást gyűjtöttek össze a népszavazásukhoz. Ja, nullát, semennyit. Akkor azt hogy lehetett kiírni? Hát, önöknek nem kellett hozzá aláírást gyűjteni. Konkrétan mennyi aláírást gyűjtött be? Akkor annak milyen legitimizációja volt, ha azt mondja, hogy ennek nincs? (Dr. Rétvári Bence többször közbeszól.) A második kérdésem: mint jogot értő embert hadd kérdezzem már meg, hogy ha a magyar jogszabályok konkrétan lehetőséget teremtenek arra… - Rétvári Bence, nem tudom, szót kapott, vagy mondhatom tovább?
Tehát összességében az a második kérdésem, hogy amennyiben a magyar jogszabályok azt mondják, hogy 100 ezer aláírás fölött ide lehet hozni a parlament elé, és lehet mérlegelni, akkor önök miért nem mérlegelnek? (Dr. Vas Imre: Mérlegeljük.) Hát, akkor mondják már el azt, legyenek szívesek, hogy mi az az ok, amikor átengednének egyet? Akkor mennyinek kellene lennie? Akkor 199 999-nek kell lennie, hogy átengedjék? Vagy milyen témának kellene lenni, hogy ezen jogszabályi felhatalmazással átengedjék? Nem azt mondja ez a jogszabály, amit ön jobban ismer, mint én, hogy ha valami sikertelen, akkor ki kell dobni az ablakon, hanem azt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe adja. Ezt a hatáskört önök mérlegelés nélkül kidobják, és azt mondják, hogy erre nincs szükség. Nyilvánvalóan azért fontos, hogy erről beszéljünk, mert az önök demokráciakultúráját mutatja, hogy nagyjából mire számíthat az ország, és mire számíthatunk mi.
Rubovszky elnök úr azt is mondta, hogy itt a pénteki nap folyamán a termőföld-privatizáció lezárásával kapcsolatos jogszabályi terv országgyűlési határozat formájában be fog jönni, és önök szerint okafogyottá vált ez a népszavazás. Kérem szépen, szó nincs erről, hogy okafogyott. Miért lenne okafogyott? Most akarják gyorsítani a lopás mennyiségét. Most idáig ajánlattétel útján az NFA földjeit 3 hektárig lehetett, ezt viszonylag arcátlan keretek között 2013-ban önök emelték már meg, akkor is ellenzéki tiltakozás ellenére, 1 hektárról 3 hektárra, a háromszorosára, hogy ne kelljen semmiféle átláthatóságot teremteni, hanem valaki bemegy az NFA-ba, tesz egy ajánlatot, és ennek az NFA elnöke odaadja a földet. Most ezt akarják 5 hektárra növelni.
Hát, kérem szépen, szó nincs arról, hogy önök le akarják állítani ezt. Önök képmutató módon ezt állítják, miközben fel akarják gyorsítani, és a nyilvános licitet akarják kizárni ennek az egésznek a rendszeréből. Innentől kezdve kezdünk el beszélni arról a témáról, hogy érveljünk, hogy mért kellene a Magyar Országgyűlésnek igenis kiírnia azt a népszavazást. Gőgös Zoltán képviselőtársam egy nagyon fontos dologra hívta föl a figyelmet, hiszen a termőföld-privatizáció és az azt megelőző folyamatok egy nagyon fontos szemléletbeli változást okoztak az ágazatban. Ez pedig a tulajdonosi szemlélet erősödése a földhasználóval, tehát a gazdálkodóval szemben.
Önök teljes mértékben kihátráltak a mezőgazdasági termelést végzők mögül, kihátráltak a termelők mögül, és lehetőség szerint a legtöbb jogot és lehetőséget most már a tulajdonosoknak adják oda. Ezért módosítgatják a jogszabályokat, ezért lehet kezdeményezni az aranykoronánkénti földhasználati bérleti díj megemelését. Ezért van az, hogy önöknek nem az a fontos, hogy ki használja a földet, ki talál belőle munkát, hanem az a fontos, hogy ki a tulajdonos. Nyilvánvalóan azért fontos erről beszélni, mert az egész nem történt volna meg, ha nincs először is a földforgalmi törvény.
A földforgalmi törvényben ez volt az első bűnük a sok közül, de most csak nyilván a birtokpolitikáról akarok beszélni, de ott ágyaztak meg ennek. Kinyitották a kiskaput saját ügyvéd haverjaiknak, itt is van, ugye, pont két ügyvéd, arra, hogy egy aranykalászos gazdatanfolyammal elmegyek, attól már rögtön földműves leszek, és vehetek földet. A termőföld-privatizáció kapcsán nem véletlen az, hogy közel 10 százalék a doktori címmel jelzett vevők aránya, mert alapvetően ettől lehetséges az, hogy rózsadombi jogászok vásároltak a termőföldből. Nyilvánvalóan ez volt az első bűn.
Jött a birtokpolitikában a második. 2011-ben „Földet a gazdáknak” címmel elkezdték a bérleti rendszert. A bérleti rendszerrel nyilvánvalóan mindenki tudja ma már, nemcsak Ángyán-jelentések szólnak erről, hanem számos sajtóorgánum és oknyomozás feltárta ezt, odaadták a haveroknak a földet. Konkrétan húsz évekre kötötték le a bérleti jogokat, majd amikor beültek az új bérlők, és bejegyezték számukra a húszéves bérleti jogot, akkor önök kitalálták, hogy a bérleti jog mellé el is adják a földet, és ezt úgy, hogy előtte ennek használati jogát lekötötték. Kérem szépen, ennek egy értelme lehetett, mégpedig az, hogy senki másnak ne legyen értelme megvenni a földet, bármilyen nyilvános licit is van, mint annak, akinek már önök odaadták bérletként.
Alapvetően ez a termőföldrablás folyamata és a termőföld-privatizáció, ami eleve bűnben született és bűnben hajtották végre, és gyakorlatilag mindennek a folyamatnak a lezárásáról lehetne dönteni. Magyarországon a népszavazás kiírására nyilvánvalóan azért lenne szükség, mert önökre nem lehet rábízni semmit, mert nagyjából, amit önökre rábíznak állami vagyont, az vagy eltűnik, vagy elveszti közvagyon jellegét, átalakul magánvagyonná, és onnantól kezdve magánvagyonokat gyarapít. Ugyanez történt, ezt nyilvánvalóan tudjuk, az Országgyűléssel is. Az is elvesztette képviseleti jellegét, és beállt inkább a fideszes bűnözői családok képviseleti szervévé és jogalkotási feladatait ellátó szervévé.
De most összességében arról kell beszélnünk, hogy szükség van-e erre a népszavazásra. Amellett szeretnék érvelni, hogy van. Alapvetően, ha egy normális kormánya lenne az országnak, és a Földművelésügyi Minisztériumban egy nagyon picit is kompetens emberek ülnének, nem pedig szintén vidéki ügyvéd kollégáiknak adnák a szaktárcákat, akkor abban az esetben, ha… (Dr. Rétvári Bence: Mi ez az ügyvédellenesség?)
Köszönöm ezt az észrevételt Rétvári Bence államtitkár úrtól. Miért kell erről beszélni? Tessék már megnevezni az agrárszakirányú végzettséggel rendelkező államtitkárokat az FM-ben! A miniszter egy jogász, soha életében nem dolgozott, polgármesterként ténykedett. A földügyekért felelős államtitkár jogász, soha életében nem dolgozott rendes munkát, pártvonalon futott, így mondják, idézőjelben, mert csak a pártoknak dolgozott. Hát nézzük már végig, hogy kik foglalkoznak a szakmai területekkel! Persze, hogy azzal érvelek, hogy nem lehet rábízni olyan emberekre a vidék és az agrárium ügyét, akiknek közük nincs hozzá.
A probléma alapvetően azzal van, hogy a népszavazást pont azért kell ebben a témában kiírni, mert olyan végletekig elhibázott a birtokpolitika, hogy ami lehetőség szerint megteremtette azt, ami ellen 2010-ig folyamatosan küzdöttek, annak most a legnagyobb szekértolói legyenek. 2010-ig, ameddig az MSZP kormányzott Magyarországon, Font Sándor képviselőtársamat akárhányszor hallottam a kis- és családi gazdaságokról hitelesen, korrekten megszólalni. Majd 2013 után, ahogy elment Ángyán József az FM-ből, ez megfordult, és ugyanezek a politikusok elkezdték a nagybirtokok, óriásbirtokok szekerét tolni.
Gyakorlatilag ez a birtokpolitika az, ami miatt a népszavazásra egyáltalán szükség van. Ez eredményezi azt, hogy arról kell beszélnünk, hogy a birtokpolitika vonatkozásában önök olyan szélsőségesen kiszolgáltatták a vidéket, részben a munkahelyet teremteni nem tudó barátaiknak, részben azoknak az óriásbirtokoknak, amelyeknek hatékonysági tényezők miatt nem is érdekük az, hogy létszámot foglalkoztassanak, hogy igenis jó lenne a magyar vidéknek, főleg az agrártársadalomnak erről véleményt nyilvánítani.
(15.40)
Alapvetően persze hogy tiltakoznak eziránt. (Dr. Rétvári Bence: Akkor miért nem jött össze a 200 ezer aláírás?) Önök is tisztában vannak azzal, hogy teljesen rossz az irány, tisztában vannak azzal, hogy az, amit elcsaltak és elloptak mindezekből a rendszerekből, az hiányzik a magyar vidék foglalkoztatásában. Ezt önök is tudják, nem véletlenül nem akarnak népszavazást. Ha ettől nem kellene félniük, akkor minden további nélkül belemennének, ha ezt ki lehetne PR-célokra használni és bármilyen reklámfelületet érdemes lenne odaadni Rogán Antal miniszter úr szomszédjának, akkor nyilvánvalóan ezzel a lehetőséggel élnének, de most, jelen pillanatban ódzkodnak ettől, olyannyira, hogy a Fidesz padsoraiban senki nem ül, és néhány KDNP-sel kell itt vitáznunk arról, hogy hogyan szavazzunk erről a magyar vidék sorsát meghatározó kérdésről.
A népszavazás kiírása mellett érvelek továbbra is. Alapvetően az állami földek abban a mennyiségben, amiben még rendelkezésre állnak, hosszú távon is képesek vidéki munkahelyeket fenntartani. Abban a szétzüllesztett rendszerben, amit a foglalkoztatás terén önök teremtettek, alapvető lenne, hogy a közmunkaprogram átalakuljon úgy, olyan formában, amely termelni képes, elsődleges munkapiaccá alakul. És igenis, ha az elhibázott birtokpolitikából adódóan nem tudtak semmit tenni annak érdekében, hogy a családi kisgazdaságok megerősödjenek, akkor lenne az államnak feladata, hogy az ez irányú törekvéseket legalább az önkormányzatoknál, az önök által kezdeményezett, az önök által támogatott szociális szövetkezeteknél… - mondjuk, lehetőséget teremtsen a foglalkoztatásra, de önöknek ez nem cél.
Ezeket az állami földeket oda lehetne adni annak, aki azt vállalja, hogy a lehető legtöbbet foglalkoztat ezeken. Vetítsük le hektáronként, hogy mekkora foglalkoztatási létszám jön ezekhez a területekhez, nézzük meg az önök barátainál, a fideszes cimboráknál, a helyi önkormányzati képviselőknél egy-egy településen, hogy mi történt a földekkel! 2011 óta, amióta bérbe adták ezeket, azóta gyakorlatilag kiadják bérbe hasznosításra, bérmunkával elvégeztetik, foglalkoztatás nem jár hozzá, felveszik a támogatást, eladják, amit letermelnek, még a gyepterületek esetén is a szálastakarmányt, és ez tiszta haszon, csak éppen a vidék nem nyert vele semmit, mert nem jött létre munkahely, nem teremtődtek olyan javak, amelyeket a vidék hasznosítani tudna.
A termőföldről szóló népszavazás kiírása arról szól, hogy lehet-e ennek megálljt parancsolni, nemcsak az önök részére - jöhet itt még tolvajabb kormány is, én ezt nem tagadom, tehát nemcsak az önök részére -, hanem bármilyen magyar kormány részére, hogy a közös vagyont, a nemzeti vagyont minden magyar állampolgár részére meg lehessen védeni. A népszavazás erre adna kötelezést Magyarország számára, szemben azzal, amit önök most itt meglehetősen képmutató módon pénteken elébünk tolnak és az Országgyűlés elé hoznak, hogy papíron le akarják zárni azt a népszavazást, közben meg fel akarják gyorsítani annak a mértékét, hogy nehogy már nyilvános licittel kelljen licitálni, nehogy már átlátható legyen a rendszer, hanem ajánlattétellel hogy lehet bemenni az NFA vezetőjéhez - ugye, a hivatal meg sem marad, mert maga csak a Földalap marad meg -, hogy lehet bemenni, mondjuk, a Birtokpolitikai Tanács elnökéhez, aki teljesen véletlenül a földügyekért felelős államtitkár az FM-ben.
Ezt meg lehet akadályozni. Meg lehet akadályozni azt, hogy a magyar társadalom jövőjének és a magyar vidék jövőjének alapot adó termőföldkészlet közös tulajdonban maradjon. Ehhez lehet a magyar társadalom véleményét kérni, és ehhez kell a felhatalmazását kérni, mert miután önök erre nem képesek, miután érdekeik ezzel ellentétesek, hiszen azok az agrárbáró családok, akik önöket mozgatják, és a magyar vidéket eláruló Magoszt mozgatja, az a nagybirtokrendszer nyilvánvalóan nem érdekelt ebben. Nem érdekelt abban, hogy munkahelyek jöjjenek létre, nem érdekelt abban, hogy a magyar vidék megmaradjon, mint ahogy nem érdekelt abban, hogy a kis- és családi gazdaságok megerősödjenek.
A népszavazás kiírása mellett minden szakmai érv megáll, gyakorlatilag a közös tulajdon védelmét kell megvalósítani, és ennek megfelelően kell a döntéseket meghozni. Ahhoz kérem képviselőtársaimat, hogy ezt támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a szót.
