DR. SÁVOLT
DR. SÁVOLT
DR. SÁVOLT-SZABÓ TÜNDE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a sport támogatási és a sport irányítási rendszerében olyan nagyságrendű változások történtek, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény legutóbbi átfogó módosítása óta öt év elteltével a kormány indokoltnak látta megvizsgálni az állami sportirányítás jelenlegi rendszerét.
Azért vált aktuálissá a kérdés, mert az eltelt időszakban nagyon sok új szakmai és sportfejlesztési program indult el, ami közvetlenül érintette mind az állami sportirányítást, mind pedig a sport finanszírozási rendszerét. Az átfogó törvénymódosítás időzítése is jelen időszakot jelölte meg, hiszen fontos volt az olimpiai négyéves ciklust figyelembe venni, mivel a sportstratégiai programok is mindig négyéves időszakokra vannak kidolgozva és indítva.
Fontos megjegyeznem, hogy a jelen kormány a sportot nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította, és az elfogadott kormányprogramnak megfelelően az állami támogatások rendszerében is 2011-től kiemelt szerepet kapott. A sportágazatnak nagyon nagy szüksége volt erre a gyökeres változtatásra, hiszen 2002 és 2010 között a sport intézményrendszere és a sportlétesítmények helyzete folyamatosan lepusztult, az állami támogatás mértéke pedig soha nem látott mélységekbe esett vissza, folyamatosan csökkent, és a fiatalok fizikai aktivitására is hatást gyakorolt. A helyzet, súlyosságára való tekintettel, azonnali beavatkozást és egyúttal hosszú távú előretekintést és cselekvést igényelt.
A kormány az elmúlt években elindította és tovább folytatja a sportágazat fejlesztését és kiemelt támogatását, hiszen sorra érkeztek meg a sportba a különböző sportágfejlesztési programok, a sportlétesítmény-fejlesztések, a hazai rendezésű nemzetközi események és az utánpótlásnevelési programok támogatásai. Mint tudjuk, a sport fejlesztése nagyon sok pozitív hatást gyakorol, hiszen jelentős népegészségügyi hatása van, emellett pozitívan hat a gyermekekre, az ifjúságra, a családra és az idősebb korosztály életére, az oktatásra, és mindemellett a gazdasági szférára is pozitív hatása van, hiszen a sportberuházások növelik a gazdasági és a nemzeti vagyont.
(12.30)
A sportfejlesztésekkel pedig további munkahelyeket lehet teremteni, és a nemzetközi sporteseményekből, a sportturizmusból is jelentős bevételek származnak. És ha figyelembe vesszük azt, hogy Európában a munkaerőpiacon a sportban dolgozók száma már meghaladja a 8 százalékot, akkor tényleg azt lehet mondani, hogy sehol nem lehet tapasztalni ennyire gyorsan és dinamikusan fejlődő, pozitív hatásokat is adó ágazatot.
Az állami sportirányítási szerv feladatait eleinte önálló minisztérium, majd országos hatáskörű szerv, ezt követően ismételten minisztériumi szintű szervezeti egység látta el, egyes részfeladatok pedig háttérintézményi és más közjogi struktúrákban működtek. A tagolt állami sportirányítás mellett a civil sportigazgatási szint is megosztott volt. A polgári kormány 2012. január 1-jével hatályba léptetett sporttörvénymódosításával, ezen a helyzeten segítve, jelentős változásokat eszközölt. Ennek lényeges pontja a Magyar Olimpiai Bizottság feladatainak átalakítása volt akkor, ugyanis a sporttörvény akkori módosítása a tényleges sportirányítást a civil köztestületként működő MOB-ra ruházta át, gyakorlatilag a teljes magyar sportot egy kézbe összpontosítva.
Ezen túlmenően a sporttörvény beintegrálta a MOB-ba a sport további négy önálló köztestületét, így az olimpiai sportágak mellett helyet kaptak a nem olimpiai sportágak, a szabadidősport-tagozatok, a fogyatékkal élők sportja és a diák- és főiskolai sport képviselete is. A MOB apparátusa a megnövekedett feladatoknak megfelelően bővült, és az állami támogatások a sportszervezetekhez és az egyesületekhez közvetetten jutottak el. Mindeközben a sportinfrastruktúra a létesítményfejlesztéseknek köszönhetően folyamatosan javult és fejlődött, az olimpikonok és a paralimpikonok a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a korábbinál sokkal jobb feltételek között készülhettek az idei riói olimpiára és a megmérettetésekre.
A riói olimpián, mint tudjuk, a 15 magyar olimpiai érem és a 18 magyar éremmel zárult paralimpiai játékokon elért eredmények önmagukért beszélnek. Ezt mindenképpen fantasztikus sikerként kell értékelni. Azoknak a sportágaknak a helyzetét pedig, amelyek elmaradtak az előzetesen önmaguktól is elvárt várakozásoktól, olimpiai pontoktól és érmek tekintetében, elsősorban a sportszakma, a sportszövetségek és a Magyar Olimpiai Bizottság szakmai feladata értékelni és a jövőbeni irányokat, feladatokat meghatározni.
Ahogy azt hallhattuk, a sportágazat egy nagyon gyorsan és dinamikusan fejlődő ágazat, amely jelentős pozitív hatással van szinte valamennyi ágazatra, éppen ezért minden olimpiai ciklust követően a teljes magyar sportirányítást felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, úgy módosítani kell azon. A sporttörvény módosításának alapvető indoka elsősorban az elmúlt években újonnan megjelent állami sportfejlesztési programok és rendszerek, valamint az ezekkel járó fokozott adminisztratív feladatok ellátása és az egycsatornás finanszírozás megvalósítása. Ugyanis 2011-ben, amikor a struktúra átalakítása megtörtént, még nem indult el a 16 kiemelt sportág sportfejlesztési támogatási programja, még nem működött a 20 felzárkóztatási sportág fejlesztési programja, nem indult még el a kiemelt edzők státuszának rendszere, még nem volt ilyen nagy mértékű sportlétesítmény-építési és felújítási program. Nem volt kiemelt egyesületek támogatási rendszere, és nem volt ilyen nagyságrendű a hazai rendezésű kiemelt nemzetközi események száma, és nem volt 2024-es, hazai rendezésű olimpiai és paralimpiai játékok rendezési szándéka sem.
A teljes körű felülvizsgálat eredményeként megállapítottuk, hogy szükséges csökkenteni a támogatott szervezetek adminisztratív működési feladatait és annak arányait is. Erősíteni kell a sportági szakszövetséggel történő közvetlen kommunikációt és az állami sportfejlesztési támogatások rendszere tekintetében még erősebb monitoringrendszert kell kiépíteni. Ezekre a feladatokra a sportért felelős államtitkárság a jövőben még nagyobb hangsúlyt fog fektetni. A sportszervezetek állami körében teret kell adni a jövőben a sportszervezetek önszerveződésének és önállósodásának is. Ennek érdekében az állami sportirányítás és a civil sportigazgatás munkamegosztásának felülvizsgálata megtörtént, a szükséges szervezeti, működési, finanszírozási és sportszakmai intézkedések nagymértékben jelenleg is zajlanak.
A kormány döntése alapján a sporttörvény módosításának elsődleges célja az úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszer megvalósítása, amit a 2011. évi törvény módosítását követően, a sportért felelős államtitkárság és a MOB kettős irányító szerepe mellett és az azóta megindult nagyszabású sportágfejlesztési és támogatási programok mellett a gyakorlatban nem lehetett megvalósítani. Ennek alapján a sporttörvény módosításával a támogatásra vonatkozó feladatok és hatáskörök módosulnak, így a sportcélú állami támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljes egészében visszakerülnek a sportért felelős államtitkársághoz.
Ezzel biztosíthatjuk a MOB jelentős mértékű tehermentesítését, és így még jobban előtérbe kerül a Magyar Olimpiai Bizottság sportszakmai munka elvégzésére irányuló feladatellátása, ami sportszakmai javaslattételre és szakmai koncepciók megalkotására irányul. Ennek alapján az állami sportigazgatás és a civil oldal között feladat- és hatáskör-módosítás eredményeként a MOB-tól átkerül a sportpolitikákért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe a járadékok és ösztöndíjak megállapítása, az ezzel összefüggő hatósági feladatok és juttatások ki-fizetése a Gerevich Aladár sportösztöndíj rendszer működtetésével, a doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatok ellátása, az utánpótlás-neve-léssel összefüggő feladatok és támogatási rendszer és annak kezelése.
Az előzetes egyeztetések során a MOB kezdeményezte eddigi tagozati rendszerének módosítását, amelynek eredményeként a belső szervezeti egységekként működő tagozatok önállóvá válnak, és az élő sport egyes, nem olimpiai versenysportokat érintő tagozatai, a fogyatékkal élők sportjáért, valamint a diák- és hallgatói sportokért felelős tagozat közfeladatot ellátó köztestületként fog tovább működni. A sporttörvény módosítása ennek alapján az olimpiai sportok feladatait ellátó köztestületen kívül létrehozza a fogyatékkal élők feladatait végző Magyar Paralimpiai Bizottság köztestületi rendszerét, a Nemzeti Versenysport Szövetség köztestületet, valamint a Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidősport Szövetség köztestületet.
A paralimpiai mozgalommal kapcsolatos feladatokat az MPB fogja ellátni jelenlegi jogállásának megfelelően, a módosítások konkrétan meghatározzák, hogy köztestületként kik a tagjai, illetve megjelölik, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a taggá váláshoz. A törvény módosítása meghatározza továbbá a Magyar Paralimpiai Bizottság közgyűlésének kizárólagos hatáskörét, amit annak alapszabálya tovább tud bővíteni. Az MPB működése felett a törvényességi ellenőrzést a többi köztestülethez hasonlóan az ügyészség fogja gyakorolni és ellátni.
A diák-hallgatói, egyetemi és szabadidősport feladatait - szintén a kiemelt fontosságra való tekintettel - sportköztestület fogja ellátni, amelynek feladatait a sporttörvény módosítása pontosan meghatározza. A nem olimpiai sportágak szervezeti versenysportjában a Nemzeti Versenysport Szövetség látja majd el az országos köztestületi feladatokat. A módosítás ennek megfelelően erősíti a nem olimpiai sportágak érdekképviseletét, szakmai és igazgatási feladatainak ellátását, meghatározza lehetséges tagjait és a taggá válás feltételeit. Ebbe a köztestületek tartoznak, azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének programjában.
Ennek a feladatmegosztásnak megfelelően a Magyar Olimpiai Bizottság a jövőben ismételten az olimpiai sportágak versenysportjával kapcsolatos szakmai közfeladatok ellátásáért lesz felelős.
(12.40)
A sportért felelős államtitkárság a sporttörvény módosítását megelőzően egyeztetett valamennyi tagozat képviselőjével és vezetőjével, akik szintén megerősítették önállósodási szándékukat. Ezen túlmenően az érintett sportági szakszövetségek vezetőivel is egyeztetést folytattunk le a sportirányítási rendszer átalakításáról.
Tisztelt Országgyűlés! A sporttörvény módosításai közé bekerültek olyan szakmai módosítások is, amelyek a szövetségek és a sportszervezetek munkáját, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság egyéb feladatait hivatottak szabályozni. Fontos változtatás: az állami sportcélú támogatások felosztásának és az ellenőrzésének a szabályai a korábbi miniszteri rendeleti szintről kormányrendeleti szintre kerülnek.
A sportszövetségeknek a törvény előírja, hogy etikai és gyermekvédelmi szabályzatot alkossanak, valamint - szintén a sportolók érdekeit képviselve - sportegészségügyi szabályzatot kötelesek megalkotni a módosítás hatálybalépésétől számított 45 napon belül. Ezeknek a szabályzatoknak a kötelező előírásai a sportolók egészségének és testi épségének védelmét szolgálják.
A mindennapi gyakorlatot figyelembe véve szükséges és indokolt volt a sport állandó választott bíróságra vonatkozó merev szabályok feloldása, hiszen más választottbírósági fórum is rendelkezésre áll a sportolók és a sportban dolgozó szakemberek részére.
Itt megjegyzendő, hogy az elmúlt években Magyarországon egyetlen olyan sportot érintő jogeset nem volt, ahol a felek a sport állandó választott bírósághoz fordultak volna, és ez is azt jelenti, hogy a jövőben még hatékonyabban kell biztosítani a sportban történő jog érvényesítésének a hatékonyságát.
A törvénymódosítás értelmében az olimpiai központok sportszakmai felügyeletét a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság közreműködésével a sportpolitikáért felelős miniszter, a vagyongazdálkodási és létesítményfejlesztési szakmai felügyeletét pedig az állami vagyon felügyeletéért felelős nemzeti fejlesztési miniszter látja el. A sporttörvény módosításával a nemzeti sportinformációs rendszer szervezeti rendszere a törvényben külön alcím alatt kerül szabályozásra.
A törvénymódosítás tartalmazza, hogy az állami sportirányítás és a Magyar Olimpiai Bizottság, valamint az újonnan létrejövő három köztestület - a sportok köztestülete - a feladatok átadás-átvételéről meghatározott határidőn belül megállapodást kötnek annak érdekében, hogy a feladatellátás az átadás után is folyamatos és megszakítás nélküli legyen. Ezenkívül azt is tartalmazza, hogy a MOB-nak és a tagozatként működő szervezeteknek létre kell hozniuk a sportköztestületeket, amelyhez minden szakmai segítséget megad a sportért felelős államtitkárság.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel kérem, hogy támogassák a módosítás célját és irányát, hiszen az minden szakterület tekintetében megteremti az úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszer alapjait, amely még tervezhetőbbé teszi és ezáltal szakmailag teljeskörűen összehangolja az állami sportcélú támogatások nyújtását. Támogassák továbbá azért is, hiszen a versenysport folyamatos fejlesztésén túl az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szabadidősportra, a diák- és hallgatói sportra, valamint az egyetemi sportra, a fogyatékkal élők sportjának területeire, valamint a nem olimpiai sportágak érdekképviseleteire is. Egységes rendszert teremt az utánpótlásnevelés, valamint az azzal összefüggésben létrehozott programok állami támogatása és működtetése során.
Ezek a célok együttesen szolgálják a felnövekvő generációkat, egészségtudatos szemléletüket, azoknak a kialakítását és a sportoló nemzet gyakorlati támogatását. Mindezekre figyelemmel kérem, hogy a sporttörvény módosító javaslatát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
