DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Staudt Képviselő Úr! Nem a kötekedés kedvéért mondom, de ön félreértette, pontosabban, csak az egyik felét hallotta meg az én érveimnek. Én azt mondtam, hogy magam is meglepődtem azon, hogy egy uniós jogharmonizáció apropóján, egy piloteljárás miatt kerül ez a Btk.-módosítás ide, a Ház elé. De azt is mondtam, hogy megítélésem szerint az Alaptörvény negyedik módosítása óta, az Alaptörvény hatályos szövege szerint egy újfajta felfogásra van lehetőség, tehát arra van lehetőség, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztassa a felfogását a gyűlöletbeszéd büntetőjogi tényállásával. Mondhatnám, mindegy is, hogy miért került most ez elénk, de valójában megér egy próbát, egy kísérletet, hogy a bíróságok, a büntetőbíróság és az Alkotmánybíróság megváltoztatja-e a gyakorlatát - egyrészt.
Másrészt pedig el kell hogy szomorítsam, mert a magyar bíróságokra nagyon komoly befolyást gyakorol az Európai Unió joga, mert az Európai Unió jogát közvetlenül lehet a magyar bíróságok előtt alkalmazni, sőt van egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás, amelyben a magyar bíróság a luxemburgi bírósághoz fordulhat és megkérdezi tőle, hogy az előtte lévő ügyben vajon hogyan kell alkalmazni az uniós jogot. Tehát azt akartam ezzel mondani, hogy bármennyire is szeretjük vagy nem szeretjük, az uniós jognak sokkal nagyobb a hatása annál, mint ahogyan azt képzeljük, az uniós csatlakozásunk és különösen a lisszaboni szerződés óta ennek közvetlen hatása van a magyar állampolgárok életére.
Ami szokatlan, az a büntetőjogba való belo-pózás, de ritka is általában a büntetőjogi tárgyú uniós jogi normák… - tehát a kötelezően alkalmazandó jogi normák között ritka is a bűnügyi, büntetőjogi tárgyú (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), inkább polgári jogi tárgyúak vannak. Köszönöm szépen.
