MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a lehetőséget. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Hétről hétre igyekszem bemutatni a legsúlyosabb visszaéléseket az államiföld-privatizációkkal kapcsolatban. Most már ezt meg tudom tenni olyan formában is, hogy véget ért a második hullám is.
Ha igazak a hírek, akkor összesen három hullámban igyekeznek majd eladni a maradék nemzeti vagyont is, és ez bizony, hogy már így jócskán túl vagyunk a félidőn, elegendő bizonyítékot, elegendő konkrét tényt tartalmaz ahhoz, hogy levonjuk a következtetéseket és el tudjuk mondani itt hétről hétre hogy bizony csúnyán átverték a magyar embereket, csúnyán átverték a tulajdonosokat ezáltal, és csúnyán átverték azokat a gazdákat is, akiket azzal hitegettek, hogy most végre igazságot fog szolgáltatni a harmadik Orbán-kormány, és majd termőföldhöz fognak jutni.
Ma azért hallottunk érdekes számokat. Volt kormánypárti interpelláció is, amire Bitay államtitkár úr válaszolt. Két számot ragadnék ki, és ez - ahogy említettem - érdekes, hiszen saját maga a kormány ismeri el és mondta el ezeket a számokat. Az egyik az volt, hogy minden tizedik gazdálkodó jutott termőföldhöz. Ez már szerintem önmagában lesújtó szám lenne, de úgy tűnik, hogy büszkék rá, mert ahogy mondtam, államtitkár úr egy válaszban mondta el ezeket az arányokat.
A másik, ami döbbenetes volt számomra és még sokatmondóbb szám, az az, amikor azzal védekeznek, hogy az ellenzéknek és a Jobbiknak nincs igaza abban, hogy a nagygazdálkodókat, a tőkét juttatták termőföldhöz, merthogy 150 hektár alatt mennyi földterület került új tulajdonosához. Bizony, ezzel a 150 hektáros számmal is komoly problémáink vannak, és nagyon-nagyon jól tükrözi azt, hogy a Jobbik és a Fidesz között milyen vidékpolitikai, stratégiai, milyen gondolkodásmódbeli különbség van.
Ha önök komolyan gondolják azt, hogy ma a mai Magyarországon 150 hektár termőföld lehet az a limit, az a szám, ami bebizonyítja azt, hogy a kis és közepes családi gazdálkodókat segíti, akkor azt hiszem, komoly baj van a fejekben, és komolyan el kell gondolkodni azon, hogy nem egy nyelvet beszélünk a kormányoldallal.
Ma Magyarországon 150 hektár alsó hangon 200 millió forintot jelent, de a liciteken ez felmehetett akár 250-300 millió forintra vagy afölé is. Mondja meg nekem bárki azt őszintén, hogy találkozott-e olyan helyben élő, valóban családi gazdálkodóval, aki ekkora pénzösszeget elő tudott teremteni, vagy szívesen eladósodna ekkora pénzösszeg erejéig.
(19.20)
Nyilvánvalóan sem a 150 hektár, sem az afölötti területméretek egyáltalán nem a meghirdetett kommunikációról szólnak.
Ángyán József jelentéseiből már sok mindent szemezgettem, most a legfrissebb anyagból csak néhány konkrétumot hadd említsek meg itt önöknek! Ez az anyag éppen ma került a kezembe. Fejér megyével kezdeném, amely a leghíresebb kedvenc megyénk a földprivatizációval kapcsolatban. Most kifejezetten a 3 hektárnál nagyobb méretű birtoktestekről beszélnék. Nagyon sokszor előfordul az a csúsztatás a kormány részéről, hogy a diribdarab, tényleg nadrágszíjparcelláknak minősülő területeket is folyamatosan bevonja a kommunikációba azért, hogy a statisztika jól nézzen ki, és úgy legyen kozmetikázva, hogy azt elő merjék adni a Ház falai között.
Miről beszélünk a valóságban? A Fejér megyében eddig meghirdetett 677 darab birtoktest, ami összesen 27 ezer hektár, jóval több a megyei átlagoknál, hiszen körülbelül 10 500 hektárról beszélhetünk a többi megye átlagát tekintve, tehát ez ennél két és félszer nagyobb. Egy meghirdetett birtoktest átlagosan 40,1 hektár volt. Ez az átlag Fejér megyében. Önök természetesen hozzáveszik a 3 hektár alattiakat is, ahogy említettem, hogy csúsztassanak ezzel. Ez méretkategóriákban a következőt jelenti: 20 hektár alatt - nagyon jól hangzik! - 348 darab birtoktestet adtak el.
De ha megnézzük, hogy ez a területeknek mindösszesen a 10 százaléka, akkor már jól látható, hogy hogyan trükköznek azzal a bizonyos statisztikával. 20 és 50 hektár között 143 darabszám, ami a területek 17 százalékát tette ki, 50 és 100 hektár között, amit én már messze nem a kis és közepes családi gazdálkodók megsegítésének számítanék, 69 volt a darabszám, tehát itt jelentős számbeli csökkenést látunk, ugyanakkor ez a területek 31 százalékát tette ki. Természetesen 100 hektár fölött van a legalacsonyabb szám, a legkevesebb terület, de a területek 40 százaléka ilyen zsíros, jó aranykorona-értékű, 100 hektár feletti állami földek privatizációjáról szól.
Ez a valóság, ezek a tények, és remélem, hogy a kormány a jövőben ezekről fog beszélni, hogy mindenkinek világossá váljon: szó nincs itt a helyben élő családi gazdálkodók támogatásáról. Várom érdemi válaszukat. (Taps a Jobbik soraiban.)
