DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN,
DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Először is, köszönöm szépen az észrevételeket, és köszönöm szépen a támogató hozzáállást is az előterjesztéshez, néhány dologra azért szeretnék reflektálni, ami elhangzott. Gúr képviselőtársam, aki már nem tartózkodik a teremben, miután elmondta… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Ott van fönn! - Heringes Anita: Jegyző!) - bocsánat, elbújtál a pulpituson, képviselőtársam, én pedig a helyeden kerestelek, elnézést kérek. Elmondta azt, hogy a hatóságok nem tudják tartani a 8 napos határidőt. Ezzel kapcsolatosan az a szabály, ha minden adat rendelkezésre áll, abban az esetben lehet 8 napon belül döntést hozni. A 8 napon belül meghozott döntések száma megduplázódott, tekintettel arra, egy jobb előkészítéssel 8 napon belül a döntést meg lehet hozni. Ez az állampolgárok oldaláról egy pozitívumként jelentkezett.
Több felszólaló is az egyik oldalról arról beszélt, hogy miként lehet a közigazgatásban dolgozók létszámát csökkenteni, a másik oldalról pedig megtartani. Szeretném elmondani, hogy a feladathoz kell igazítani minden esetben a közigazgatásban dolgozók létszámát: amennyiben a feladatok csökkennek, nyilván az ezzel kapcsolatos létszámnak is csökkennie kell; például a most napirenden lévő háttérintézmények esetében, ahol egyébként a kormány éppen a központi államigazgatási szerveknél vagy költségvetési szervek esetében 80 százalékos bérnagyságrendben tudja átvenni ezeket a szervezeteket a minisztériumok vagy adott esetben a kormányhivatal állományába. Tehát a bér csökken, nem a létszám. De nyilván ezzel kapcsolatosan a párhuzamosságok megszüntetése, az egymás mellett történő ügyintézés csökkentése a kormányzat célja, miközben egyébként azt halljuk, hogy minden ilyen, nevezzük háttérintézménynek… - ezzel nem ledegradálva a központi költségvetési szerveket az elnevezést illetően, csak mindenki ezt az elnevezést használja. Úgy gondolom, hogy nem lehet azt megcsinálni, hogy egyrészt sok a bürokrácia, sok a hivatal, másrészt, amikor hozzányúlunk a rendszerhez, akkor, jaj, Istenem, mégis nagy a baj, ezeket a szervezeteket nem szabad bántani.
Most a műkincsekre én nem szeretnék kitérni, hogy kinek milyen műkincséhsége volt éppen 1990-ben a különböző műkincseket illetően, amikor a rendszerváltás volt, és a műkincsek helyén mit találtak az éppen újonnan az államigazgatásba érkező végrehajtó hatalom, az Antall-kormány képviselői. Arról már nem is beszélve, hogy itt egy volt MSZP-s államtitkárnak rendszeresen bekiabálták azt, hogy hol a váza.
Tisztelt Képviselőtársak! A kisajátítás is előkerült több képviselő részéről. Mi amellett törtünk lándzsát ebben az ügyben, hogy egyszerűbb legyen, tehát az egyszerűbb megítélésű ügyekben a kötelező szakértő kirendelésének a kényszerét vettük ki a rendszerből. Nyilván, ahol egyébként komoly szakértelemre vagy bonyolult ügyből adódó szakértelemre van szükség, abban az esetben legyen szakértő. Hozzátéve, hogy a kisajátítási kártalanítás összegét végső soron mindig, ha vitatott, a bíróság dönti el, tehát adott esetben maximum csak az alaki jogerő áll be az államigazgatási jogorvoslati rendszerben.
Én most a helyi adókkal és a helyi ügyekkel nem igazán szeretnék foglalkozni, mondhatnám azt is, hogy az adóhatóság biztosra ment, a régi lakcímre is kiküldte meg az új lakcímre is, hogy akkor valahol csak megtalálják az adóalanyt. Lehet, hogy ez vezette őket. Nem helyes egyébként, hogyha a nyilvántartások nem pontosak, egyetértek Staudt Gáborral, az a közhiteles nyilvántartást erodálja, ezért fontos az, hogy a nyilvántartások pontossága érdekében minden hatóság… - de az állampolgári fegyelemnek is ilyennek kell lenni, mert kettőn áll a vásár, nemcsak a hatóságokon lehet ezt számon kérni, hanem magukon az állampolgárokon is.
Schmuck Erzsébet képviselőtársunk: valóban úgy van, mi ügyfélszempontból készítettük elő a bürokráciacsökkentő első és a második csomagot is. Elsődlegesen az ügyfélterhet próbáltuk csökkenteni. Ez átmenetileg mindenhol a hivatalnokok leterheltségével jár, amíg be nem áll a rendszer. Nyilvánvaló, ennek van egy másik része is, mégpedig az, hogy jelenleg jó néhány hivatal esetében hosszú bürokratikus eljárások kerülnek bevezetésre.
(18.10)
Ha most nagyon kisarkítva fogalmazok, akkor az önmaguk létének bizonyítása érdekében nagyon sok engedélyt, nagyon sok jogszabályt alkotnak azért, hogy adott esetben egy-egy íróasztal vagy egy-egy hivatal fennmaradjon. Azért ezt kisarkítva mondom, de miután az új eljárási szabályok hatályba léptek, a tárcák maguk kezdtek azon gondolkodni, hogy hogyan lehet a saját eljárásukat egyszerűsíteni, hogy jusson kevesebb teher egy-egy ügy intézésére, hogy lehet egyszerűbbé változtatni az eljárást. Ez egy jó folyamatot indított el, azt gondolom, hogy ez mindannyiunk érdeke.
Ami pedig a béremelést illeti, a kormány eltökélt e tekintetben, hogy július 1-jétől a leginkább alacsony bérűeknél, illetve a legtöbbet a végeken dolgozóknál, akik az állampolgárokkal találkoznak, a járási, illetve a kerületi hivatalokban elindul egy jelentős bérnövekedés, hiszen addigra kialakul maga a szervezet, a létszám, a feladat-, hatáskör. Így lehet egy kompakt rendszert egyébként létrehozni és ehhez rendelni a jelentős béremelést. Az erről szóló törvényjavaslat is benyújtásra kerül, és Lázár miniszter úr ebben ötpárti egyeztetést is kér a pártoktól, hogy vitassuk meg ennek a nagyságrendjét meg a tartalmát is. A lényeg az, hogy elindul a járásnál, folytatódik a kormányhivatalnál, és a rendszer befejezésénél pedig a központi államigazgatási szerveknél.
Amit még szeretnék elmondani, hogy pont a bürokráciacsökkentő csomag vezette be azt, hogy az állami szervek elektronikusan kell hogy egymással levelezzenek. A postai, adott esetben az elveszés veszélyét is magában rejtő különböző postai küldeményeknek a beérkezését, illetve elküldését illetően úgy gondoljuk, hogy az elektronikus közigazgatásból a jogsegély esetében ez elektronikusan történik, utolérhető, tetten érhető és sokkal gyorsabb, ráadásul még olcsóbb is. Emellé elindul a közigazgatás-fejlesztési operatív program, amelyet az Európai Unió és a kormány is jóváhagyott, az úgynevezett KÖFOP. Ennek a kiteljesítésével ebbe jelentős milliárdok kerülnek bele az európai uniós forrásokból, ez az elektronikus közigazgatás kiteljesítését, a szakrendszerek egymással való összekapcsolását, ezáltal hatékonyabb és gyorsabb közigazgatást tesznek lehetővé.
Tisztelt Képviselőtársaink! Tehát megvalósul az, amit képviselőtársunk, Schmuck Erzsébet is javasolt, hogy először az alsóbb régiókban - már a közigazgatás szintjét nevezem alsóbbnak -, a területi alsó és középszinten, a járásokban lesz a béremelés, és utoljára jut el a központi államigazgatási szervekhez a valóban sokat magára váratott bérrendezési kérdés.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer megköszönve támogató javaslataikat, észrevételeiket, úgy gondolom, hogy ez egy olyan újabb csomag, amely összesen most már közel 200 törvényt tartalmaz az első etappal, illetve a mostanival, amely az állampolgárokat szolgálja, illetve részben a magyar közigazgatást, hogy csökken a bürokrácia, csökken az eljárások, csökken a bejelentések száma, egyszerűbbé válnak az eljárások, és rövidebb határidő alatt fogjuk ezt végrehajtani, illetve már zajlik is ennek a bevezetése. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
