SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS,
SIMON RÓBERT BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök előtt is ismert Franz Kafka Kastély című regénye, amely mű kiváló szatírája a hivatali apparátusok működésének. Az idézett alkotásban Josef K. az előírt szabályos utakon és összeköttetések felhasználásával mindent elkövet, csak hogy bejuthasson a kastélyba, míg ki nem derül, hogy a kastély nem is létezik.
A gyakorlatban 2006-2014 között Győr alpolgármestereként is igyekeztem a magam szintjén mindent elkövetni, hogy az állampolgárok a hivatal működését még csak érzések szintjén se rokonítsák a kafkai bürokráciavilággal. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kiszámíthatatlanság és az átláthatatlan útvesztők helyett a transzparencia és a hatékonyság kell hogy a XXI. század magyar közigazgatását jellemezze.
Az elhangzott célok teljesülése érdekében a kormány 2015. január 1-jén elindította az államreform II. nevű programot, amelynek része az úgynevezett állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkentése, valamint a bürokrácia lehető legteljesebb körű lebontása is. A program törvényi szintű változásait tartalmazó T/6410. számon benyújtott javaslatot 2015 végén tárgyalta és novemberben el is fogadta az Országgyűlés. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány a díjtételek csökkenésén túl az ügyintézési határidők lerövidítéséről rendelkezett, valamint számos, addig engedélyhez kötött tevékenység helyett csupán bejelentési kötelezettséget írt elő a jövőre vonatkozóan.
Ahogyan akkor, mint a törvény céljaival egyetértő kormánypárti képviselő, most is kötelességemnek érzem, hogy a törvényjavaslathoz hozzászóljak, az előttünk fekvő iromány ugyanis szorosan kapcsolódik az államreform II. című programhoz, ha úgy tetszik, szerves része a bürokráciacsökkentésnek. A 2015-ben elfogadott törvényjavaslat következetes folytatása a 2010 óta felhalmozott államigazgatási tapasztalatok alapján. A T/10096. számon benyújtott, a közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, ahogyan a címe is mutatja, egyes adminisztratív terhek megszüntetését célozza, továbbá a jogrendszer részét képező, de érdemi joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvényeket helyez hatályon kívül, azaz elvégzi a szükséges deregulációt.
A korábbi céljainkon túl immáron a bejelentési kötelezettségek csökkentésére irányul az, hogy az ügyfélnek a jelenleginél kevesebb alkalommal kelljen a hatósághoz fordulnia; ahogyan az általános indoklás fogalmaz, a cél az, hogy csökkenjen az ügyfél-hatóság találkozások, más néven interakciók száma.
(17.20)
Amennyiben az ügyfél valamely adatát több nyilvántartás vagy a tevékenysége gyakorlásához szükséges névjegyzék tartalmazza, akkor a jelenlegi szabályok szerint az adat megváltozását minden nyilvántartás tekintetében külön-külön egyenként kell jelentenie, továbbá egyes névjegyzékekben és egyéb nyilvántartásokban olyan adatok is szerepelnek, amelyek tekintetében más nyilvántartás minősül közhitelesnek, azonban ezen adatok változását egyéb nyilvántartást, névjegyzéket vezető szervnek is a hatályos szabályok szerint be kell jelenteni. A módosító rendelkezések szerint ez a tarthatatlan és legkevésbé ügyfélbarát, többszörös bejelentési kötelezettség úgy változik meg, hogy a bejelentőnek csak egyetlen szerv számára kell az adatváltozást bejelentenie, és ez a szerv fogja az információt továbbítani az adatváltozással érintett többi nyilvántartást vezető szervnek. A javaslat így a hivatal proaktív magatartását előírva szakít a kafkai világgal, és a korábban bevezetett egyablakos ügyintézés analógiájára megszűnik a felesleges, hivatalok közötti rohangálás.
Konkrét gyakorlati esetet említve az általános megfogalmazáson túl: például elvesztett hatósági igazolványok esetén, amennyiben az elvesztés tényét a rendőrségen jelenti be az állampolgár, úgy a rendvédelmi szerv az adóhatóságnak az ügyfél kérésére jelez. Hasonlóan az előző példához: az ingatlannyilvántartási ügyeknél a változást elegendő egyetlen szervnél bejelentenie az ügyfélnek, ahogyan a cégnyilvántartásnál vagy a családi csődvédelem esetében is. Ugyanígy járhat el az állampolgár, vagyis a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől kérheti bejelentett adatai továbbítását a vezető szervek számára, legyen szó akár közvetítői névjegyzékről, védetté nyilvánított kulturális javak nyilvántartásáról, jogi segítői névjegyzékről, közérdekű, önkéntes tevékenységről, kisadózói nyilvántartásról, hegybírói nyilvántartásról vagy éppen földhasználati nyilvántartásról.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek csökkenésére is. A törvény hatálybalépése után a közfoglalkoztatónak nem kell az állami adóhatóságnak és a megyei foglalkoztatási szerveknek is bejelenteni a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnését; hasonlóan az előzőekhez, az adatváltozásokat a közfoglalkoztatás esetében is elegendő lesz egy helyen bejelenteni.
Megjegyzem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat a Ket. korrekcióját is kismértékben elvégzi olyan szabály megalkotásával, amely alapján az eljárás elhúzódása esetén minden érintett szerv a saját tevékenysége körében felmerült illeték, díj, illetve költség tekintetében viseli a jogkövetkezményeket.
Végezetül szeretném kiemelni, hogy szorosan kapcsolódik a bürokráciacsökkentéshez a kisajátítási eljárások lefolytatásának egyszerűsítése és gyorsítása is. A kisajátítási eljárások hatékonyabbá tétele érdekében a módosítás lehetővé teszi, hogy ha ennek feltételei fennállnak, maga a kisajátítási hatóság végezzen el olyan cselekményeket, amelyeket eddig külső szerv közreműködését igényelték, ugyanis a Ket. általános szabálya alapján csak akkor szükséges szakértő kirendelése, ha a hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel.
Ebből következően a hatóságnál meglévő kellő szakértelem esetén nem indokolt a jövőben szakértő kirendelése, továbbá a módosítás kimondja, hogy a kisajátítási eljárásban az ügygondnokot a kisajátítási hatóság rendeli ki, így nem szükséges másik hatóság megkeresése, ami csupán jelentős időveszteséget eredményezne.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében tehát elmondható, hogy a kormány a bürokráciacsökkentés jegyében nem láthatatlan kastélyokat, légvárakat épít, hanem a hétköznapokban is jól értékelhető, jól értelmezhető és látható változásokat valósít meg a közigazgatásban, ezzel is hozzájárulva a XXI. századi ügyfélbarát közigazgatás megteremtéséhez, amely - mint Kovács Zoltán államtitkár úr az imént említette - a régiós versenyképességünk egyik záloga is. Ezért azt kérem, hogy valamennyi képviselő, pártállástól függetlenül támogassa a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
