SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT
SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és az abban foglalt felhatalmazások alapján megalkotott rendeletek pontosították a víziközmű-szolgáltatókkal szembeni szakmai, gazdasági követelményeket, valamint az engedélyező hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal feladat- és hatáskörét. Azonban az integrációs folyamat eredményeként a víziközmű-szolgáltatókról szóló törvény hatálybalépése előtt közel 400, pontosan 373 szolgáltató társasághoz képest ma már mintegy 40 víziközmű-szolgáltató folytat tevékenységet.
A folyamat végéhez közeledik, és a továbblépéshez szükséges, hogy a felhalmozott tapasztalatok alapján a szabályrendszert olyan irányba alakítsuk, úgy módosítsuk, hogy az érintett jogalkalmazóktól kisebb és lassabb alkalmazkodást igényeljen, a jogszabályi működéssel segítsük a napi tevékenységüket, működésüket. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény önök előtt fekvő módosítása azon jogintézményeken változtat, amelyek egyrészt indokolatlanul terhelték az érintettek munkáját, másrészt nem voltak hatékonyak, és a napi gazdasági működéshez szükséges gyorsaságot nem tudták produkálni.
A törvényjavaslat átalakítja a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jogalkalmazói tevékenységét, szakít a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott hatósági eljárási szabályok erre a területre történő alkalmazásával, és az eljárásrendet kimondottan a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényhez alakítja. A javasolt módosításokkal a törvény csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól, és megjelennek a hivatal felügyeleti tevékenységének részletszabályai is. A hivatal felügyeleti tevékenysége egyébként ezen túl átfogó ellenőrzésre, átvizsgálásra és magára az utóellenőrzésre is ki fog terjedni.
A víziközműszolgáltatói engedélyezési rendszer alkalmazása nehézkes és rugalmatlannak bizonyult, ezért szükségessé vált az engedélyek kettébontása, egy állandónak tekinthető szolgáltatói engedélyre, másrészt a gyakran változó működési terület határait kijelölő úgynevezett működtetési engedélyre. A törvény szabályaiban való könnyebb eligazodás és a jogértelmezés elősegítése érdekében a javaslat készült az ellátásért felelősökre vonatkozó szabályok kiegészítésére és kisebb korrekciójára. A módosítás nem érinti az ellátásért felelős jogainak és kötelezettségeinek eddigi rendszerét, de az eddig szétszórtan megjelenő lényegi szabályok egy helyen kerülnek normaszövegként előterjesztésre.
Az ellátásért felelős szerepkörére vonatkozó új szabályozás egyrészt arra törekszik, hogy a rendszerek üzemeltetésénél gördülékenyebb legyen az ellátásért felelősök kapcsolata, másrészt előírja, hogy a vegyes tulajdonú víziközműrendszerek esetében az ellátásért felelősök megállapodása alapján a jövőben csak üzemeltetési szerződés alapján lehessen tevékenységet végezni. Maga a törvény kiegészül a víziközműrendszer és a bekötést megvalósítani szándékozó ingatlanok között esetlegesen elhelyezkedő másik ingatlan vonatkozásában megoldandó szolgalom alapítására vonatkozó anyagi és eljárási szabályokkal. A törvény hatálybalépése előtt a vízi-közművek tekintetében valamilyen oknál fogva elmaradt a szolgalom alapítása, és a vonatkozó rendelkezések újraszabályozásával erre a területre, erre a szabályozásra is mód kerül.
Jelentős előrelépés, hogy a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jelentésében foglaltaknak megfelelően lehetővé teszi az érdemben megválaszolt, valamint a névtelen fogyasztói panasz kivizsgálásának mellőzését.
(14.10)
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra tekintettel kérem, hogy a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslatot megvitatni és a kormány szándékát támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
