DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN
DR. MIKOLA ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Parlament! Minden elhangzott a kérdésben, igazából sok mindent hozzátenni nem tudok, hiszen a sajtóinformációk és néhány kiszivárgott bizalmas híradás ezeket a Rétvári Bence képviselő úr által elmondottakat erősítik meg. Én szeretnék inkább néhány dolgot kiemelni, ami valóban világtörténelmi jelentőséget ad ennek a találkozónak. Mert Ferenc pápa és Kirill, egész Oroszország pátriárkájának múlt pénteken történt találkozása valóban világpolitikai jelentőségű. Nem is beszélve arról, hogy az ökumené szellemének, annak továbbterjedésének nagyon nagy lendületet ad.
A találkozó mindössze egy nyitány, de világpolitikai értékű nyitány. Kíváncsiak vagyunk majd a következményekre. Nem szabad elfelejteni, hogy a találkozó előkészítése húsz év óta zajlik, és ebben az előkészítésben Magyarországnak is szerepe volt, hiszen 1996. szeptember 6-7-én a Pannonhalmi Apátság lett volna II. János Pál pápa és II. Alekszij pátriárka nagy találkozásának a színhelye. Hogy ez miért nem valósult meg, annak részletes okairól nem szeretnék most szólni, mindenesetre az előkészítésben Magyarországnak és az előbb még itt ült parlamenti képviselőknek is szerepe volt.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a találkozó fő gondolata az európai kontinens keresztény gyökereihez való visszatérés volt. Ebben látja a két egyházi vezető, a milliárdos egyházak képviselői a találkozás igazi jelentőségét, az erre történt figyelemfelhívásban.
(15.10)
Fontosnak tartják az emberi élet védelmét, a család és a közösségek fontosságát. Az ember felelősségéről is beszéltek, hangsúlyozva azt a felelősséget, amelyről az ember mint az élővilág egyetlen ilyen szereplője, az önmaga személyében, az élővilágban megjelenő, tehát önmagáért felelősséget viselő ember felelőssége szól, szerepe szól. Az ember felelős önmagáért, a másik emberért és a közösségeiért.
Világpolitikai szempontból az egyházfők a békére hívták fel a figyelmet - és ez már kicsit a külpolitikához is kapcsolódik -, Kelet-Ukrajnában - nevén nevezve ezeket a krízishelyzetben lévő térségeket -, a Közel-Keleten és különösen Szíriában. Fájdalmasan került említésre, hogy ezekben a krízistérségekben 2015-ben 4000 keresztényt öltek meg, az elmúlt évben pedig 7000-7200 keresztényt öltek meg a háborúk során, nem is beszélve a jazidikekről és más felekezetekről, amelyek ugyancsak a krízishelyzetekben rettenetes körülmények között menekültek, illetve vesztették el életüket.
„Testvérek vagyunk. Mostantól minden egyszerűbb lesz.” - hangzott a találkozó végén a közös kijelentés. Reméljük, hogy valóban ez így lesz. Csak annyit, még egyszer hangsúlyozva, mindössze nyitány volt ez a találkozó, egymásra találás volt a két milliárdos világegyház vezetője részéről. Várjuk a további következményeket, amelyek a világbéke szempontjából, Európa szempontjából nyilván meghatározó tartalmakat is hordoznak. Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
