APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN
APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz legfontosabb 2010-es választási ígérete az elszámoltatás volt, azonban azt látjuk, hogy ebben a választási ígéretükben is nagyon komoly kudarcot vallottak. Ugyanis a 2002 és 2010 között balliberális kormányok vezető beosztású politikusainak, kormánytagjainak elszámoltatásához, felelősségre vonásához szükséges eljárások vagy meg sem kezdődtek, vagy nagyon gyorsan megszűntek, nagyon gyorsan megszüntették ezeket az eljárásokat. Felmerül többek között az a kérdés is, hogy a nyomozó hatóság, az ügyészség a felelős, vagy netán a bíróságokban, a bírósági szervezetrendszerben kell keresni a hiba okát.
Egyik kirívó példa a Gyurcsány Ferenc-féle sukorói telekcsere ügye, amelyben még a vádemelésig sem sikerült egyébként eljutni. Nevetséges indokkal magyarázta mindezt az ügyészség. De talán ettől is csúnyább vagy durvább példa a Hagyó-ügy, hiszen gyakorlatilag Hagyó Miklós most is szabadlábon van, élvezi a szabad élet és a megszerzett javak minden előnyét.
Ennél az ügynél érdemes kicsit lehorgonyozni, ugyanis aktuálpolitikai hibák, tévedések, rossz döntések, rossz törvényhozás is vezetett ahhoz, hogy mindez úgy történt, a helyzet úgy áll, ahogy most jelenleg mindenki tud róla. 2012-ben változtatták meg a bírósági szervezetrendszerre, a bíróságokra és a bírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok ekkor léptek hatályba. Ez a csomag többek között azt is tartalmazta, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének lehetősége volt az ügyáthelyezésre, az ügyáttételre. Ennek volt köszönhető az, hogy nem az általános illetékességi ok szerinti fővárosi, hanem a Kecskeméti Törvényszék kezdte első fokon vizsgálni Hagyó Miklós ügyét. Majd 2013-ban jött a feketeleves, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette ezt a szabályozást. Kialakult a patthelyzet, és megindult a huzavona a két törvényszék között, hogy ki folytassa le az eljárást, kinél maradjon az ügy, ki az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszék. Ebből kifolyólag egy fontos szabályt elmulasztottak betartani, ugyanis ilyen ügyekben legalább háromhavonta egy tárgyalást kellene tartani, ez azonban elmaradt, így 2014 júliusában újra kezdődhetett az egész. Ez arra is biztosította a megfelelő időt, hogy Hagyó Miklós időközben még ebből is jól kerüljön ki: 12 500 euró kártérítést ítélt meg neki az emberi jogi bíróság az előzetes letartóztatásbeli fogva tartásának állítólagos embertelen körülményei miatt. Végül, úgy tűnik, első fokon egy felmentéssel felérő felfüggesztettel megúszta ő is.
De sorolhatnánk hosszan a példákat, tisztelt államtitkár úr: mi a helyzet a Budapest Airport és a Malév eladásával, mi a helyzet az offshore ügyletekkel, mi a helyzet a korábban még pofátlannak minősített vezetői végkielégítésekkel, a közbeszerzések körüli túlárazásokkal? Ezek a túlárazások talán csak nekünk tűnnek fel? Önök az elszámoltatás kapcsán vagy ellenérdekeltek, vagy tehetetlenek, rosszabb esetben csendestársak vagy tettestársak és úgy tűnik, hogy a korrupciós rendszer fennmaradásához szükséges egyéni érdekek erősebbek, mint az a közérdek, amely az elszámoltatáshoz fűződik.
Kérdezem, hogyan értékelné ezt a nullával egyenlő elszámoltatást. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
