NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Államtitkár Úr! Anyák napja alkalmából úgy gondoltam, hogy tisztáznunk kell egy méltatlan ügyet. Bár a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba meneteli lehetőségét elvileg épp a gyermekneveléssel töltött évek elismerésére hivatkozva vezették be, mégis a járulékfizetéssel fedezett időszakok közül egyedüliként a gyermekgondozási ellátási időszakok beszámítása esik korlátozás alá, éspedig elsősorban a nagycsaládos anyáké. Ez a hátrányos megkülönböztetés nemcsak igazságtalan, hanem a nagyszülői segítség kényszerű hiánya okán a ma szülőképes korúak, köztük különösen a nagycsaládban felnőtt fiatalok gyermekvállalási kedvét csökkenti, illetve a gyermekeik melletti jövedelemszerzési lehetőségeit és minden későbbi tb-ellátásukat is negatívan érinti.
Mindenekelőtt azt kellene elérni, hogy a járulékfizetéssel fedezett összes időszak, így a gyermekgondozási ellátásoké is korlátozás nélkül számítson be a nők munkaviszonyába. Ez annál is inkább indokolt, merthogy a gyermekgondozás és -nevelés társadalmilag hasznos munka, és nemcsak akkor, ha munkaszerződéssel, idegen gyerek javára végezzük, hanem ha a GDP-be jelenleg sajnálatos módon be nem számítható keretek között a saját családunkban tesszük. Az érintett gyerekek számára egyébként ez a legjobb.
Írásbeli kérdésemre államtitkár úr sajnos csak formálisan adott választ, de a lényegi kérdésre nem, pusztán az általam is ismertetett tényhelyzetet ismertette: nyolc év gyermekneveléshez kapcsolódó jogosultsági idő figyelembe vehető. De miért csak ennyi, ez a kérdés, hiszen járulékfizetéssel fedezett időszakokról beszélünk. Tehát ha például egy négygyermekes anya akár három évig otthon volt, összesen 12 évig, akkor annak az időszaknak csak a kétharmadát fogadják el jogosultsági időként. Miért? Miért nem becsülik meg az anyaságot? Meddig lesznek hátrányos megkülönböztetésben az anyák a „Nők 40” nyugdíjprogramban? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.)
