IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN
IKOTITY ISTVÁN (LMP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika támogatja a magyar felsőoktatás napjáról szóló törvényjavaslatot. Szimbolikus gesztus, hogy az első magyar egyetem alapításának 650 éves évfordulója alkalmából szeptember első napját a magyar felsőoktatás napjává nyilvánítjuk.
A szimbolikus gesztusok fontosak a felsőoktatásban is, de fontos lenne a szimbolikus intézkedéseken túl más intézkedéseket is meghozni a magyar felsőoktatás megerősítése érdekében. Erről néhány gondolatot szeretnék elmondani önöknek. Az LMP elsőként is a felsőoktatás állami támogatásának visszapótlását szorgalmazná. 2010 előtt még volt egy körülbelül 180-190 milliárdos költségvetési támogatás, de a források már a Bajnai-kormány alatt elkezdtek csökkenni, a Fidesz-KDNP-kormány folytatta az előző kabinet megszorító politikáját. Így lehetett az, hogy a Fidesz második kormányzása alatt a felsőoktatás támogatása mélypontra, 120 milliárd forint közelébe zuhant. Az állami támogatásról beszélek természetesen.
Most némileg többet költenek rá, a finanszírozás 150 milliárd forint körül van éves szinten, de ez még mindig jelentősen elmarad a korábbi finanszírozási szintektől. Az LMP minden költségvetési 100 forintból 10-15 forintot szánna az oktatásra, ez a jelenlegi összes oktatási kiadásnak legalább másfélszeresére történő emelését jelentené, többek között a felsőoktatás forrásainak is hasonló arányú növelését.
A gesztusértéken túl komoly segítséget jelentene a vidéki felsőoktatás érdemi fejlesztése. Érdekes módon, amikor a Testnevelési Egyetem egy sajátos katasztrófa következtében segítségre szorult, akkor azonnal milliárdok álltak rendelkezésére, sőt mi több, a korábbinál nagyobb sportlétesítmények építését tervezik a rekonstrukció keretében. Amikor a vidéki felsőoktatási intézmények voltak bajban, sokan a megszűnés szélére kerültek, akkor nem siettek ennyire a támogatással. Az LMP javaslatára csak hónapokkal később állították fel a Struktúraváltó Alapot.
Azonban nem csupán anyagilag kell megerősíteni a felsőoktatást, meg kell erősíteni a közös tervezést, a közös irányvonalak kialakítását. Természetesen nem hallgathatjuk el, hogy itt történtek jelentős lépések, főleg a korábbi időszakhoz képest a stratégia kialakításával, azonban meg kell erősíteni azt is, hogy a felsőoktatás kapcsán kialakuljon egy együttműködés az intézmények és a fenntartó minisztérium között. Ezt folyamatosan felülvizsgálható irányvonalak kibocsátásával, adminisztratív szakmai segítségnyújtással kellene-lehetne megtenni. Ez a politika valódi megerősítést jelent a gesztusértéken túl, és sokkal inkább egy egészséges és hatékony irányba mutat, mint a kancellárok kijelölése vagy a konzisztóriumok felállítása.
A felsőoktatás megerősítését jelenti, ha a felsőoktatásba jelentkezők számának zuhanását és a felsőoktatásba felvett hallgatók számának zuhanását megállítjuk. Igen, zuhanásról beszélünk, még akkor is, ha a tavalyi évben némileg megtorpant ez a zuhanás. A KSH adataira hivatkozunk: az adott korosztályon belül folyamatosan csökkent az elmúlt években a diákok száma. A jelentkezők aránya 18-24 éves korosztályon belül 12 százalék közeléből 10 százalék közelébe esett vissza, a felvettek aránya pedig 7 százalék fölötti értékről 6 százalék közelébe. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy a demográfiai tendenciák ellenére csökken a felsőoktatásba jelentkezők és az oda bejutók száma.
Amellett, hogy támogatjuk ezt a javaslatot, azt gondoljuk, hogy szükség van ezek hangoztatására, és a szimbolikus gesztusokon túl érdemi és valós intézkedésekre is nagy szükség van. Köszönöm a figyelmet.
