DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA,
DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra egy olyan jogszabály van előttünk, amely rengeteg más jogszabályt érint. Hogy miért is van erre szükség, ezt már az előttem lévők elmondták, hiszen az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével kapcsolatosan rengeteg új jogszabályt kell módosítani ahhoz, hogy megfelelően illeszkedjen ez az új Be. a magyar jogrendszerbe. Hogy ez milyen nehéz munka, az teljesen egyértelmű, hiszen a sok száz módosítás ezt egyértelműen jelzi.
Amikor korábban, akár a Pp.-vel kapcsolatban volt ilyen hatályba léptető rendelkezések vitája, már akkor is elmondtam, hogy egy ilyen új törvényjavaslat esetében - a puding próbája az evés - a gyakorlat fogja eldönteni, hogy mi maradt ki ebből, mi az, ami nem jól sikerült, mi az, amin majd módosítani kell.
(16.50)
Ahogy látjuk, hogy folyamatosan jönnek be a módosítások, illetve ma is volt olyan törvény, például a közbeszerzésről szóló jogszabály, amely két külön módosítást is megért, legalábbis a vitája a mai napon, ami kicsit furcsa, hogy két külön salátatörvényben érintjük a közbeszerzésről szóló törvényt, és külön-külön kerülnek be, lehet, hogy nincsenek is megfelelően koherensen végiggondolva ezek a módosítások. Ugyanígy majd ennek a további módosításai is, úgy vélelmezem, hogy majd folyamatosan fognak hozzánk érkezni.
Mint ahogy már itt is vannak azok a problémák, és ebben a törvényjavaslatban is szerepelnek, hiszen az új büntetőeljárási kódex elfogadásra került a parlamentben, és már ahhoz is hozzányúl ez a törvényjavaslat, már abban is vannak módosítások. Ilyenkor nyilván felvetődik az a kérdés, hogy amikor idekerül egy teljesen új kódex, hiszen én azt gondolom, hogy egy ilyen kódexnek úgy kell idekerülnie, hogy az már többszörös szűrőn átment, többszörösen a szakma elitjével végig van egyeztetve paragrafusonként, akkor nem lenne szabad, hogy már egy fél évvel, negyedévvel az elfogadása után, még a jogszabály hatálybalépése előtt már belenyúlunk abba a jogszabályba, már módosítjuk. Nyilván azt mondja, aki a jogalkotásban részt vesz, még akkor is, ha ellenzéki oldalon van, hogy ha az jobbító szándékú, ha az már észrevesz valamilyen hibát, ha az már valamilyen koherenciazavart küszöböl ki, akkor szükség van ezekre a módosításokra. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ide, az Országgyűlés elé már olyan jogszabályok kerüljenek, amelyekhez lehetőleg a legkevésbé nyúlunk hozzá.
De ezt láttuk a gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvénnyel kapcsolatban is, amely első tervezetének a szövegében még az szerepelt, hogy ezt módosítani sem lehet, mert annyira tökéletes, annyira a magyar nemzet minden részének az érdekeit képviseli, mondta ezt a Fidesz-KDNP-s akkori kétharmad, tehát olyan gránitszilárdságú ez az Alaptörvény, hogy ehhez nemhogy még a jelenlegi, akkor ’10-14. éves parlamenti ciklus nem nyúlhat hozzá, hanem ha még egy következő parlamenti ciklusban ugyanúgy kétharmaddal akarják a megváltoztatását, csak akkor lehet hozzányúlni, mert ez annyira szuper és annyira jól sikerült, és lám, már abban a ciklusban is, ha jól emlékszem, ötször módosítottuk az Alaptörvényt, illetve módosította az akkor kétharmados többséggel még bíró Fidesz-KDNP. Tehát ha még egy ilyen jogszabályt is, aminek ekkora jelentőséget tulajdonítottak, s nyilván hatalmas jelentősége is van egy új Alaptörvénynek, ha még azt is így kellett módosítani, akkor nyilván a büntetőeljárásnál is, illetve más jogszabálynál, mint például az Ákr.-nél is ezek a hibák előfordulhatnak. Csak az az eléggé feltűnő, hogy ha még egy hatályba sem lépett jogszabályt fogunk módosítani.
S hogy miért is van szükség erre a módosításra? Azért, mert az új büntető eljárásjogi törvény nyilván új terminológiát vezetett be, új átvezetendő szabályokat tartalmaz, és ezeket az új terminológiákat, új fogalmakat, fogalmi meghatározásokat rengeteg más jogszabályban, amelyik a régi terminológiát használta, mind módosítani kell, azokat mind meg kellett találni, azokat mind be kellett módosítani, és ezt mind be kellett hozni ebbe a jogszabályba. Tehát a terminológiai változások, az újítások mind idekerülnek, illetve idekerültek az érdemi változások is.
A másik csoportba tartoznak azok, amelyeknél majd 2018. július 1-jén kerül sor az új Be. hatálybalépésére, és egyes rendelkezések nem lépnek hatályba - erről már beszéltem -, illetve megváltozott tartalommal fognak hatályba lépni. Tehát ezek azok a szabályok, amelyekről már kiderült, hogy soha nem fognak hatályba lépni, és ezért már előzetesen módosításokra volt szükség.
Kétharmados kérdésekben is jelentős területen érinti ez a javaslat a sarkalatos törvényeket. Ezekkel kapcsolatban általában azt tapasztaltuk, hogy ugyan tényleg fontos törvényeket érint, hiszen kétharmados törvényekről beszélünk, mint például a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági törvény, az Állami Számvevőszékről szóló törvény, a honvédségi törvény, az alkotmánybírósági törvény, a bírósági szervezeti törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, az ügyészségi törvény, az országgyűlési törvény, tehát nagyon fontos törvényeket érint, azonban ezek általában csak valamiféle fogalomváltozást vagy terminológiai megjelölés változását érintik.
Ezzel kapcsolatosan volt ötpárti egyeztetés is, és az ötpárti egyeztetés során, illetve annak következtében a Jobbik szakértői kérdéseket intéztek a kormány szakértőihez. Ebben volt három kérdésünk, amelyekre már választ is kaptunk, csak én éppen most kaptam meg ezeket a válaszokat, úgyhogy ezeket még nem állt módomban elolvasni, illetve értelmezni. Ennek függvényében válik kérdésessé, hogy elfogadható, támogatható-e ennek a törvénynek a kétharmados része vagy sem. Bár az is meggondolandó, és Bárándy képviselőtársam már említette, hogy az ellenzéknek nagyjából egységesen voltak kritikai észrevételei az eddigi jogszabályokkal kapcsolatosan, így például az OBH elnökének a kinevezési jogkört megsemmisítő vagy a kinevezéseket megsemmisítő jogkörének a bírálata, ami felmerült már az ellenzék körében. Ezt Staudt Gábor képviselőtársam is jó néhányszor szóvá tette mind a parlamentben, mind pedig az ötpárti egyeztetések során, és adott esetben nyilván ezeket is figyelembe kellene venni, és itt is szükség lenne a módosításra. Ezeket adott esetben akár figyelembe lehetne venni. Tehát abban az esetben tudnánk gondolkozni azon, hogy szavazzunk-e a kétharmadról avagy sem, illetve arról, hogy megkapjuk-e azokra a kérdésekre a megfelelő választ, illetve azok megnyugtatóak-e.
Fölmerült, Bárándy képviselőtársam említette a bírósági titkárok problémáját, hogy ez az új javaslat még jobban kiszélesíti az eljáró bírósági titkárok jogkörét, illetve azt, hogy milyen ügyekben lehet őket döntéshozóként felhasználni. Elmondta azt, hogy neki lenne egy olyan javaslata, hogy több bírót kellene kinevezni ezek közül a bírósági titkárok közül, és akkor sokkal könnyebben, sokkal jogállamibb módon tudnánk megoldani ezt a problémát. Én azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen egy pozitív javaslat volt, hiszen azt látjuk, hogy sok esetben azért kell a bírósági titkárokat bevonni az ítélkezésbe, mert a bírák már nem győzik ellátni azokat az ügyeket. S ebben az esetben ha több titkár kerülne kinevezésre bíróként, akkor ezek az ügyek könnyebben és egyszerűbben megoldhatók lennének.
S valóban, amióta az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény megjelent, azóta már a legmagasabb titkári fizetés körülbelül el is éri a kezdő bírói fizetést, tehát ez semmifajta olyan bérnövekedéssel nem járna, amit az ágazat ne bírna elviselni, sőt az is elképzelhető, hogy effektíve nem is járna bérnövekedéssel, viszont komoly problémát lehetne ezzel megoldani, illetve komoly alkotmányos aggályokat lehetne ezzel elhárítani. S én is azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen megfontolandó.
Tehát az látszik, hogy itt egy komoly munkát tett le a szakma az asztalra, komolyan végigelemezte az új Be. hatálybalépésével kapcsolatos jogszabály-módosításokat, és a Jobbik-frakció majd az általunk feltett kérdések alapján, illetve az arra adott válaszok alapján még megtárgyalja és eldönti, hogy támogatjuk-e ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet.
