SZÁSZFALVI LÁSZLÓ,
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ,
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy az MSZP-nek ennyi mondandója van egy nagyon fontos törvényjavaslatról, főleg kulturális témában, a magyar kultúrának az egyik legmeghatározóbb testületéről szóló törvénymódosítás vonatkozásában.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett javaslat, mint ahogyan azt hallottuk, tíz törvény módosítására tesz javaslatot. A legnagyobb terjedelmű módosítás a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvényt érinti, és az MMA köztestületi működését, szervezeti életét teszi hatékonyabbá. Jelentősebb mértékben módosul továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény is. A fentieken túlmenően ugyanakkor a további módosítások kisebb terjedelműek, az adott törvénynek egy-két szakaszát érintik.
Én három törvény módosításáról szeretnék kiemelten említést tenni a felszólalásomban; először a Magyar Művészeti Akadémia működését célzó módosításokról. Az elmúlt időszak jogszabályi, szervezeti változásai, továbbá a köztestület elmúlt öt évének gyakorlati tapasztalatai, egyes stratégiai jellegű tervek megvalósítása több ponton is felvetették az MMA-törvény módosításának lehetőségét és szükségességét. A törvényjavaslat leglényegesebb elemei a következőkben foglalhatóak össze.
A törvényjavaslat talán legfontosabb eleme, hogy annak értelmében a kiemelkedő művészeti teljesítmények és művészi életút iránti állami tisztelet kifejezéseképpen az MMA élethosszig tartó rendszeres, havi díjazást, művészjáradékot nyújt az érdemesült, 65. életévüket betöltött díjazott művészek számára.
Kiegészülnek a tagválasztásra vonatkozó törvényi eljárási szabályok. Érdemi változtatást a javaslat ugyan nem jelent, a tagválasztási eljárás részletszabályokkal bővül a köztestület alapszabálya alapján, a hatályos törvénnyel és a gyakorlattal összhangban. A módosítás indoka, hogy szükséges az MMA-törvény kiegészítése a rendestag- és levelezőtag-választás egyes eljárási fázisai összekapcsolása útján. A törvény emellett kiegészül azzal a hatályos törvényhez képest pontosított tartalmú rendelkezéssel, miszerint a levelező, illetve rendes taggá választás akadémikusi kezdeményezésre indul, és egy akadémikus csak egy rendes vagy levelező tag megválasztását ajánlhatja. A módosítás révén a tagi elnevezések átláthatóbbá és egyértelműbbé válnak, a rendes és a levelező tagokat akadémikusként említi a törvényjavaslat.
A javaslat új szabályokat hoz a levelező taggá választás feltételeit illetően is. A módosítás célja a nem akadémikus taggá és az akadémikussá választás feltételeinek közelítése, a nem akadémikusi tagság pozíciójának erősítése az akadémikussá válás lehetősége tekintetében.
(12.50)
A pártoló tagságnak a köztestület megalakulása idején volt jelentősége, ezért a pártoló tagok köre lezárul, megszűnik az új pártoló tagi jogviszony létesítésének lehetősége.
A törvényjavaslat fontos elemét képezik az MMA tisztségviselőivel szemben támasztott új követelmények és a felügyelőtestületre vonatkozó egyes rendelkezések módosítása. A tervezet értelmében a köztestület tisztségviselőit, az elnökség tagjait és a tagozatok vezetőit, továbbá a felügyelő testület közgyűlés által választott három tagját a törvénymódosítás hatálybalépését követően a legalább két éve megválasztott akadémikusokból választja a közgyűlés vagy a tagozat. A tervezet előírja továbbá, hogy valamennyi felügyelőtestületi tag legfeljebb egy alkalommal választható, illetve delegálható újra.
A törvényjavaslat rendelkezik a főtitkár mandátumának az elnök mandátumához való igazításáról; az egyidejű elnöki és főtitkári ciklus a köztestület megalakulásának 15. évétől valósul majd meg.
Módosulnak a főtitkár választásának feltételei is: 2021-től a főtitkár csak a legalább két éve megválasztott akadémikusok köréből kerülhet ki.
2026. november 5-ével kezdődően a főtitkár öt év helyett három évre választott, mandátuma az elnök mandátumához kötődik, amint említettem, és az elnök mandátumának idejére szól, és abban az esetben, ha a főtitkár mandátuma az elnökénél hamarabb szűnne meg, az új főtitkár csak az elnök mandátumából még hátralévő időre választható meg.
A közgyűlési képviselők mandátuma a hatályos törvényben meghatározott négy évről két évre csökken, és a közgyűlési képviselő csak egy alkalommal választható újra. Ha a közgyűlési képviselő mandátuma a megbízástól számított két éven belül bármely okból megszűnik, új közgyűlési képviselő a megelőző képviselő megbízatása lejártának időpontjáig választható.
A tagozatvezetők mandátumát négy évben megállapító alapszabályi rendelkezés törvényi szintre kerül, átmeneti rendelkezés beépítésével a mandátumok hosszú távú összerendeződését célozva meg. Ha a mandátum a megbízástól számított négy éven belül bármely okból megszűnik, új tagozatvezető a megelőző tagozatvezető megbízása lejártának időpontjáig választható.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról néhány gondolatot még hadd mondjak. Először a közgyűjteményi tárgyú módosításokról. A közgyűjteményi terület esetében a módosítás a levéltárakat kiveszi a kulturális törvény 95/B. §-ának (11) bekezdése a) pontjában szabályozott minősítési eljárás hatálya alól, valamint pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, ennek kertében az 5 ezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitvatartási időt. A minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését.
A nyilvános könyvtár vezetőjével szemben támasztott végzettségi előírásokat a kapcsolódó jogszabályok módosítása során a hatályos szabálynál differenciáltabban határozza meg, egyes könyvtártípusok esetén például kifejezetten előírva az egyetemi végzettséget.
A módosítás rögzíti, hogy a nyilvános könyvtári munkaterveket és beszámolókat a megyei hatáskörű városi könyvtár elektronikus formában megőrzi és hozzáférhetővé teszi azt.
A közművelődési tárgyú módosításokról. A muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXVII. törvény módosításával a közösségi művelődés szabályozásának fókuszában a szakpolitika célkitűzései, a közművelődési alapszolgáltatások kerültek, törvényi garanciákat teremtve a közművelődési alapszolgáltatások minőségi biztosításának és differenciált megszervezésének a helyi szükségletekhez és igényekhez jobban illeszkedő módon működő közösségi művelődési intézmények révén.
Ezzel összefüggésben szükségessé vált törvényi szinten kulturális törvényben meghatározni a települési önkormányzatoknak a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása kapcsán fennálló feladatait. A hatályos törvényi szabályozás alapján a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. Az alapszolgáltatások teljes körét érintő kötelezettséghez képest a javasolt szabályozás az ellátandó feladatok differenciált megállapításával az önkormányzati kötelezettségek mértékén enyhít. Ennek oka, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében az egyes települési önkormányzatoknak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. A kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni kell, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen a gazdasági teljesítőképességet, a lakosságszámot és a közigazgatási terület nagyságát. Erre tekintettel a törvénymódosítás a lakosságszámhoz és a települési önkormányzat típusához igazítva differenciáltan határozza meg, hogy a közművelődési alapszolgáltatások közül kinek mit kell biztosítania. A további részletszabályokat a közigazgatási egyeztetés alatt álló, a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és a közösségi színterek követelményeiről szóló EMMI miniszteri rendelet tervezete tartalmazza.
A közművelődési alapszolgáltatások biztosításához szükséges a megfelelő szakmai képzettség. A közösségszervezés alapszak újraindulása is indokolja az országos és területi hatókörű szakmai szervezetben, továbbá a megyei hatókörrel is rendelkező kulturális központ típusú közművelődési intézményekben a mesterfokozatú végzettséggel rendelkező közművelődési szakmai munkakörben foglalkoztatottak arányának a meghatározását. Szakmai szempontból indokolt az is, hogy ezen szervezetek vezetői is mesterfokozattal rendelkezzenek. Ezen előírások 2023. január 1-jétől kötelezően alkalmazandók, így kellő felkészülési időt adnak ezek teljesítésére.
Végül még egy módosítást szeretnék kiemelni ebből a törvényjavaslatból, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítását. A módosítást egyrészt a levéltári területen működő testület vonatkozásában egy jogtechnikai pontosítás, másrészt pedig az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése indokolja. A törvényben való rögzítést igényli, hogy a Magyarok Világszövetsége által 1945 és ’89 között keletkezett iratok az állam tulajdonát képezik, és azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP országgyűlési frakciója mindezek alapján támogatja a törvényjavaslatot, és ezt kérjük a többi frakciótól is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
