MAGYAR ZOLTÁN

Full text search

MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Acsalag Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban fekszik, és a 2015-ös adatok szerint 493 lélek lakja. A település a XVII. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján, s volt bizony idő, amikor csak csónakkal lehetett megközelíteni a települést, semmilyen más kapcsolata nem is lehetett a környező településekkel. Emiatt is lehetett, hogy gyakran költöztek ide a településre menekülő, védelmet kereső családok, többek között németek, horvátok is.
A lakosság megélhetését ennek megfelelően is vízhez kötötten lehetett leginkább megoldani, így halászattal, csíkászattal, pákászattal és természetesen állattenyésztéssel, juh- és szarvasmarha-te-nyész-tés-sel foglalkoztak. A neve is erre utal, az átcsallak szóból eredhet, mivel kezdetben a falu mocsaras fek-vése miatt kevesen akartak letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket. A község egyébként ’73-tól ’90-ig Bősárkány társközsége volt, majd ’90-től lett ismét önálló.
Érdemes talán megemlíteni római katolikus templomát, aminek főoltára és szószéke az 1700-as évekből való. A községtől egyébként nem messze kezdődik a Fertő-Hanság Nemzeti Park, és a falun át vezet egy hansági kerékpárút, ami szerencsére egyre több turistát vonz. Itt aztán, azt hiszem, ki is merültek a pozitívumok.
Igyekszem a választókerületemben, ahol indulni fogok a jövő évi választáson, a lehető legtöbb állampolgárral kapcsolatot tartani, illetve meghallgatni őket. Ez természetesen a legkülönbözőbb véleményeket és álláspontokat jelenti, hiszen nemcsak településvezetőkkel, képviselőtestületekkel, lelki és civil vezetőkkel, helyi vállalkozásokkal, szolgáltatókkal, gazdákkal, Ausztriában dolgozókkal vagy éppen az autóipar beszállító üzemeiben dolgozókkal találkozom, hanem - ahogy említettem - tényleg a teljes népességet lefedve gazdákkal, értelmiségiekkel is, s bizony az acsalagi helyi lakossággal történő beszélgetés során gyűjtött néhány információt szeretnék most megosztani önökkel.
Ahhoz képest, hogy a település már nem is lehetne közelebb a nyugati határszélhez, olyan úthálózat veszi körbe - ami sajnos egyébként a teljes Rábaközre igaz -, ami elképesztő és hátborzongató sok esetben. Ahogy leérkezünk a gyorsforgalmi útról, az úthálózat minősége évszázadokat csökken, ha lehet így fogalmazni. A három legfontosabb úthálózati minőségi paraméter mindegyikénél a legrosszabbak között teljesít.
Általánosan elmondható a választókerületről, hogy öregedő településekből áll, és a településkép is sok esetben pusztuló. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem az önkormányzatok hibájáról beszélünk, hiszen ami a lehetőségeikhez képest elérhető vagy ami pályázatokon keresztül megvalósítható, ott mindent megtesznek ezen kisebb települések, községek vezetői. Sokszor a településképet inkább azok az elhagyott házak rontják, amelyeket jellemzően a kilencvenes években külföldiek vásároltak meg számukra bagatell összegért, és sok esetben azóta már örökléssel más lett papíron a tulajdonos, de ők sokszor, az esetek többségében soha többé nem látogatták sem az ingatlant, sem a települést, és egyáltalán nem is elérhetőek az önkormányzat számára. Többször, akár félévente egy-egy levél formájában felszólítják őket arra, hogy tartsák rendben a saját tulajdonukat, ez nem történik meg, így kivétel nélkül szinte minden, választókerületemben található településen előfordul az, hogy egy-egy ilyen elhagyott ingatlan patkánytanyává, a gaz fő terjesztőjévé válik, miközben az utcafrontot az önkormányzat természetesen rendben tartja, de jogszabályszerűen nem léphet a területre. Így jó lenne, ha a korábbi felvetéseinkre végre érdemi reakció érkezne a kormány részéről, és kitalálnánk erre egy olyan megoldást, ami megfelel az európai normáknak, de mégiscsak élhetővé teszi ezeket a portákat.
Sokan panaszkodtak az egészségügyi helyzetre, mármint az egészségügy elérésére, hiszen az ilyen kistelepülésekről nagyságrendekkel nehezebben érhetőek el például a kórházak. Beszédes az is, hogy a Rábaközben már csak meghalni lehet, születni nem, miközben egy komoly történelmi területről, komoly történelmi tájegységről beszélünk.
Sok önkormányzat elmondja, és a helyi lakosok is érzik, hogy bizony a TOP-os pályázatok több mint egyéves csúszása is gondokat okoz, ahogy a települések finanszírozásának a folyamatos csökkenése is. Ez legfőképpen - ahogy már említettem - az öregedő települések miatt az időseknek probléma, hiszen sok esetben az önkormányzatok a külvilág felé úgy működnek egy-egy idős ember életében, mint a köldökzsinór, és ezt nem elsorvasztani, leépíteni kellene, hanem sokkal inkább fejleszteni. Tehát a „Modern városok” program mellett azt szeretnénk, ha a Rábaköz és a magyar falvak is fejlődésnek indulhatnának. A hamarosan benyújtandó költségvetéshez meg is tesszük ez irányú módosító javaslatainkat. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi