DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS
DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az utóbbi években sokan és sokszor feltették a kérdést, hogy szükség volt-e egyáltalán Budapesten a 4-es metróra. Gyakran kritizálták ezt a beruházást, hogy rendkívül költséges építészeti megoldásokat tartalmaz. Felemlítették, hogy két olyan megállója van, amelyek között mindössze 378 méter a távolság. Felvetődött az, hogy 2007-ben miért egy 10 éves megvalósíthatósági tanulmány alapján kezdtek a munkákhoz.
A metródossziéból, amelyre ön interpellációjában utalt, azonban ennél keményebb és számszerűbb kérdések vetődnek fel. Az OLAF-jelentésből látszik, hogy nemcsak az EU-s pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyósított forrásoknál is. A nyilvánosságra hozott iratok alapján egyértelmű, hogy a felelősség a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat és a Demszky Gábor-féle MSZP-SZDSZ-es fővárosi vezetést terhelik. Az elmúlt héten egyébként mindnyájuknak lett volna lehetősége, hogy az Országgyűlés Gazdasági bizottsága előtt tisztázzák szerepüket és személyüket, azonban ezzel a lehetőséggel sajnálatos módon nem éltek.
Az OLAF-jelentésben részletezett, bűntett alapos gyanújára okot adó cselekményeket jelenleg a nyomozó hatóság vizsgálja. A rendelkezésre álló adatok szerint - interpellációjában felvetette azt a kérdést, hogy hol határolható el a 2010-es váltásnál a felelősség. A jelentés egy alkalmat említ 2010 után. A 2010 után átvizsgált dokumentumok tapasztalai alapján a kormány és Budapest főpolgármestere azzal szembesült, hogy vagy leállítják a félkész beruházást, ezzel vállalva, hogy a kivitelezést végző vállalkozók szerződéseik alapján felső korlátot nem ismerő kártérítési igényeket nyújtanak be, vagy megpróbálják ezeket szerződésmódosításokkal minimalizálni. A főváros és a kormány ezt az utat választotta, és jelentős megtakarítást tudott elérni: az akkor még több mint 450 milliárdos prognosztizált beruházási összköltséget 400 milliárd forint közelébe csökkentette.
A nagyobb összeget kitevő, bűncselekmény gyanúját felvető ügyeken kívül az OLAF-jelentésben foglalt megállapítások zömmel közbeszerzési szabálysértésekre vonatkoznak, amelyet a kormány az Európai Bizottsággal szemben vitathat, meggyőződésem szerint esetenként vitatnia is kell.
Ha bebizonyosik, hogy valamely ügyben ténylegesen bűncselekményt követtek el, akkor a Magyarország és a főváros költségvetését ért kár miatt az azt okozó személyeknek és gazdasági társaságoknak kell helytállniuk. Reméljük, hogy ez mielőbb tisztázódik, és ha kell, erre sor kerül. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)
(16.20)
