SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY
SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy reagáljak egy-két elhangzott dologra a felszólalásom elején. Meg arra, hogy Pócs János képviselő úr, aki ennek a fontos törvénynek egyébként a vezérszónoka, felolvassa az előre megírt beszédet, egy kétpercesben még odaszúr egy-két dolgot, majd összepakolja a cuccát, és elmegy haza. Nem is érdekli, itt miről van szó, nem is érdekli, hogy egyáltalán mit mond az ellenzék, hogy egyáltalán milyen javaslatai vannak. Neki, gondolom, mennie kellett, a munka törvénykönyve alapján már biztosan lejárt a munkaideje mára, és elment haza szabadságra, még akkor is, ha utánaszólunk.
Azért mondom el az elején, hogy nincs a teremben, mert utánaszóltam, amikor ment ki, hogy hova megy, és hogy várjon, nehogy az legyen, hogy beszélek róla, amikor nincs is itt. De sajnos foglalkoznom kell a személyével. Egyed Zsolt képviselőtársam elmondta ugyanis, hogy a Fidesz mennyire komolyan áll az állatvédelemhez és ehhez a kérdéshez, elmondta, hogy a bizottsági ülésen Font Sándor azt mondta, majd akkor foglalkozzunk ezzel a törvénnyel, akkor alakítsuk ezt a törvényt, amikor majd a kutyák már beszélnek, és el tudják mondani, hogy mit szeretnének. Meg arról beszél, és azzal viccelődik, hogy a Jobbik szinte már mindenkit kasztrálni akar, és most a kutyákon van a sor. Erre feláll Pócs János, és megvédi Font Sándort, azt mondja, hogy nem, ezt ő mondta. Ez azért probléma egyébként, mert mit is mondott a Jobbik és mivel viccelődik itt? Azt mondta a Jobbik, hogy azokat a bűnözőket, akik nőket erőszakolnak meg, kisgyerekeket molesztálnak vagy erőszakolnak meg, a bíróság nyugodtan ítélhesse kémiai kasztrálásra. Erről van szó. Ezzel viccelődik jelen pillanatban Pócs János. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem ért hozzá!)
Az, hogy nem ért ehhez a kérdéshez, nem lenne probléma, én sem értek a dinnyeárusításhoz (Derültség az ellenzék padsoraiban.), nem is akarok vele vitatkozni abban a kérdésben, hogy hogy kell dinnyét árulni, mert Pócs János abban szakember. Nem az a probléma, hogy nem ért hozzá, hanem az, hogy ő a Fidesz vezérszónoka ebben a kérdésben. És fogja magát, összepakol és elmegy. Ez a Fidesz hozzáállása.
Felmerült itt többször, hogy vajon miért most nyújtották be ezt a törvényt, miért nem 2012-ben. Bárándy képviselő úr vetette fel. Szerintem azért, mert eddig ebben a kérdésben is szabadságharcot vívtak az EU-val. (Derültség.) Csak most az EU már rákényszerítette önöket, be kellett hozni a tisztelt Ház elé ezt a rendelkezést, és ez van. (A helyéről a páholy felé tartó Zsigó Róbertre utalva:) Úgy látszik, lehet, hogy igazat mondtam, mert államtitkár úr már fújtatva ki is ment a teremből, ő is, tehát most már egyre... (Pócs János bejön a terembe.) És visszajött Pócs János! Végre! Nagyon jó! Üdvözlöm! Legalább akkor majd tud válaszolni ezekre a kérdésekre.
Akkor beszéljünk a törvényről! Ellenzéki képviselőtársaim szinte mindent elmondtak azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyeket meg kellene oldanunk. Nem szeretném megismételni ezeket a felszólalásokat és elmondani újra ezeket a kérdéseket. Ezért egy lényeges dologra koncentrálnék a felszólalásomban a törvénnyel kapcsolatban. Az állatvédelem, legyen szó akár haszonállatokról, vadon élő állatokról vagy társállatokról, fontos terület, hiszen az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények. A Magyar Köztársaság ennek elismeréseként alkotta meg 1998-ban az állatok védelméről szóló törvényt, amelynek preambulumában rögzítésre került, hogy a törvény kifejezett célja az állatok észszerű védelmének és kíméletének törvényi szintű biztosítása. Hangsúlyozom, hogy a törvény preambulumában szerepel az „észszerű védelem” kifejezés. Ez nyelvtani értelemben azt jelenti, hogy az adott esetben, az adott helyzethez képest a lehető leglogikusabb és leghatékonyabb megoldást kell választania annak, aki észszerűen kíván eljárni. Ezzel én is, és gondolom, minden észszerűen gondolkodó képviselőtársam egyet tud érteni.
A beterjesztett törvényjavaslat első módosító rendelkezése az állatkínzás fogalmát kívánja módosítani. A módosítás részben abban áll… (Pócs János a helyén ülve más, szintén a helyükön ülő képviselőkkel beszél.) Pócs képviselő úrnak mondom ismételten, hogy én nem szeretnék a dinnyeárusítással kapcsolatban vitatkozni önnel, de nyomjon nyugodtan gombot, két percben azt is felhozhatja, csak ne kiabáljon be. Nyomjon gombot! Egy vitában vagyunk. Én szívesen meghallgatom önt, szívesen meghallgatom önt az állatvédelemről, ez hozzátartozik az ön vezérszónoki szerepléséhez. Kíváncsi vagyok a véleményére. Esetleg arra válaszolna majd, hogy felvetette Egyed Zsolt képviselőtársam és az LMP-s képviselőtársam is az ivartalanítás fontos kérdését. Ezzel miért nem foglalkozik? Mi erről esetleg az ön véleménye? Mi az ön szakmai álláspontja? Tényleg kíváncsi vagyok, mégiscsak a Fidesz vezérszónoka, csak el tudja mondani az ezzel kapcsolatos észrevételeit. Tényleg várom, hogy nyomjon gombot, és majd mondja el.
Tehát a beterjesztett törvényjavaslat első módosító rendelkezéséről kezdtem beszélni, amely az állatkínzás fogalmát kívánja módosítani. A módosítás részben abban áll, hogy a jövőben minden állatot ért bántalmazást állatkínzásnak kell tekinteni. A módosítás részletes indoklása szerint erre a módosításra azért van szükség, hogy egyértelmű legyen mindenki számára, hogy az állatok bántalmazása minden körülmények között tilos, illetve azért, hogy a hatóságoknak ne kelljen vizsgálatot lefolytatni arra vonatkozóan, hogy a bántalmazás szükségesnek minősült-e. Furcsa ez az indoklás véleményem szerint, különösen akkor, ha összevetjük a Btk. szerinti állatkínzás törvényi tényállásával. Aszerint állatkínzást az követ el, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, hogy annak maradandó egészségkárosodást okoz, vagy annak pusztulását okozza.
A törvényi tényállásban is tényállási elemként szerepel az indokolatlanság, amit a módosító javaslat nem tartalmaz, hiszen az kifejezetten azt célozza, hogy az állat bántalmazása minden körülmények között állatkínzásnak minősüljön az állatvédelmi törvény szerint. Ezért, az ilyen részek miatt gond az, hogy nem nyitották ki a Btk.-t, hiszen így már nem is lesz koherens a Btk.-val ez az állatvédelmi törvény, amit most be kívánnak nyújtani. Ki kellett volna nyitni a Btk.-t, meg kellett volna adni annak a lehetőségét, hogy azon is lehessen változtatni.
(13.50)
A jelenleg hatályos állatvédelmi törvényben megfogalmazott definíció szintén azt tartalmazza, tehát a most érvényben lévő, hogy csak az a bántalmazás minősül állatkínzásnak, ami szükségtelen, tehát indokolatlan. A jelenlegi hatályos szöveg összhangban van tehát a Btk.-val, szemben a módosító javaslattal, amelyik teljesen eltérő tartalmú definíciót határoz meg.
Egy jogszabály szövegének, különösen az ott megfogalmazott definícióknak egyértelműnek, világosnak és közérthetőnek kell lennie. Erre a jogalkotási törvény is kötelezi a jogalkotókat. Ennek tükrében érdemes megvizsgálni a bántalmazás fogalmát, hogy vajon az a definícióban való alkalmazása során kellően pontos-e és egyértelmű-e. A bántalmazás jelenthet testi, fizikai és szóbeli bántalmazást, illetve lelki bántalmazást is. Az állatok esetében érdemes elgondolkozni azon, hogy ha valaki például kiabál egy állattal, akkor az bántalmazásnak minősül-e, mert ha igen, akkor az a módosítás szerint már állatkínzás, amit a törvény tilt. Vajon a kutyák esetében alkalmazott pórázrántás, vajon a kutyák esetében egy hangosabban kimondott vezényszó, vagy egy vészhelyzetben vagy bármilyen más helyzetben rászólás az állatra eszerint, ha elfogadják, minősülhet bántalmazásnak vagy állatkínzásnak.
Vagy mondok mást: a lovaglás során alkalmazott feszítőzabla vagy a pálca használata, ami elfogadott, és nem az állat bántalmazására, hanem az irányítására szolgál elsődlegesen, vagy vidéken a lovas kocsik elé befogott lovaknál a közúti közlekedésben az ostor alkalmazása, ha valamilyen módon irányítani szeretné az állatot és az ellenszegül, akkor az minősül-e állatkínzásnak? Figyelembe kellene venni ezeket a kérdéseket is, mert ezek az én véleményem szerint, ha elfogadják ezt a törvényt, szintén állatkínzásnak minősülnek és tiltottnak fognak minősülni.
Lássuk be, hogy a módosítás által a definícióból törölni javasolt két szócska olyan betarthatatlan, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan jogszabályt eredményezne, ami semmiképpen nem szolgálja a törvény célját, valamint az állatok észszerű védelmét és kíméletét. Álláspontom szerint a jelenleg hatályos definíció pontos és kiforrott, semmi szükség annak megváltoztatására, különösen nem ilyen módon, mint ahogyan azt az előttünk fekvő módosító javaslat tervezi. Ezzel kapcsolatosan benyújtottunk képviselőtársammal együtt egy módosító javaslatot, és kérem, fontolják meg, hogy elfogadják.
Én azt mondom, az lenne a helyes, hogy vonják vissza ezt a javaslatot, tartsanak egy széles körű egyeztetést az érintett szervezetekkel, hozzák vissza a Ház elé, és nyissák meg vele együtt a Btk.-t is, és akkor szerintem mindenki konstruktívan hozzá tudna állni, és valóban az állatok védelmében alkothatnánk egy olyan törvényt, ami azokat megbünteti, akik bűnös módon… - és még egyszer mondom, meg kell büntetni azokat az embereket, akik ártatlanokat, védteleneket, s itt jön az, amikor azt mondtam, hogy nőkkel szemben vagy gyermekekkel szemben bármilyen molesztálást vagy bántalmazást alkalmaznak. Ugyanígy egy állat védtelen és kiszolgáltatott az embernek, tehát akik visszaélnek az állat bizalmával és bántják őket, kihasználják őket, azokat ugyanúgy meg kell büntetni, ebben egyértelműen ugyanaz az álláspontunk, mint önöknek.
A probléma csak az, hogy ezzel a törvénnyel ezt a célt nem valósítjuk meg. Pedig ez egy fontos cél, hiszen eszembe jutnak szörnyű dolgok, ha már itt képviselőtársam is mondott szörnyű dolgot. Eszembe jutnak szörnyű dolgok. Például eszembe jut egy egyébként eléggé erősen védett kert, ott valahol Felcsúton, ahol hogy, hogy nem egy kiskutyát, egy Nárcisz nevű kiskutyát valaki majdnem félholtra vert, és azóta sincs meg a bűnös, azóta sem tudjuk, hogy ezt az ártatlan, kiszolgáltatott kiskutyát a miniszterelnök védett kertjében vajon ki bántalmazta. Vajon ki volt az, aki ezt a kutyát félholtra verte? Az ilyen embereket meg kellene büntetni. Ezek az emberek aljasak, ezek az emberek kihasználják az állatok kiszolgáltatottságát és bántalmazzák őket. Valóban kellene törvényeket hozni!
Csak az a lényeg, hogy a törvényeket azért hozzuk, hogy azokat utána betartassuk, nem mi, hanem azok, akiknek ez a dolguk. Minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle. Én úgy tudom, hogy a különböző hatóságoknak Magyarországon a törvényeket be kell tartatni. De ha ilyen törvényeket hozunk, mint ami előttünk fekszik, és ezeket a törvényeket, ezt a törvényt a hatóságok betartatnák, akkor ezzel a törvénnyel rosszindulatú emberek akár vissza is élhetnének. Folyamatosan jelenthetnék fel például a lovasokat, mint ahogy említettem, folyamatosan jelenthetnék fel például, egy csomó példát tudnánk itt hozni arra vonatkozóan, hogy kik élhetnek ezzel vissza, és a hatóságnak e szerint a törvény szerint el kellene járnia. Ez nem jó törvény!
Még egyszer kérem önöket, hogy fontolják meg a módosító javaslatot. Kérem azt is, és az lenne a legjobb, ha nem a módosító javaslatunkat fontolnák meg, hanem azt fontolnák meg, hogy visszavonják ezt a törvényt, és széles körű egyeztetés után, amikor majd egyetértenek azok a szervezetek, amelyek ebben a világban dolgoznak és sokat tesznek az állatok védelméért, elmondhatják a véleményüket, hozzák ide vissza, változtassuk meg a Btk.-val együtt, és tényleg alkossunk egy olyan állatvédelmi törvényt, alkossunk az állatok védelmében olyan törvényeket, amelyek valóban azt a célt szolgálják, amit önök itt meghatároztak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
