DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE,
DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy ha bármilyen jogvitás ügyben a bírósághoz fordulunk, akkor egy egyszerűbb ügy jogerős befejezése is évekig húzódik, még ha a bírósági statisztikák mást is mutatnak az egyes ügyekben adott újabb és újabb perszámok okán. Ezért azok, akik a jogvita alapját képező szerződésben a választottbírósági alávetést kötötték ki, előszeretettel fordulnak jogvitájuk elbírálása során a hazai válasz-tott-bírósághoz. Az eljárás költsége ugyan kissé magasabb, mint az általános bíróság előtt, de az ügyek lényegesen hamarabb és lényegesen gyorsabban az egyfokú eljárás okán jogerősen lezárásra kerülnek.
A tényekhez tartozik az is, hogy az alávetés az általános bíróságok leterheltsége okán óriási. Hiszen évenként a bíróságokra több mint 200 ezer peres ügy és közel egymillió nemperes ügy érkezik, amelynek hatékony és időszerű lefolytatására a jelenlegi bírósági rendszer alkalmatlan. Ez is abba az irányba befolyásolja a feleket, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha van módjuk, akkor a jogvitájukat inkább választottbírósági úton igyekeznek rendezni.
A hazai választottbírósági feladatok növekedésének oka továbbá az a tény is, hogy a magyar vállalkozások a külföldi partnereikkel kötött szerződéseikben egyre nagyobb arányban kötik ki a választottbírósági alávetést. Mindezek alapján továbbá a jelenleg hatályos választottbírósági törvény megalkotása óta, vagyis az 1994 óta bekövetkezett gazdasági és társadalmi viszonyok változása, továbbá a jogfejlődés következtében is szükségessé vált egy új választottbírósági törvény megalkotása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új választottbírósági törvény pótolja a régi választottbírósági törvény hiányait, figyelembe véve az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága, az UNCITRAL által 1985-ben elfogadott modelltörvény 2006-os módosításait, továbbá új alapokra helyezi a magyarországi állandó választottbíróság szervezeti kereteit is. Az UNCITRAL modelltörvény 2006-os módosításával összhangban álló legfontosabb újítás az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályozás kialakítása. Ezért a törvényjavaslat biztosítja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó jogkört a választottbírósági tanács részére is, meghatározva azt, hogy a választottbíróság tanácsának milyen körülményeket kell az ügyben mérlegelnie. Az UNCITRAL modelltörvény 2006-os módosításával összhangban a törvényjavaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére a felet előzetes intézkedéssel, azaz úgy kötelezze, hogy az ellenfél az erre vonatkozó kérelemről őt előzetesen ne értesítse.
Előzetes intézkedést a választottbírósági tanács akkor hozhat, ha úgy ítéli meg, hogy az intézkedés iránti kérelemnek a kérelmezett féllel való közlése azzal a kockázattal járna, hogy az ideiglenes intézkedés célja ellehetetlenülne.
A választottbírósági tanács előzetes intézkedése a felekre nézve kötelező, így az abban foglaltak teljesítésének elmulasztása kártérítési kötelmet alapozhat meg, de tekintettel arra, hogy az intézkedés kötelezettje az annak alapjául szolgáló kérelemmel szemben a döntés meghozatala előtt nem védekezhet, a bírósági végrehajtás tárgya nyilvánvalóan nem lehet.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat számos olyan eljárási kérdést is rendez, amelynek szabályozásával a régi választottbírósági törvény adós maradt.
(10.20)
Indokolt a választottbírósági eljárásban egy relatíve rövid határidőt biztosítani az alapeljárásban el nem bírált tények, bizonyítékok előterjesztésére, ezért a törvényjavaslat megteremti a lehetőségét a választottbírósági eljárásban hozott ítélet felülbírálatára az ítélet kézhezvételétől számított egy éven belül az eljárásban figyelembe nem vett tény vagy bizonyíték alapján. Az eljárás újítására kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a fél az új tényt, bizonyítékot az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesítette.
A törvényjavaslat rendelkezik a választottbírósági ítélet érvényesítését követő eljárási rendről is. Ebben az esetben a felek a kijelölési eljárás szabályai alapján döntenek úgy, hogy új összetételű tanács bírálja el az ügyet, de ha az érvénytelenítés miatt nem vesztették bizalmukat a tanácsban, akkor az érvénytelenített ítéletet hozó tanács tagjait is jelölhetik. A törvényjavaslat megteremti a választottbírósági eljárásba történő beavatkozás lehetőségét is, lényegében annak érdekében, hogy akinek jogi érdeke az eljárásra kihatással lehet, az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az eljárásban bizonyítási indítvánnyal élhessen. A törvényjavaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a választottbírósági szerződésben nem részes személy is félként vehessen részt az eljárásban, ha az általa vagy vele szemben előterjesztett igény csak egységesen dönthető el a választottbírósági szerződés tárgyát képező, alapját képező jogvitával.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat a magyarországi állandó választottbíráskodásra - a Sport Állandó Választottbíróság és az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságot jogosítja fel, amelynek működési szabályai hatékonyabban képesek biztosítani a pártatlan, független és szakszerű ítélkezést. Ezzel a rendelkezéssel a törvényjavaslat jelenleg az Energetikai Állandó Választottbíróság, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság hatáskörébe tartozó ügyeket is a Kereskedelmi Választottbíróság hatáskörébe utalta, egyidejűleg a hatáskör nélkül maradt választottbíróságokat megszüntette.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A választottbírósági joggyakorlat megismerhetőségének és kutathatóságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat kötelezővé teszi azt is, hogy a választottbírósági ítéletek, permegszüntető végzések közzétételére, a választottbírósági eljárás bizalmas jellege biztosításának fenntartásával, csak a felek felismerését kizáró módon, csak hat hónappal az ítélet meghozatalát követően kerülhessen sor.
A Kereskedelmi Választottbíróság szervezetére és működésére vonatkozó részletszabályokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabálya, valamint a Kereskedelmi Választottbíróság alapító okirata tartalmazza, ezért a törvényjavaslat kötelezi a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát arra, hogy ezek tartalmát igazítsa a törvényjavaslatban foglalt szabályokhoz. A törvényjavaslat határidőt szab továbbá arra is, hogy a Kereskedelmi Választottbíróság új elnöksége fogadja el a törvényjavaslat szabályaival összhangban álló választottbírósági ügyrendet és eljárási szabályokat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a választottbíráskodásról szóló T/15361. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
