MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN
MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Mivel a Rábaköz térségét, választókerületét elég sokat járom, és beszélek településvezetőkkel, lelki vezetőkkel, civil szervezetek vezetőivel, állampolgárokkal, akik a térségben élnek, így arra gondoltam, itt az ideje annak, hogy összeszedjem az általuk elmondott legfontosabb problémákat, és ide az Országgyűlés elé tárjam ezeket, hiszen legtöbbjük már jó néhány évtizede vár arra, hogy kezeljék.
Barbacs települést jelenleg - most 2015-ös adatokat tudok mondani - 731 lélek lakja. A Hanság szélén, az egykori Tóköz nyugati felén fekszik, 5 kilométerre Csornától. Az első írásos emléke 1220-ból való. Akkor a királyi kincstáré volt, majd jó néhány nemesi családon keresztül zajlott a története. Ezek a nemesicsalád-váltogatások sokszor a környékbeli településekkel is konfliktusokat okoztak.
A lakosság, mint általában itt a Hanság és Tóköz vidékén mindenki, kezdetben halászatból élt, és minden telekhez tartozott egy olyan terület, egy olyan vízfelület, ami az adott telek halászati jogát tartalmazta.
Bősárkány ezen ma említett települések közül a legnagyobb. Ma 2046 lélek lakja, de szomorú elmondani azt, hogy volt ennél sokkal több lakosa is, hiszen például 1940-ben még 2400 lélek lakta. Szintén az 1220-as évekből, pontosabban 1222-ből említik először írásosan, szintén halásznépesség lakta. Földművelés ekkor még nem volt jellemző.
És ahogyan egyébként a többi településre, itt is elmondható, hogy ahányszor valamiféle komoly külső fenyegetés érkezett, az itt élők rendre a Hanság mocsárvilágába, egy-egy magasabban fekvő területre tudtak menekülni. Így volt ez a bő-sár-ká-nyi-akkal is 1529-ben, amikor Bécs ellen vonult át a török a településen. Sőt, 1584-re csak öt család maradt, de később is voltak itt elég szomorú évek, ahogy a történelem viharai átcsaptak a térségen.
Maglóca jelenleg csak 93 fővel rendelkezik, 93 fő él a településen, ami nagyon szomorú, hiszen korábban ez is egy sokkal inkább prosperáló település volt. 9 kilométerre található Csornától, és szerintem érdemes megemlíteni, hogy egy különösen szép, értékes tölgyállomány található a térségben, ahol még bükk is van. Aki ért a fafajokhoz, biztosan meglepődik ezen a Kisalföld e szegletén. Az ősidőktől lakott volt, szintén 1220-tól említik. Az 1948-49-es szabadságharcok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy három katonát is adott a település, és Dombos Márton szabadcsapat-kapitány is innen származott.
Markotabödögéről: 474 főt számláltak 2015-ben. Szintén a Tóközben található, és 1990-től újra önálló település. Ezek így nagy vonalakban, amit a településekről el akartam mondani. Mik a problémák, amivel mind a négy, általam említett településen folyamatosan találkozom?
A siralmas állapotban lévő úthálózat. És itt szeretném kiemelni, hogy nem az önkormányzatok felelősségét szeretném elsősorban felvetni, hiszen az önkormányzati utak többsége már rendben van, vagy legalábbis pályáztak arra, hogy rendben legyen. Sokkal inkább a közútkezelőhöz, az ő felelősségi körébe tartozó úthálózatról beszélek, amely tényleg középkori állapotokat idéz.
Az egészségügyi rendszerekhez való hozzáférés lehetősége is egy folyamatos probléma, amit a helyiek elmondanak. Én nem szeretnék egy olyan országban élni, ezt az ő nevükben is tudom mondani, ahol ha valaki egy kistelepülésen születik, akkor nagyságrendekkel rosszabb eséllyel fér hozzá ugyanazokhoz a szolgáltatásokhoz, mint egy városban született magyar polgártársa. Ebben komoly változásokat kell elérnünk, és itt hadd említsem meg Ausztria példáját, ami néhány kilométerre fekszik ettől a térségtől, és ahol ezen szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélye legalább ilyen rossz volt, legalábbis a városiakhoz képest még a hetvenes években ugyanez az aránytalanság megtalálható volt, de az európai uniós és az ottani források megfelelő felhasználásával ezt a különbséget sikerült szinte a nullára csökkenteni.
Szinte mindenhol elhangzik az, hogy a TOP- és VIP-pályázatok csúszása, az ezekről való döntés és egyáltalán a kivitelezés még a távoli jövőbe veszik, ezért felhívnám a kormánypárti képviselők figyelmét arra, hogy ennyi pályázatot, illetve ennek az eredményét átadni még önök sem lesznek képesek, tehát annyi nap már nincs is a választásokig, amennyi járdát, utat és egyéb pályázati forrás által felépítendő területet majd át akarnak adni.
Ráadásul sok olyan közintézmény van, ami komoly költségvetési problémákat, anomáliákat okoz azáltal, hogy a felújítására beadták a pályázatot, hozzá kellene nyúlni, de nem tudnak, hiszen még nincs meg a megfelelő forrás erre. És még sok egyéb gond van, de az időm híján most csak ezeket tudtam elmondani. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
