DR. SZABÓ LÁSZLÓ
DR. SZABÓ LÁSZLÓ
DR. SZABÓ LÁSZLÓ külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyértelmű választ kér a kérdésre, a válaszom: igen.
Ha megengedné, hogy egy kicsit jobban kifejtsem ezt az álláspontot, elmondanám azt, hogy Magyarország a megbeszélések teljes kezdetétől az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági kereskedelmi megállapodást támogatja, és ez nem véletlen.
(15.30)
Ne felejtsük el azt, hogy jelenleg is van egy bilaterális megállapodás Kanada és Magyarország között, és ez a megállapodás jóval gyengébb annál, mint amit elértünk a tárgyalások során a CETA keretein belül. A hosszas tárgyalási folyamat eredményeképpen egy nagyon ambiciózus, kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodás jött létre, amely előnyös Magyarország vállalatai és a magyar emberek számára is.
A kereskedelmi volumen körülbelül 20 százalékkal növekedhet mindkét irányba. Kanada 400 millió euró értékben törli el a vámokat, és a megállapodás kezdetétől tekintve körülbelül olyan 390-400 magyar vállalat az, amelyik Kanadába exportál. Biztosak vagyunk benne, hogy ennél jóval több magyar vállalat fog majd hozzájutni a kanadai piachoz.
Egyébként ezeknek a vállalkozásoknak, amelyek jelenleg Kanadába exportálnak, 81 százaléka kis- és középvállalkozás. Ez is mutatja azt, hogy igenis a magyar emberek érdekeit képviseli ez a megállapodás. A magyar exportlehetőségeken mindenképpen segíteni fog; ösztönözni fogja további piacok megnyerését, illetve olyan kedvezőbb környezetet fog Európában is létrehozni, amivel - kétoldalú és háromoldalú kereskedelmi megállapodásokon keresztül is - a már meglévő európai termelési láncokba is jobban be fogunk tudni csatlakozni.
Látható, hogy Európa-szerte példátlan közfigyelem övezi a szabadkereskedelmi megállapodásokat, ezalól természetesen a CETA sem kivétel. Éppen ezért született meg a megállapodás aláírásával egy időben, 2016 októberében az EU, valamint Kanada közös jogi erővel bíró értelmező okmánya, ami további biztosítékot nyújt arra nézve, hogy nem sérül a feleknek, így a tagállamoknak sem a szabályozási joga; nem csökkennek a környezetvédelmi, a munkajogi, a fogyasztóvédelmi normák, és a közszolgáltatások terén a felek nem kötelezhetőek privatizációra, és a privatizált szolgáltatásokat is újraállamosíthatják. A dokumentum aláhúzza, hogy a beruházásvédelem és a beruhá-zási-vita-rendezés megfelelő keretek között működik; a közbeszerzési tendereken előírhatnak környezetvédelmi és szociális kritériumokat is.
A szabályozási együttműködés a párbeszéd kapcsán rögzíti, hogy az csak önkéntes alapon működik, és annak eredménye sem köti a feleket. Fontos hozzátenni, hogy ezen garanciákat maga a CETA szövege adja; a közös értelmező okmány a nevéből adódóan is egyértelműsíti, hogy bizonyos rendelkezéseket a felek egyformán értelmeznek. Ez a dokumentum megfelelő választ ad a magyar politikai életben és a civil szférában jelentkező aggályokra, továbbá biztosítékot nyújt az Alaptörvényünkben rögzített GMO-mentességünk megőrzésére is.
Február 15-én az Európai Parlament nagy többséggel szavazta meg a megállapodást, így, miután a kanadai fél ratifikációs folyamata a közeljövőben lezárul, várhatóan 2017 tavaszán vagy a kora nyár folyamán már megkezdődhet az uniós hatáskörbe tartozó rendelkezések ideiglenes alkalmazása.
Tekintve, hogy a CETA az EU mellett a tagállamoknak is szerződő feleket biztosít, így a megállapodás hatálybalépéséhez a tagállami ratifikációs eljárások lefolytatása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Országgyűlésnek lehetősége lesz a CETA teljes szövegéről véleményt alkotni, illetve, hogy az ideiglenes alkalmazás során is bármilyen felmerülő problémát időben fogunk tudni adresszálni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
