DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A konkrét törvényjavaslatról nagyon részletesen elmondták a képviselőtársaim a véleményüket. Hohn Krisztina, én azt gondolom, hogy talán a leghitelesebben tudja itt az Országgyűlésben képviselni eleve a kistelepülések problémáit, hiszen ő több cikluson keresztül egy Baranya megyei kistelepülésnek a polgármestere volt. Én azt hiszem, hogy nála hitelesebben senki nem tudna erről beszélni.
Ugyanakkor arra szeretnék utalni, ami a vitában több oldalról elhangzott, a kormányoldalról is, illetve az ellenzéki oldalról is, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a kistelepülések, és hogy mennyi mindent kellene tenni, és hogy tett-e egyáltalán ez a kormány érdemben. Nacsa képviselő úrnak az iménti felszólalására picit visszautalva, én azt nem vonom kétségbe, hogy rengeteg kritika megfogalmazható a 2010 előtti időszak kormányaival kapcsolatban, a kormányzatok vidékkel kapcsolatos politikájáról és a kormányzásuk irányairól. Én azt gondolom, hogy ezek a kritikák jelentős részben teljes mértékben jogosak. Ezeket mi akkor is megfogalmaztuk; ugye, akkortájt alakult az LMP. Nyilván mi is nagyon sok tekintetben megfogalmaztuk a saját álláspontunkat az akkori vidékellenes, vidékromboló politika kapcsán.
Ugyanakkor azt tudom mondani, hogy sok tekintetben nagyon nagy elvárása és várakozása volt a társadalomnak, hogy a retorikának megfelelően, amikor a Fidesz-KDNP 2010-ben hatalomra került, akkor majd valamiféle egészen ellentétes politikát valósít meg, és én azt gondolom, hogy óriási és döbbenetes mértékű volt a csalódás, mert mondhatjuk, hogy sok tekintetben ugyanazt a politikát folytatják önök is a vidék és főleg a kistelepülések, főleg a periférikus helyzetű kistelepülések kapcsán. Tehát egyébként megteszik ugyanazokat az önök által nagyon sokszor, akkor még teljesen jogosan bírált lépéseket, sorozatban követik el azokat a hibákat, amiket akkor kértek számon, gondolhatunk itt például a vasúti mellékvonalak bezárására vagy kivéreztetésére, ami idén valósult meg, és semmiféle érdemi választ erre a kérdésre nem tudtak adni. Néhány helyzetben, amikor már nagyon-nagyon kellemetlen volt az önök számára a politikai támadás, a politikai reakció, akkor néhány esetben, tíz esetben felülvizsgálták ezeket a lépéseket, de jelentős részben hagyják ezeket a vasúti mellékvonalakat elsorvadni, ami konkrétan egy vidékellenes, vidékromboló politika.
Összességében azt viszont el tudom mondani, hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban bizonyos kritikákat meg tudunk fogalmazni, de támogatni fogjuk. Mi úgy érezzük, hogy előremutató lépések vannak benne, ezért minden esetben, amikor mi olyat látunk, olyat érzékelünk, és olyan kerül az Országgyűlés elé, ami támogatható, természetesen az igen szavazatunkra számíthatnak.
Ugyanakkor én kihasználom azt, hogy Orbán Balázs államtitkár úr azon kevés államtitkárok közé tartozik, aki aktívan részt vesz a vitában, felkészülten itt van, figyel arra, hogy mi történik, mi hangzik el, és érdemben, nem csak egy zárszóban reagál, ezért én szeretnék kérdéseket és kéréseket megfogalmazni. Az idei évben nagyon sok megszorítás volt tapasztalható és látható, ami egyébként a nagyvárosokat, a kistelepüléseket, de már az egyetemi szférát is érintette, tehát mondhatjuk, hogy brutális megszorítások sorozatával szembesülhettek az önkormányzatok, és természetesen ezen keresztül ez nem az önkormányzatoknak jelent problémát, hanem konkrétan a magyar embereknek.
Volt egy olyan kérdés-válasz közöttünk, államtitkár úr, jeleztem, hogy nagyon-nagyon sok kistelepülés és a kistelepüléseket tömörítő különböző szervezetek is megfogalmazták, hogy kigazdálkodhatatlan számukra a gépjárműadó-bevételek elvonása. És akkor azt mondta államtitkár úr, hogy folyamatosan vizsgálják ezt a helyzetet, és amikor úgy érzik, hogy indokolt, valóban olyan aránytalan és jelentős problémát okoz ez az intézkedés, akkor visszavonják. Tegnap már szó esett itt a törvényjavaslatról, ami alapján látható, illetve ma lesz erről vita, hogy pont az ellenkező irányba mozdultak el, de én szeretném kérdezni államtitkár urat, hogy felülvizsgálták-e ezt az intézkedést, és kívánnak-e ebben módosítani, kívánják-e korrigálni ezt a megszorító intézkedést.
Továbbá tegnap kérdeztem bizonyos közszolgáltatásokról miniszterelnök urat, amire utalt Varga képviselőtársam is, nagyon jogosan és okkal, és az a megdöbbentő élmény tárulhatott mindannyiunk elé, hogy miniszterelnök úrnak alapvető tárgyi tévedései vannak a mai magyar valóság kapcsán. Láthattuk azt is, ez is egy megdöbbentő nyilatkozat volt, itt néhány hónappal ezelőtt, én igyekszem szó szerint idézni, miniszterelnök úr egy olyan meglepő nyilatkozatot tett, hogy: nem értünk még oda, de nem vagyunk messze attól, hogy azt tudjuk mondani, hogy egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehessen élni, mint a fővárosban. De mondjuk, ha elvonatkoztatunk attól, hogy én ugyan egy vidéki nagyvárosban élek, de egy olyan településen, ami talán a legaprózottabb településszerkezetű az országban, Baranya megyében, nagyon jól ismerem a kistelepülések helyzetét, nagyon sokat foglalkoztam a kistelepülésekkel, és én azt gondolom, egészen csodálatos - Varga-Damm Andra képviselő asszony egyetért - lehetőségek vannak abban, hogy falusi térségben élhet valaki, ha megkapja a megfelelő közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét, munkalehetőséget, megélhetést és a többi. Nyilván óriási lehetőségek és szépségek vannak ebben. De azt mondani egy ország miniszterelnökének, hogy ma Magyarországon egy faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban, az azt mutatja, hogy alapvetően nincs tisztában a mai magyar valósággal.
Ráadásul a közszolgáltatások összeomlásával kapcsolatban tettem utalásokat az azonnali kérdésben a miniszterelnök úr felé, és konkrétan a vízellátásra kérdeztem rá. És miniszterelnök úr azt találta válaszolni, hogy Magyarország minden sarkában, falvakban és városokban is, a vízellátás biztosítva van. Na most, ez egy alapvető és számomra, megmondom őszintén, megdöbbentő és meglepő tárgyi tévedés, ugyanis az önök hivatalos statisztikái szerint - ezt nem olyan régen egyébként pont az önök egyik kormánytagjától kérdeztem - a belterületi lakások állománya tekintetében 95,2 százalékos az ivóvízellátás. Tehát még az önök statisztikái szerint is a belterületi lakóingatlanok esetében 5 százalékban nem megoldott az ivóvízellátás, és azt tudjuk, hogy milyen nagy mértékű a kiköltözés külterületi területekre, amelyek nem belterületek, és nincsenek benne ebben a statisztikában, ott pedig egészen elképesztő problémákat látunk a legalapvetőbb közszolgáltatásokkal való ellátás tekintetében is.
Tehát azt tudjuk mondani, hogy a magyar miniszterelnök nincs tisztában azzal, hogy milyen jellegű problémák vannak. És azt is a viszonválaszában elmondta, nem tudtam arra reagálni, hogy el vagyunk tájolva. Azt elismerte, hogy ezermilliárdos nagyságrend hiányzik a közművek, a víziközművek fenntartási, illetve karbantartási és pótlási munkáiból középtávon, de hogy a 3000 milliárd irreális. A Megyei Jogú Városok Szövetségének a becslése 3000 milliárd forint, tehát nem én találtam ki ezt a számot. Miniszterelnök úr nem is ismeri azokat a legalapvetőbb számokat, amelyek így a magyar valóság pontos megítéléséhez hozzátartoznak.
És azt is tudjuk, kistelepülésekről beszélünk - erről beszéltek az előterjesztők, erről beszélt államtitkár úr is, képviselőtársaim is -, hogy kistelepülések esetében, főleg aprófalvak esetében, amelyek elszórtan helyezkednek el, azok az intézkedések, amelyek kárt okoztak a Fidesz-kormány részéről, például a közműadó, az aránytalanul sokkal nagyobb terhet jelent. Gondolom, ez teljesen logikus, önök is ismerik ezt a problémát, hogy egy hosszú-hosszú csővezetéken adott esetben néhány száz fogyasztó ellátása esetén aránytalanul nagyobb terhet jelent a közműadó.
Én hiába kérdezem bármelyik kormánytagot, miniszterelnök urat is próbáltam tegnap erről kérdezni, nem adnak választ arra az alapvető kérdésre, hogy hajlandóak-e érdemben megvizsgálni a közműadó kivezetésének a lehetőségét. Ez teljesen irreális, és óriási károkat okoz a víziközmű-ágazatnak.
És akkor itt beszélt államtitkár úr az alsóbbrendű utak felújításáról, ami megint csak egy olyan probléma, amivel kapcsolatban elismerem és elfogadom azokat a kritikákat, bármikor szívesen meg is ismétlem, amelyek a 2010 előtti balliberális kormányok politikájával kapcsolatosak. Teljes mértékben ülnek ezek a kritikák. De 2010 után, ismét csak az önök statisztikái alapján, önök nem ledolgozzák a hátrányt, hanem rontják a helyzetet. A hivatalos központi állami statisztikák szerint évről évre egyre nagyobb a rossz, nem megfelelő, felújítandó vagy újjáépítendő utak állománya. És most a hivatalos statisztikák szerint 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű úthálózat van a rossz, illetve a nem megfelelő kategóriában. Ez a szám - figyeljék meg, kérem, kérem államtitkár urat is - évről évre egyre nagyobb.
(11.50)
És most is, az idei évben is, ahogy a múlt évben, 450 kilométer felújítására van forrás. És hozzáteszem, hogy ezek csak az állami fenntartású alsóbbrendű utak. Ha ezt a statisztikát kiterjesztenénk az önkormányzati fenntartásban lévő utakra, akkor lényegesen több problémával szembesülhetünk. Ez is kérdésem államtitkár úrhoz, hogy mikor néznek szembe ezzel a problémával, és elismerve a nehéz 2010-es örökséget, mikor jutunk el egy olyan helyzetbe, hogy nem évről évre növekszik a rossz állapotú utak száma, hanem elkezd csökkenni, tehát önök valóban elkezdik ledolgozni ezt a problémát, milyen módon állnak hozzá.
Még egy kérdést szeretnék feltenni. A közlekedési lehetőségekről is beszéltünk, és ismét csak el tudom ismételni, hogy ez a javaslat alapvetően jó, támogatni is fogjuk, de itt egy nagyon-nagyon komoly adósság van szintén: a közösségi közlekedés átszervezése, megszervezése és a közösségi közlekedés alkalmassá tétele, hogy valóban ellássa a vidéki, főleg az aprófalvas térségeket. Látunk különböző intézkedéseket, a Volánt bevitték a MÁV alá, illetve most egy olyan jellegű kommunikációt is hallhatunk a kormánytól, hogy valami nagy nemzeti közlekedési cég kialakítása van napirenden. Nem ismerve a részleteket, általánosságban azt tudom mondani, hogy alapvetően ez nem biztos, hogy rossz irány. Mi úgy tekintünk ezekre az alapvető közszolgáltatásokra, hogy azt alapesetben nemzeti fenntartásban kell tartani. Ezek minden szempontból stratégiai jellegű közszolgáltatások; mi nagyon nem jó szemmel nézzük a piacosítást, ami kötelezettség, tudjuk azt, hogy sajnos egy európai uniós kötelezettség, hogy a helyközi autóbusz-közlekedést meg kell nyitni, piacosítani kell. De akkor lesz értelme bármiféle átszervezésnek, ha az ellátási garanciákat megadjuk, főleg a nehezen ellátható, periferikus, elszórtan elhelyezkedő, aprófalvas településszerkezetű térségeknek, tehát ha biztosítva van a megfelelő szabályozásokban, hogy az ellátás, az adott járatsűrűség s a többi megfelelő lesz.
Mikor tesz a kormány ezzel kapcsolatban lépéseket? Mert láthatjuk, hogy összevissza rángatják a kormányt - egy kis képzavarral. Idén tavaszra például Palkovics miniszter úrnak kellett volna kidolgoznia a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának a modelljét, majd utána egy másik törvényjavaslattal kivonult ebből az állam. De összességében mikor lesz egy olyan alapvető közlekedési reform, ami a törvény szövegéből kiolvashatóan garanciát jelent a vidéki térségeknek ahhoz, hogy megkapják az emberek azt a közösségi közlekedési kiszolgálást, ami, nyilván sok más tényező mellett, a vidéken maradásnak az egyik feltétele?
Nagyon bízom benne, hogy államtitkár úr érdemben, nem politikai alapon válaszol majd erre a kérdésre, én alapvetően úgy ismerem, hogy így fogja megtenni. Én nagyon szeretném, ha végre láthatnánk, hogy a kormány részéről egyáltalán foglalkoznak-e ezekkel a kérdésekkel, és valamiféle progresszió tíz év tétlenkedés után legalább majd e tekintetben is látható lesz. Köszönöm szépen.
