A renaissance és a barokk ízlés. Niemann Györgytől

Full text search

A renaissance és a barokk ízlés.
Niemann Györgytől
A középkori művészet utolsó százada az építés terén termékeny volt; különösen sok templom épűlt úgy, hogy a szükséglet ez irányban hosszú időre ki volt elégítve. Ez és egyéb körűlmények, köztük a vallási zavarok okozták, hogy a renaissance műveiként csakis szerény részleteket hozhatunk föl.
Ide tartoznak, mint legrégibb emlékek, Neustadtban az I. Ferdinánd császár által épített fegyvertár kapui. A főkapu a fölirása szerint 1524-ben készűlt és fínom mintaképe az olasz építésnek. Nehány városban, így Kremsben és Ybbs melletti Waidhofenben egyes házak a XIII-ik századbeli építés jellegével bírnak; Waidenhofenban figyelemre méltó a községház oszlopcsarnokos udvara. Sajátszerű s általánosan elterjedt szokás volt akkor a házaknak az utczára néző tűzfalát látszólagos emelettel ellátni a czélból, hogy az épület palotaszerű jelleget nyerjen. Az olasz építés hatása az irányban nyilvánvaló. Ezeknél azonban sokkal fontosabb nehány kastély. Első közöttük Tinti báró kastélya, a Schalaburg, a Bécsi-erdő melléki felső járásban. Rendkivűl kedvező körűlmények lehettek azok, melyek között ez a maga nemében páratlan épület keletkezett és fönmaradt. A kastély eredeti terve a XI-ik századba vihető vissza; de főrésze egy szabálytalan hosszúkás négyszög oszlopos folyosóval, a XVI-ik századból való. Képünk a kastély keskenyebb oldalát mutatja. Az építménynek különös érdeket kölcsönöz az olasz és az éjszaki formaérzék sajátos vegyüléke, továbbá az anyagúl pazar módon használt terrakotta, mely Alsó-Ausztriában ritka. Bármennyire elüt ez épület az Alsó-Ausztriában ismert minden építési módtól, mégis jellemzi az időt és az országot, hogy itt is érvényesűlt az olasz hatás. Nem kevésbé hatásos építmény a Manhartsberg vidéki fölső járásban Eggenburg városka közelében a Rosenburg nevű vár, mely 1590 körűl fejeztetett be; csakhogy ez nem jó állapotban van. Szomszédságában van a XVI-dik század közepén megkezdett Göllersdorf kastély.
A környék uralkodó magaslatain épűlt várkastélyoknál szabályszerűbbek a lapályos vidék úri lakai. Alaprajzuk rendszerint négyszögű, tornyok, bástyák és árkok tekintetében a legszükségesebbre szorítkoznak. Ilyen példáúl Walpersdorf kastély Szent-Pölten mellett; 1577 körűl épűlt; az udvarnak a bejárat felőli oldalán oszlopos folyosó van, a kiugró szárnyak párkányát gyámok díszítik gazdagon.
Miként Bécsben, úgy az egész főherczegségben a fővárosnak fölszabadításával 1683-ban kezdődik az építés új korszaka, s míg a korai renaissance-ot csak nehány példa képviseli, addig a barokk ízlés kedvező körűlmények között hosszú ideig uralkodott és számos épületet alkotott az országban. Lépten-nyomon találkozunk ez ízléssel. A hol szántóföldek és szőlőhegyek, az erdők és rétek között egy-egy templomtorony emelkedik, a hol az út mentén egy emlék áll, a kis városokban a polgári házak vagy falusi úri lak kapuján avagy erkélyén finomabb formákat látunk, azok mind a barokk művészet módjára vallanak; épen úgy a dombokat koronázó kastélyokon és zárdákon kevés kivétellel mindenütt a barokk ízléssel találkozunk.

Schalaburg kastély udvara.
Niemann Györgytől
A kastélyok és a zárdák vonják különösen magukra figyelmünket, mert csakis ezeken ért el nagyobb fejlettséget az építés. A XVIII-ik században épűlt falusi úri lakoknak kivétel nélkűl közös vonásuk van; a főépület négyzetes vagy négyszögű udvart zár körűl; az udvarban az épület minden emeletén folyosó fut végig, földszinten a folyosó néha nyílt oszlopcsarnok. A folyosókról lépünk a szobákba, melyeknek ablakai az épület külsejét élénkítik; az egész elrendezés igen szabályos és a kisebb mellékhelyiségek hiánya többnyire érezhető. A lépcső rendszerint nem az épület főtengelyén, hanem a kapu egyik oldalán van; ez az olasz paloták megszokott elrendezése. Az épület sarkán néha tornyok emelkednek, nemkülönben szárnyépület is csatlakozik hozzá, s ez előudvart képez. A földszinten alárendelt helyiségek vannak, e fölött a díszes és magas első emelet, e fölött pedig egy alacsony második emelet. A nagy terem vagy a kapu fölött, vagy annak átellenében van; gazdagabb, emlékszerű díszítés emeli ki és a második emeleten át a tetőig ér; a homlokzatoknak a többé-kevésbé egyszerű ablak-kereteken kivűl nincs egyéb díszök, néha pillérek vannak az ablakok között.

Ernstbrunn kastély.
Niemann Györgytől
Ilyen nagyobb méretű épületek a Lichtenstein-féle Feldsberg kastély a Manhartsberg vidéki alsó járásban és a Morva-mezőn a Schlosshof, mely utóbbi császári birtok és Jenő herczeg építette; kisebb kastélyok a Kinsky-család által épített Eckartsau vadászkastély, a Khevenhüller-féle Ladendorf és Riegersburg kastélyok, melyek közűl az elsőt Daun Wirich Fülöp táborszernagy építtette. Schlosshof 1715 és 1736 között épűlt; kiválik nagysága, nagy kiterjedésű udvarai, lejtőfokos kertjei, kapui és szökőkútjai által. Alsó-Ausztria számos kastélya azonban eltér a leirt elrendezéstől; ezek közé tartozik Ernstbrunn igen régi, különböző időkben megnagyobbított kastély, mely az építés különböző korainak nyomát viseli magán. A barokk építés jellemző sajátsága, a tágas helyiségek, sokkal nagyobb mérvben érvényesűl a kolostorokon, semmint a kastélyokon. Ezek legnagyobb részben a pompakedvelő VI. Károly császár idejében és bizonyosan annak hozzájárúlásával épültek. A tágas termek és szobák, mi pazarlásnak tűnik fel az előtt, ki a térrel gazdálkodó mai épületekhez van szokva, egyik lényeges föltétele az emlékszerű hatásnak, mely e zárdákat jellemzik

A melki monostortemplom belseje.
Niemann Györgytől
Alsó-Ausztria kolostorai között figyelmünket legelőször a benczések melki kolostora köti le; fekvésénél és jól számított nagyságánál fogva egyaránt jelentékeny. A Duna partjai fölött büszkén emelkedve, az épület elrendezésének szabályos egyszerűsége és főhelyiségeinek gazdag dísze a barokk építés fénykorának ismertető jeleit tűnteti föl. Hosszú négyszöget képezve, egymásután következnek az előudvar, az oszlopcsarnokos nagy udvar, a praelatura és a templom, az utóbbi oldalán a könyvtár és az ebédlő. Prandauer építész helyes fölfogása az építmény külsejének roppant tömegét kiugró tagok és pillérsorok mértékletes elrendezésével korlátozta, s más részt bent igen kellemes hatású helyiségeket teremtett. Képünk a templom belsejét ábrázolja. Alaprajza megfelel a bécsi templomok már ismertetett elrendezésének, de rövid kereszthajója van és a keresztezés fölött magas kupola emelkedik; a főhajó mindkét oldalán három kápolna van. A templom derűlt, a legvégsőig fokozott, szinte világi pompa hatását teszi, s ezt a márvány és gazdag aranyozás fénye és az üde színű falképek összhatása idézi elő, a mely utóbbiak könnyed kezelése feledteti a tartalmatlanságot; ezekhez járúlnak a fínom érzéssel alakított ékítmények; szépek kivált az oszlopos karzatok a mellékoltárok fölött. A templomnál nem kevésbé bámúlatra méltó a sokkal egyszerűbb könyvtár és a praelatura egyes termei a mennyezeten szabadon elrendezett falfestményekkel; e tágas helyiségekben kényelmet árúl el minden. Nem kevésbbé jelentékeny a klosterneuburgi kolostor, melynek épületei nagyon különböző időkből valók. A XVII. században épűlt a mostani régibb conventépület; egy része most is használtatik, s felső emeletén a folyosók boltozata gazdag díszítményű; a középkori háromhajójú templom ugyanakkor épűlt újjá az előbb leírt templomok mintájára, melyekben két oldalt kápolnák vannak elrendezve. A conventépületet a XVIII-ik században építették teljesen újjá. A kolostorban megőrzött rajz tájékozást nyújt az építkezők nagy terveiről, melyek kivitelét a VI. Károly halála után beállott zavarok meghiúsították. A befejezett rész nagy méretű derékszögű épület; két kupolája, melyek egyikét herczegi kalap, másikát császári korona díszíti, messziről látható. A bemenetnél leköti a figyelmet a nagyszerű lépcső, mely egy kerülék alakú, márványnyal kirakott és kupolával födött terembe vezet; a teremhez csatlakoznak a császári szobák kilátással Bécs felé. A főbejárat fölött van a könyvtár, az átelleni szárnyban a Duna felé van a praelatura.
A klosterneuburgi conventépület valamivel későbbi, mint Herzogenburg, Alsó-Ausztria kanonokrendi második nagy kolostora. A melki építész alkotta ennek a tervét is, s 1714-től 1740-ig építették; egy kis csúcsíves épület helyén valamivel később emelték a mostani kupolás templomot, melynek alaprajza eltér az ez időbeli többi templomokétól. A kolostorépület rendkivűl nagy kiterjedésű tervének megvalósítását itt is megakadályozták a kedvezőtlen körűlmények. A tulajdonképeni szükségletet nagyon fölűlmúlta a herzogenburgi épület terve; de a göttweigi benczéskolostor még ezen is jóval túltesz. A tágas folyosókba, lépcsőcsarnokokba és termekbe lépve, vagy kivűlről a magasan fekvő várszerű, tornyokkal védett épület hatalmas arányait látva, mindenki bámúlni fogja a szándék vakmerőségét; de mégis sivár nagyszerűség ez, mert nincs összhangban a száraz berendezéssel, s a fínomabb érzék hiánya hidegen hagyja a szemlélőt.

A herzogenburgi monostortemplom belsejének egy része.
Niemann Györgytől

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi