Nyelv.
Nyelv.
A román nyelv kétségtelenűl latin nyelvi kisarjadzás. A VI. század kezdete táján egy időben és egy terűleten alakúlt a Balkánban. A nyelvjárások keletkezése a nép szétvándorlása után következett be. Csak ezzel tudjuk a több országban szerteszét lakó mai románság nyelvének egységét. magyarázni. A mai limba româna tehát kétségkivűl az egykori balkáni köznépi latin nyelv tovább fejlődése.
A hány néppel érintkezett a román, mindannyinak természetesen hatása volt nyelvére. Így albán hatás a számnevek képzési módja 11-től 19-ig, a névelő hátravetése, az ă hang; az n hang rhotacizalása két hangzó között; a szavak között is van, mintegy 40–50 albán eredetű. A görög hatást fölös számú szavak, s az andra, astru, ez, is, ache képzők mutatják. A szláv hatás a legnagyobb. A mai román nyelv szavainak legnagyobb része szláv eredetű. Magyar hatás is van. A népnyelvben mintegy 1500 magyar eredetű szó mutatható ki; melyekből az irodalmi nyelvbe aránylag csak kevés jutott be. Magyar hatásról tanúskodnak a şag, şug, şig (ság, ség) és az aş képzők is. Török hatás bizonyságai a giu és lîc képzők és számos szó. A magyarországi román nyelv a dunai román nyelvjáráshoz tartozik; ebből fejlődött az irodalmi nyelv is.
