A szászok. Teutsch Traugottól
A szászok.
Teutsch Traugottól
Teutsch Traugottól
Az erdélyi szászok azon német bevándorlók ivadékai, kiket II. Géza király a Mosel és az Alsó-Rajna vidékéről telepített be.
A szászok eredeti beköltözésükhez képest ma is három külön vidéken laknak, ú. m. éjszakkeleten Besztercze vidékén, délkeleten Brassó vidékén és délen Nagy-Szeben, Szász-Sebes, Szászváros, Medgyes, Segesvár városokban és ezek vidékén. Körűlbelűl ötvenezerre rúghatott azon bevándorlók száma, a kik II. Géza király alatt az Olt jobb partját, a Szeben és Hortobágy völgyeit több rajban megszállották. Csak hat évtizeddel később keletkezett a barczasági telep, melyet a német lovagok alapítottak. A három telep között ez a legújabb s úgy vélik, hogy a beszterczei a legrégibb. Az új telepek a II. Endrétől 1224-ben kapott s általuk „aranybullá”-nak nevezett Andreanum diplomában biztosított kiváltságaik és szabadságaik alapján gyorsan fölvirágoztak. Erdélynek szászoktól lakott vidékéit hajdan Királyföldnek nevezték, mert a szászok egyenesen a magyar királyok joghatósága alatt állván, századokon át külön politikai és polgári egységet alkottak.
A szászok legrégibb műveltségi állapotai.
A régi czéhek.
Honvédelem.
A kereskedés.
Iskola és tudomány.
A jelenkori szász nép.
A pap.
Társas élet.
A szomszédság (Nachbarschaft).
A szász ház.
Öltözet.
Táplálkozás.
A lakadalom.
Keresztelés.
Temetés.
Népköltészet.
