Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában
Az időszaki sajtó kialakulása Közép- és Kelet-Európában
A közép- és kelet-európai országok sajtója általában nagy késéssel követte a nyugati sajtó fejlődését. Jellemző, hogy a 18. század elején Angliában már napilap indult, és létrejöttek az egész európai sajtó jellegét befolyásoló új folyóiratok; Kelet-Európában pedig még csak ekkor kezdődött meg a rendszeres hírlapirodalom. E mintegy évszázados késés ellenére, a sajtó fejlődési fokai, az egyes laptípusok és általában a nyugati lapok hatása szempontjából, természetesen sok rokon vonást találunk a kelet-közép-európai és a nyugati sajtó között is. A Habsburg-birodalomhoz tartozó országok lapjai között, érthető módon, szintén sok hasonlóságot fedezhetünk fel.
A Habsburg-birodalomban, miként a francia és az angol abszolút monarchiában, a szigorú cenzúraviszonyok miatt csak lassan tudott kibontakozni a hírlap- és folyóirat-irodalom. És amikor 1703-ban, a Ghelen-nyomda kiadásában megindultak az első lapok (Posttäglicher Mercurius, Wienerisches Diarium), ezek sokáig nemcsak követőkre nem találtak, hanem még közülük is hamarosan megszűnt az egyik. Ettől kezdve a Wienerisches Diarium töltötte be azt a szerepet, amelyet Franciaországban a Gazette: gyakorlatilag az abszolút monarchiákra jellemző hivatalos újság lett. Címét 1780-ban Wiener Zeitungra változtatta. A vidéki lapok, sőt a birodalom számos országának hírlapjai, például az első pesti lap, vagy az első cseh nyelvű újság jórészt a bécsi hírlap fiókkiadásainak számíthatók. Noha referáló stílusát megőrizte, mégis irányító szerepet töltött be az egyes országok sajtójára nézve. Bizonyos tárgykörű híreket, főleg a forradalmakkal, felkelésekkel összefüggőket, csak a bécsi hivatalos lap nyomán volt szabad közölni.
Az ausztriai folyóiratirodalom a morális hetilapok mintájára fejlődött ki a 18. század húszas éveinek végén. E lapok itt is kisebb ellenállásra találtak a cenzúránál, mint a hírlapok. Neves osztrák tudósok és írók: de Luca, Klemm, Sonnenfels egymás után jelentették meg folyóirataikat. Az úttörést Gottsched végezte, aki német nyelven kiadta a Spectatort, saját erkölcsi hetilapot indított és nagy szerepet játszott e folyóirattípus ausztriai elterjesztésében.
31II. József cenzúrarendelete nyomán a röplapok mellett az időszaki sajtó is jelentékenyen felduzzadt; Bécsben valóban érvényét vesztette az újságprivilégium rendszere, de a birodalom többi országában általában sértetlen maradt. Bár felmerült a kormányzat egyes tagjai részéről az aktív sajtópolitika lehetősége, maga az uralkodó és a hivatalos irányzat nem igyekezett az újságok vélemény-nyilvánítását saját céljai érdekében felhasználni. Az uralkodó eszménye még a referáló újság volt, mégpedig az olyan lap, amelyik lehetőleg csak rendeleteket és utasításokat tartalmaz. A bécsi lapok, különösen a folyóiratok, főként az egyházpolitikai küzdelmekben, így is nagy segítséget nyújtottak a jozefinista eszmék terjesztéséhez. II. József uralkodása végén megszorításokat alkalmazott a sajtóval szemben, amely – korábbi enyhítései ellenére – soha sem élvezett cenzúrától való mentességet.
A cseh felvilágosodás történetében is fontos szerepet játszottak a cseh és német nyelvű hírlapok, folyóiratok. Az első cseh nyelvű újság szerkesztője, Václav Matéj Kramerius, a cseh jozefinista népfelvilágosítás szervezője volt. Gottsched, Van Swieten és Sonnenfels példájára a prágai írók és tudósok is szervezkedni kezdtek, és 1770-ben kiadták az első prágai hetilapot, Die Unsichtbare címmel. Erkölcsi hetilap volt, amelynek szerkesztője, mint Sonnenfels tanítványa, a prágai szellemi élet híreit akarta közvetíteni a német irodalmi élet számára. Mint láttuk, az Acta Eruditorum mintájára 1771-ben a piarista Voigt is indított egy tudományos folyóiratot.
1779–1781 között a cseh felvilágosodás kiemelkedő személyisége, Dobrovský adott ki folyóiratokat, melyben kora irodalmi és tudományos munkásságáról kívánt tájékoztatást adni, mert ő is – akárcsak Rát Mátyás a magyarokkal kapcsolatban – azt tapasztalta, hogy a nyugati kiadványok nem vesznek tudomást a hazai munkákról.
A szlovák időszaki sajtó megindulása időben és helyileg is nagyjából egybeesik a magyar nyelvű hírlapirodalom megszületésével. Pozsonyban, 1783-ban indult Presspůrské Noviny címmel – bár még cseh nyelven – az első szlovák újság. Megindulását ugyanaz a pozsonyi evangélikus líceum készítette elő, amely korábban Bél Mátyást, majd később Rát Mátyást is elvezette az újságíráshoz. A lap szerkesztői ugyanis éppen úgy a pozsonyi iskolával álltak kapcsolatban, mint elődeik. Az újság megindítója és kiadója Tállyai Dániel volt. Nem sokkal később Besztercebányán megindult az első szlovák folyóirat is, a Staré Noviny Literniho Umeni. Munkatársai azok közül a szlovák jozefinista evangélikus lelkészek közül kerültek ki, akik a besztercebányai Societas Slavicának – a lap szerkesztője által alapított tudományos egyesületnek – voltak a tagjai. Az egyesület már bizonyos szlovák nemzeti öntudat kialakítására törekedett; a folyóirat a gottschedi morális folyóiratok stílusában íródott.
A szerbek hazájuktól távol, Velencében, 1768-ban indították meg az Orosz Akadémia folyóirata mintájára első időszaki lapjukat: a Slaveno-Serbskij Magazint. A kilencvenes években Bécsben jelentek meg szerb lapok; itt adták ki 1792-ben az első szerb néplapot, a Slaveno-Serbskija Vjedomostit. 1797-ben megindult az első szlovén újság is, a Ljubljanske Novice.
A kelet-európai országok közül legkorábban Lengyelországban jött létre a nemzeti 32nyelvű újságírás. A Merkuriusz Polski 1661-ben Krakkóban indult, majd átköltözött az új fővárosba, Varsóba. Folyamatossá csak a 18. században vált a lengyel újság- és folyóiratirodalom; kifejlesztésében nagy szerepet játszottak a piaristák. Morális hetilapok is szép számmal voltak, latin, német, francia és lengyel nyelven egyaránt. A varsói Monitort, amelyet a Spectator mintájára adtak ki, a lengyel felvilágosult írók legkiválóbbjai írták. A politikai sajtó elterjedését a cenzúra erősen korlátozta, teljesen szabad újságírásról csak 1794-ben, a Kościuszko-felkelés alatt beszélhetünk. Ekkor jelent meg az első lengyel napilap, a Gazete Rządowa is. Valószínűleg a Kościuszko által kiadott francia nyelvű lapok (Journal Historique des événements de Varsovie depuis le 17 avril 1794; Bulletin National Hebdomadaire) alapján tájékozódtak a hazai jakobinus körök a lengyel felkelés eseményeiről.
Az orosz időszaki sajtó kifejlődése szintén a 18. században indult meg. Az első orosz újság, a Vedomoszti Moszkovszkogo Goszudarsztva 1703-ban indult, Nagy Péter reformjai idejében. Utóda, a pétervári hivatalos lap 1728-tól orosz és német nyelven jelent meg. Ez utóbbi változata rendszeresen járt Bécsbe, és minden valószínűség szerint e lap közleményei alapján jelentek meg a bécsi és a hazai lapokban az oroszországi hírek.
Az orosz felvilágosodás is létrehozott folyóiratirodalmat. Kiemelkedő szerepet játszottak Novikov szatirikus folyóiratai, amelyekben élesen bírálta a társadalmi visszásságokat. A felvilágosult abszolút cárnő, II. Katalin, miután – a francia forradalom hatására – egyre inkább hátat fordított a felvilágosodásnak, 1792-ben Novikovot kritikai tevékenységéért 15 évi fogsággal sújtotta.
