3. Ismeretterjesztő és szakmai lapok
3. Ismeretterjesztő és szakmai lapok
Az enciklopédikus képeslapok hazai virágkorának első évtizedét éljük. A Vasárnapi Újság népszerűsége mellett, Szegfi Mórné Kánya Emília ügyesen szerkesztett Családi Körének (1860–1880) kedveltsége is emellett szól. S ez indítja útjára a Vasárnapi Újság „elszívó” hatásától nem riadó Az Ország Tükrét (1862–1865). „Mi hazánkat, Magyarországot akarjuk mi magunkkal és külfölddel ismertetni” mint az Illustrated London News vagy a lipcsei Illustrirte Zeitung, s ezt a feladatot tekinti magáénak jogutóda, az ugyancsak Balázs Sándor szerkesztésében megjelenő Magyarország és a Nagy Világ (1865–1884) vagy a kezdetben vetélytárs Hazánk s a Külföld (1864–1872).
Gyermek- és ifjúsági lapjaink színvonala nem éri el az előző évtizedét (Gyermekbarát 1861–1863, Magyar Gyermekbarát 1865–1866). Nem jutnak túl a kísérletezés stádiumán művészeti szakorgánumaink sem (Magyar Színházi Lap 1860, Színházi Látcső 1863–1864, Magyar Képzőművész 1864), egy-egy sikeresebb vállalkozás – a Zenészeti Lapok (1860–1876) – kivételével.
Pedagógiai szaksajtónk az egyházak szinte kizárólagos iskolafenntartó szerepéből következően (1869-ben az iskolák közül mindössze 4% községi, 96% viszont egyházi jellegű intézmény) felekezeti színezetű. Több, hosszabb-rövidebb ideig fennálló folyóiraton túl, korszakunkban kettő bírt meghatározó jelleggel, a római katolikus Tanodai Lapok (1856–1871) és a Protestáns Egyházi s Iskolai Lap. (1858–1919).
A kezdeti nagy várakozásokkal ellentétben („A forradalom óta semmi sem csinált itt nagyobb sensatiót – írja Szilágyi Sándor Erdélyi Jánosnak – mint 677az első füzet”. 1857. július 8.) a protestáns egyház- és neveléstörténetnek lett csupán jeles fóruma és adattára a Sárospataki Füzetek (1857–1869). Katolikus megfelelője a Magyar Tudományos Értekezőként indult Magyar Sion (1863–1869).
A társadalmi valóság alaposabb megismerésére törekvő polgári tudományosság elsősorban a statisztika, a közgazdaságtudomány és a szociológia eredményeire épít. Sikeres művelésük szakorgánumokat igényel. E meggyőződés hozza létre az MTA Statisztikai Bizottsága kiadásában megjelenő, Hunfalvy Jánostól, mint szerkesztőtől jegyzett Statisztikai (1865-től) Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményeket. (1861–1871), a Biztosítási Közlöny nevet Magyar Közgazdára (1864–1865) váltó „nemzetgazdasági közleményeket” és a Magyarország Anyagi Érdekei (1865–1868) elnevezésű „nemzetgazdasági folyóiratot”.
Első magyar nyelvű orvosi lapunk, az Orvosi Hetilap orvostudományi szakirodalmunkra gyakorolt ösztönző hatását, színvonalas orvosi folyóiratok keletkezése jelzi. Önállósult szakmai mellékletei például, a modern szemészet hazai honosítója, Hirschler Ignác szerkesztésében 1864-ben induló és máig működő Szemészet, a Semmelweis Ignác és Bókai János irányította Nő- és Gyermekgyógyászat (1864–1865), Fodor József lapja, a Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostan (1865–1897).
Az Orvosi Hetilaptól függetlenülve létesült, Poór Imre és Nékám Sándor rövidesen nagy tekintélyre szert tett orgánuma, a Gyógyászat (1861–1944) és Zlamál Vilmos Pozsonyban megjelenlő, tartalmas folyóirata, az Orvosi Szemle (1864). A hazai eredmények publikálása mellett mindegyikükben gyakori a fordítás, a külföldi kutatások ismertetése. Pete Zsigmond Egészségi Tanácsadója (1864–1870), az orvos- és állatorvostudományi ismeretterjesztést, Mangold Henrik Ungarische Medizinisch-Chirurgische Pressé-je (1865–1914), a nagyrészt még német anyanyelvű orvosok tájékoztatását, utóbb itthoni vizsgálódásaink külföldi népszerűsítését tekintette feladatának. Az akkor divatos gyógymód, a homöopatia két egymást váltó orgánummal is rendelkezett, a Hasonszenvi Közlönyt (Gyöngyös, 1864–1865) Horner (Vezekényi) István, a Hasonszenvi Lapokat (1866–1876) Szontágh Ábrahám, illetve Argenti Döme szerkesztette. Nyilvánossághoz jutott a magyar gyógyszertudomány is a Schédy Sándor szerkesztésében megindult Gyógyszerészeti Hetilap (1862–1944) hasábjain.
1. 1848. március 15. A tömeg Landerer és Heckenast nyomdája előtt
2. Petőfi Sándor. Barabás Miklós litográfiája
3. A Budapesti Híradó 1848. március 15-i számának címlapja
4. A Nemzeti Újság 1848. március 16-i számának címlapja
5. Bulyovszky Gyula
6. Az erdélyi Múlt és Jelen 1848. március24-i számának fejléce
7. A Jelenkor 1848. március 16-i számának címlapja
8. Az Erdélyi Híradó fejléce
9. Csengery Antal
10. A Pesti Hírlap 1848. március 16-i számának fejléce
11. Ocsvay Ferenc
12. Irinyi József. Szerelmey Miklós litográfiája
13. Karikatúra a Marczius Tizenötödike megalapítóiról, így a jobb szélen ülő Petőfiről és a mögötte térdelő Pálffyról. Szerelmey Miklós litográfiája
14. A Marczius programja
15. A Marczius Tizenötödike 1848. március 19-i száma
16. Pálffy Albert. Marastoni József litográfiája
17. Karikatúra Pálffy Albert és Nyáry Pál, illetve Csernátoni Lajos és Teleki László összefogásáról. Szerelmey Miklós litográfiája Andrássy Manó rajza nyomán
18. A Marczius Tizenötödike különszáma, 1848. szeptember 17
19. Degré Alajos. Barabás miklós litográfiája
20. Vasvári Pál
21. Herczeg Viktor Forradalmi Kátéja
22. A Reform fejléce
23. A kolozsvári Ellenőr fejléce,1848
24. A Radical Lap fejléce,1848
25. A Nép-elem fejléce, 1848
26. Madarász László. Matthäus Kern ceruzarajza
27. Madarász József. Fametszet
28. A Köztársasági Lapok fejléce, 1848
29. Birányi Ákos Köztársasági Kátéja, 1848
30. A Jövő fejléce,1848
31. Táncsics Mihály
32. Táncsics kiszabadítása 1848. március 15-én
33. Táncsics politikai hitvallása. Munkások Újsága 1848. július 9.
34. Magyar katona német lábon. Szerelmey Miklós egykorú gúnyrajza
35. Táncsics cikkének különkiadása a Munkások Újsága 1848. október 3-i számából
36. A közlöny fejléce, 1848
37. A Nép Barátja fejléce,1848
38. A Prjat' el Ludu fejléce,1848
39. Vas Gereben. Canzi Ágost Elek olajfestménye
40. A fiatal Arany János. Barabás Miklós litográfiája
41. A Kossuth Hírlapja 1848. július 1-i számának címlapja
42. Bajza József
43. Kossuth Lajos
44. A Honderű 1848. 11. száma
45. A Pesti Divatlap fejléce, 1848
46. Vahot Imre
47. Az Életképek fejléce, 1848
48. A Charivari fejléce, 1848
49. A győri Hazánk fejléce, 1848
50. A kassai Képesújság 1848. március 25-i számának fejléce
51. A debreceni Alföldi Hírlap 1848. július 2-i száma
52. A Die Opposition fejléce, 1848
53. A Der Ungar fejléce, 1848
54. A Munkások Újsága 1849. január 21-i száma Debrecenben
55. Táncsics 1849 márciusában közzétett alkotmánytervezetének címlapja
56. Részletek a Táncsics Forradalom c. röpiratából
57. Az Esti Lapok fejléce
58. Kazinczy Gábor. Barabás Miklós litográfiája
59. Kemény Zsigmond. Barabás Miklós litográfiája
60. A Debreczeni Lapok fejléce
61. A Respublica fejléce, 1849
62. A Der Vierzehnte April fejléce, 1849
63. Szemere Bertalan
64. A Csíki Gyutacs, 1849
65. A Komáromi Lapok 1849. július 13-i száma
66. A Magyar Hírlap 1849. november 15-i számának címlapja
67. A Figyelmező 1849. december 2-i számának címlapja
68. Kecskeméthy Aurél
69. Falk Miksa
70. Török János
71. A Budapesti Hírlap 1856. január 1-i számának címlapja
72. A Magyar Sajtó 1856. november 18-i számának címlapja
73. Az Idők Tanúja 1860. január 1-i számának címlapja
74. A Figyelő 1860. november 7-i számának címlapja
75. A Vasárnapi Újság 1854. szeptember 17-i számának címlapja
76. A Nővilág 1859. január 16-i számának címlapja
77. Divatkép a Nővilágból
78. Divatkép a Nővilágból
79. Az Új Magyar Múzeum 1850-51. évfolymának borító-címlapja
80. Az Üstökös 1860. október 27-i számának címlapja
81. Haladás. Karikatúra az 1852-i sajtótörvényről a Handabanda 1863, 13. számából
82. A Pesti Hírnök fejléce, 1865
83. A Vezér fejléce, 1862
84. A Függetlenül fejléce, 1863
85. A Magyar Világ fejléce, 1865
86. A Magyar Állam fejléce, 1869
87. Vajda János
88. A Pesti Napló 1865 húsvéti számának címlapja
89. Az Ország Tükre 1863, 27. számának címlapja
90. A Hon fejléce
91. Jókai Mór
92. Eötvös József
93. A Politikai Hetilap címlapja (1865)
94. A Vasárnapi Újság szerkesztősége, 1863
95. Nyomdai gépterem. Vasárnapi Újság 1863, 16. szám
96. Szedők terme. Vasárnapi Újság 1863
97. A Vasárnapi Újság szállítási terme, 1863
