1. A JÓKAI KÖRÜL CSOPORTOSULÓ ELLENZÉKI ÉRTELMISÉG LAPJA
1. A JÓKAI KÖRÜL CSOPORTOSULÓ ELLENZÉKI ÉRTELMISÉG LAPJA
Névleg volt csak a lap szerkesztője Jókai Mór. Már „…nem szerkesztett, csak alapított lapokat és azokba írt – ha éppen kedve tartotta …” –emlékezett Szabó Endre, a későbbi szerkesztő. A kéziratok javítás nélkül mentek a nyomdába, ahogyan a szerkesztőségbe érkeztek, így igen vegyes eszmeiségű és színvonalúírások jelentek meg a lapban. Egy-egy főmunkatárs végezte a szerkesztés munkáját. A kiegyezéskor Bús Vitéz (Matkovics Pál, 1836–1887), majd az 1870-es években 1873-ig Don Pedrő (Bartók Lajos), utána Szabó Endre.
174A névtelenség vagy a különböző személyek által többször azonos formában használt álnevek mögül mindössze néhány ismert munkatárs alakja emelkedik ki. Kétségtelenül állandó munkatársa volt ebben az időszakban Lauka Gusztáv, Csernátony Lajos és a népszerű költő-publicista, a vadul magyarkodó Törs Kálmán. Alkalmilag megjelent apróírásaival a fiatal költő és irodalomtörténész, az egykorú materialista filozófiai irodalom egyik első magyar fordítója, Endrődi Sándor, a jóízű történeteivel, regényeivel népszerű Vas Gereben, rigmusaival, történetkéivel Csengey Gusztáv költő, öreges humorizálásával az orvos-író Kovács Pál és tréfás, naiv verseivel Pósa Lajos. A névtelenségből mindig csak Jókai neve emelkedett ki tipográfiailag is, nemegyszer elnyomva a mű címét is.
Az illusztrációkat változatlanul Jankó János készítette.
