2. ÁGAI ÉLCLAPI FIGURÁINAK MEGJELENÉSE
2. ÁGAI ÉLCLAPI FIGURÁINAK MEGJELENÉSE
Tóth Kálmán szerkesztése idején a Bolond Miska megmaradt a politikai élclap kezdeti típusánál: rovatai még nem önállósultak, csak a figurák szereplési formái voltak. Rövid életű kísérletek – 1864-ben a Bolond Miskaságok a rövid hírekre, a következőévben A peleskei nótárius levelei feleségéhez –után csak Bartók Lajos indította meg a Borsszem Jankó-típusú szatirikus portrésorozatot 1874-ben („Hírhedt derék emberek arcképei”), s ugyancsak ő hozta magával az Üstökösből a színdarabokon és a színházi életen gúnyolódó „Don Pedrő a színházban” című rovatot.
1865-ben tűnt fel a Bolond Miskában Csicseri Bors, azaz Ágai Adolf, s nyomában megújult a lap jellege. Ágai figuráit társadalmilag jellemezte, s általános helyzetükből és magatartásukból eredeztette politikai állásfoglalásukat. Ezek a figurák tették lehetővé az élclapok bekapcsolódását a mindennapi élet vérkeringésébe, a mentalitás tükrözését, s velük teremtődött meg a magyar politikai élclapok legnépszerűbb élcformája. Ágai első ilyen figurája, a Király utcai leveleket író Spitzig Iczig, a zsidó emancipációért és a zsidó kispolgárság magyarosodásáért küzdve, 1865. november 5-én jelentkezett először. Őt követte Lengenádfalvay Kotlik Zirzabella Honleányi leveleivel 1866 elejétől, s hamarosan az arisztokrácia gúnyrajza, Báró Bikficz de Schnorrfalva „A finomabb légkörből” című rovatával, s ő alakult át később a High Life-ot író Monoclesszé.
1867 végén, Tóth Kálmán politikai pályafordulása után Ágai megválván a Bolond Miskától, figuráit is vitte magával, és pótolhatatlan űrt hagyott hátra. Haslaki úr csak gyomra szempontjából tudott a nagypolitikáról beszélni, ez az ötlet azonban rövid ideig éltethetett egy figurát. A felelevenített Kipfelhauser inkább svábos tájszólású, kormánypárti szellemű megnyilatkozásaival szerepelt, s nem városi német kispolgári lényével, amelynek kifejezésére 1860-ban, első jelentkezésekor még volt remény. Az Ágai teremtette figurák után nyilvánvaló lett a Bolond Miska-félék legfőbb hibája: megalkotóik dühödt pártpolitikát kívántak folytatni velük, s ez a szándék inkább ellenszenvessé, mint komikussá tette e figurákat. Sikeresebb volt a német Fritz Schultze, a porosz – francia háborúból feleségével levelező katona, aki saját maga, akaratlanul leplezte le a poroszok agresszív, világhódító céljait. A Bartók teremtette Kolibri Pál monológjai viszont már pusztán a Gyulai Pál elleni személyes támadásokat szolgálták.
