2. BEVÁLT FORMAI HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓJA
2. BEVÁLT FORMAI HAGYOMÁNYOK FOLYTATÓJA
A Bolond Istók megindulásakor kialakult és bevált élclapi hagyományokat talált, s ezektől maga sem tért el. Ennek a laptípusnak fontos szerkezeti elemei voltak az állandó rovatok és figurák, amelyek keretet, segédeszközt jelentettek a szerkesztőnek, ugyanakkor elég lehetőséget nyújtottak sokféle nyersanyag formába öntésére, befogadására is.
A Bolond Istók szerkezeti kísérletezések nélkül, végleges formájában indult meg 1878 elején. Eltérő címekkel a Borsszem Jankó rovatait használta ő is. A politikusok, közéleti személyek karikírozására szolgált a „Mamelukok 416
albuma” című rovat, melynek anyagát negyedévenként önálló füzetekben is kiadta. Emellett Bartók hamarosan megindította a „Bolond Istók pantheonja” című rovatot is, amelyet költők és írók magasztalására szánt volna. A méltányosság nem tartozott Bartók erényei közé, ezért néhány közlemény után meg is szűnt ez a sorozat. Hasonló rovattal, a „Bolond Istók albumá”-val öt évvel később ismét kísérletezett. Az anekdotázás, a múlt felidézése –az egyetlen nem hadakozó jellegű cikktípus a Bolond Istókban – 1880-ban kapott rovatot „A régi gárda – visszaemlékezések az emigratiobul” címen. (Talán ezt is Teleki Sándor írta.)
Többi rovata a politikai élet („Országgyűlés”, hamarosan „Sándor utcai színház” címen), a társadalmi élet (1879-től „Hep-hep” címen az antiszemita viccek, 1881-ben „Tiszavirágok” címen a kor típusainak bemutatása), a sajtó-, hivatalos nyelv karikírozására vagy bemutatására és szójátékokra szolgált („Bolondgombák”, „Műfordítások”, „Pegazus rugamok”, „Kínrímtár”). A legtöbb rovatot az irodalmi és színházi életnek és paródiájának szánta, laptársait felülmúló mennyiségben (1878-tól „Theatralia”, „Művészeti élet”, 1879-től „Tini Szanoda”, 1884-ben „Osztrák – Magyar közösügyes literatúra”, 1886-től „Ballerina levél”, „Színházi őrültségek” stb.).
