V. A NAGYVÁROSI POLGÁRSÁG LAPJA, A MAGYARORSZÁG ÉS A NAGY VILÁG
230V. A NAGYVÁROSI POLGÁRSÁG LAPJA, A MAGYARORSZÁG ÉS A NAGY VILÁG
Világos az igény, ami létrehozta ekkor közművelődési lapjaink többségét: Magyarország helyének keresése a világban, válaszolni arra a nemzeti és polgári szempontból döntő kérdésre, hogy mit jelent magyarnak lenni, jelent-e értéket, alkottunk-e valamit, amiben álljuk a versenyt a nagyvilággal. E programról árulkodnak a lapcímek is: Hazánk s a Külföld, Magyarország és a Nagy Világ, Ország-Világ. Azonos kérdésre eltérő válaszok érkeztek. A Magyarország és a Nagy Világ végül is a művészeti-kulturális oldalra összpontosította figyelmét attól az időtől, amikor már határozott karakterű lapnak tekinthetjük: 1870 végétől, amikor Ágai Adolf átvette szerkesztését. Ezen a területen egyedül állt a lap, és gyorsan szép sikereket tudhatott maga mögött.
Ágai lapja hangsúlyozottan színes és szórakoztató akart lenni, s ennek során ismereteket is terjesztett. A valóságot leegyszerűsítő, problémátlan hangvételű írásaival azt a benyomást keltette a világról, hogy minden figyelemre méltó jelensége, újdonsága azonnal megérthető, az olvasó hatalmába keríthető. Olvasóinak, a különböző polgárosuló és városi polgári rétegeknek ízlését akarta kielégíteni, s mert ez volt elsőrendű célja, sikert is aratott. Ágai lapjának mozgékonysága, érdekessége, modernsége a többi laptól eltérő szemléletéből eredt: kiszolgálni akart, elébe menni olvasóinak, akiknek magatartását, szellemét igen jól érzékelte, felfogta.
