12.
Jó éjt, nyugalmat. Ah! egyik se részem:
Jó éjt kiván, ki nyugtom elvivé;
S szobámba űz, mit bú borít egészen,
S hol hervadás gyász gondja e szivé.
Jó éjt kiván, ki nyugtom elvivé;
S szobámba űz, mit bú borít egészen,
S hol hervadás gyász gondja e szivé.
| Élj boldogúl – szólt – s holnap újra térj be! |
| En boldogúl, ki bút kap estebédre? |
De válni úgy vált, édesen nevetve;
Gunyból-e vagy jóságbul? ez talány.
Örült, lehet, hogy igy lát számkivetve;
Vagy visszavándorolni hítt talán?
Gunyból-e vagy jóságbul? ez talány.
Örült, lehet, hogy igy lát számkivetve;
Vagy visszavándorolni hítt talán?
| „Vándorlani” jó szó ily árnyra mint te, |
| Kinek csak gond, de jutalom nem inte. |
