V. SZÍN.
Ugyanott. A Tower falai közt.
Gloster és Buckingham rozsdás vértezetben s elferdítő öltözetben.
GLOSTER.
Jer, tudsz remegni, színedből kikelni,
Szó közepén elfojtni lehedet,
És újra kezdve ismét elakadni,
Mint rémülettől bódult, eszelős?
Jer, tudsz remegni, színedből kikelni,
Szó közepén elfojtni lehedet,
És újra kezdve ismét elakadni,
Mint rémülettől bódult, eszelős?
BUCKINGHAM.
Eh, a legelső tragikust utánzom:
Beszélek, visszanézek, kémlelődöm
Mindenfelé, rettegve ijedek fel,
Ha szalmaszál lendűl is, mély gyanút
Mutatva; a szörnyűködő tekintet,
S erőtetett mosoly mindegy nekem;
És mind a kettő kész szolgálatomra,
Bármely időben cseleim javára.
De Catesby elment-e?
Eh, a legelső tragikust utánzom:
Beszélek, visszanézek, kémlelődöm
Mindenfelé, rettegve ijedek fel,
Ha szalmaszál lendűl is, mély gyanút
Mutatva; a szörnyűködő tekintet,
S erőtetett mosoly mindegy nekem;
És mind a kettő kész szolgálatomra,
Bármely időben cseleim javára.
De Catesby elment-e?
GLOSTER.
Ez ő; a mayort is elhozá magával.
A Lord Mayor és Catesby jönnek.
Ez ő; a mayort is elhozá magával.
A Lord Mayor és Catesby jönnek.
BUCKINGHAM.
Lord mayor –
Lord mayor –
GLOSTER.
Nézd meg a felvonó hidat.
Nézd meg a felvonó hidat.
BUCKINGHAM.
Halld! ez dob.
Halld! ez dob.
GLOSTER.
Catesby, tekints le a falakról.
Catesby, tekints le a falakról.
BUCKINGHAM.
Lord mayor, az ok, hogy érte küldtünk –
Lord mayor, az ok, hogy érte küldtünk –
GLOSTER.
Nézz hátra, védd magad’: ellen van itt.
Nézz hátra, védd magad’: ellen van itt.
BUCKINGHAM.
Őrizzen Isten s ártatlan szivünk;
Lovel és Ratcliff jönnek Hastings fejével.
Őrizzen Isten s ártatlan szivünk;
Lovel és Ratcliff jönnek Hastings fejével.
GLOSTER.
Eszmélj, barátink ők: Ratcliff s Lovel.
Eszmélj, barátink ők: Ratcliff s Lovel.
LOVEL.
Imé az undok áruló feje,
Az álnok és veszélyes Hastingsé.
Imé az undok áruló feje,
Az álnok és veszélyes Hastingsé.
GLOSTER.
Meg kell siratnom, úgy szerettem őt.
Azt hittem, a legnyiltabb s jámborabb
Lény a keresztyén földön ő vala;
Ő volt a könyvem, melybe szellemem
Beirta minden titkos gondolatját:
Bünét erény szinével oly simán
Bevonta, hogy, kivéve nyílt hibáját –
Shorenéval értem a társalkodást –
Minden gyanú foltjától menten élt.
Meg kell siratnom, úgy szerettem őt.
Azt hittem, a legnyiltabb s jámborabb
Lény a keresztyén földön ő vala;
Ő volt a könyvem, melybe szellemem
Beirta minden titkos gondolatját:
Bünét erény szinével oly simán
Bevonta, hogy, kivéve nyílt hibáját –
Shorenéval értem a társalkodást –
Minden gyanú foltjától menten élt.
BUCKINGHAM.
Vagyis, a legzártabb gaz áruló,
Ki valaha élt. –
Képzelte, vagy sejtette volna ön
(Ha mi nagy ügygyel-bajjal meg nem élünk,
S nem mondjuk el), hogy e rút áruló
Ma cselt vetett, hogy a tanácsteremben
Megöljön engem s e jó herczeget?
Vagyis, a legzártabb gaz áruló,
Ki valaha élt. –
Képzelte, vagy sejtette volna ön
(Ha mi nagy ügygyel-bajjal meg nem élünk,
S nem mondjuk el), hogy e rút áruló
Ma cselt vetett, hogy a tanácsteremben
Megöljön engem s e jó herczeget?
MAYOR.
Azt tette ő?
Azt tette ő?
GLOSTER.
Hogyan! török pogányoknak hiszen?
Hogy a törvényes formák ellen oly
Gyorsan halálra küldjük e gazembert,
Ha az eset legsürgetőbb veszélye,
Hazánk nyugalma s az önvédelem
Nem kényszerít ily gyorsan végzenünk?
Hogyan! török pogányoknak hiszen?
Hogy a törvényes formák ellen oly
Gyorsan halálra küldjük e gazembert,
Ha az eset legsürgetőbb veszélye,
Hazánk nyugalma s az önvédelem
Nem kényszerít ily gyorsan végzenünk?
MAYOR.
Ég tartsa meg! Méltó volt a halálra.
Jól jártak el fenségtek, ily merénytől
Hogy elriaszszák a gaz árulókat.
Ég tartsa meg! Méltó volt a halálra.
Jól jártak el fenségtek, ily merénytől
Hogy elriaszszák a gaz árulókat.
BUCKINGHAM.
Előre tudtam, hogy rossz vége lesz,
Mihelyt Shorenéval kezde tartani;
De nem kivántuk mindaddig halálát,
A míg a lord nem jön, hogy lássa végét;
De e barátink szíves gyorsasága
Kissé előbb járt, mint akaratunk.
Szerettem volna, hogy hallá, mylord,
Az áruló mint vallja meg remegve
Gaz árulása czélját s eszközit:
Hogy majd a polgárságnak azt hiven
Adhassa tudtul, a mely e miatt
Tán félreért, s halálán kesereg.
Előre tudtam, hogy rossz vége lesz,
Mihelyt Shorenéval kezde tartani;
De nem kivántuk mindaddig halálát,
A míg a lord nem jön, hogy lássa végét;
De e barátink szíves gyorsasága
Kissé előbb járt, mint akaratunk.
Szerettem volna, hogy hallá, mylord,
Az áruló mint vallja meg remegve
Gaz árulása czélját s eszközit:
Hogy majd a polgárságnak azt hiven
Adhassa tudtul, a mely e miatt
Tán félreért, s halálán kesereg.
MAYOR.
De, drága herczeg, szava annyi, mintha
Láttam s hallottam volna szólani.
Jó herczegim, ne is aggódjanak;
Megértetem majd hű polgárainkkal.
Hogy az egész eljárás jogszerű volt.
De, drága herczeg, szava annyi, mintha
Láttam s hallottam volna szólani.
Jó herczegim, ne is aggódjanak;
Megértetem majd hű polgárainkkal.
Hogy az egész eljárás jogszerű volt.
GLOSTER.
E végre hívattuk lordságodat,
Hogy meg ne szóljon a gonosz világ.
E végre hívattuk lordságodat,
Hogy meg ne szóljon a gonosz világ.
BUCKINGHAM.
De minthogy elkésett czélunkra nézve:
Mit szándokunkról hallott, bizonyitsa.
S most, drága lord mayor, éljen boldogul.
De minthogy elkésett czélunkra nézve:
Mit szándokunkról hallott, bizonyitsa.
S most, drága lord mayor, éljen boldogul.
| (A Lord Mayor el.) |
GLOSTER.
Menj, menj, utána, Buckingham rokon.
A mayor a városházba megy sietve:
Ott kedvező időben hozd elő,
Mily korcs szülöttek Edvárd gyermeki;
Mondd el, hogy egy polgárt azért itélt
Halálra, mert azt mondta, hogy fia
A koronát örökli, értve házát,
Mely czímeréről úgy nevezteték.
Hozd fel továbbá gyűlőlt bujaságát
S baromi vágyát a kéjváltozatban,
Mely szolganőik’, lányaik’ s nejeik’
Hajhászta, hol vad szíve s ór szeme,
Féktelenül, a prédát megkivánta.
Sőt, hogy ha kell, még engemet se kímélj:
Mondd el, midőn anyám teherb’ esett
E telhetetlen Edvárddal, nemes
Atyám, York herczeg Frankhonban csatázott,
És összevetvén híven az időt,
Belátta, hogy nem ő szemzé e galyt,
Mi jól kitűnt vonásain, melyek
Derék atyámhoz épen nem hasonlók.
De ezt kimélve érintsd, messziről:
Mivel, tudod, mylord, még az anyám él.
Menj, menj, utána, Buckingham rokon.
A mayor a városházba megy sietve:
Ott kedvező időben hozd elő,
Mily korcs szülöttek Edvárd gyermeki;
Mondd el, hogy egy polgárt azért itélt
Halálra, mert azt mondta, hogy fia
A koronát örökli, értve házát,
Mely czímeréről úgy nevezteték.
Hozd fel továbbá gyűlőlt bujaságát
S baromi vágyát a kéjváltozatban,
Mely szolganőik’, lányaik’ s nejeik’
Hajhászta, hol vad szíve s ór szeme,
Féktelenül, a prédát megkivánta.
Sőt, hogy ha kell, még engemet se kímélj:
Mondd el, midőn anyám teherb’ esett
E telhetetlen Edvárddal, nemes
Atyám, York herczeg Frankhonban csatázott,
És összevetvén híven az időt,
Belátta, hogy nem ő szemzé e galyt,
Mi jól kitűnt vonásain, melyek
Derék atyámhoz épen nem hasonlók.
De ezt kimélve érintsd, messziről:
Mivel, tudod, mylord, még az anyám él.
BUCKINGHAM.
Legyen nyugodt, ékesszóló leszek:
Mintha magam nyerném el az arany díjt,
Melyért vitázok. S most, mylord, adieu.
Legyen nyugodt, ékesszóló leszek:
Mintha magam nyerném el az arany díjt,
Melyért vitázok. S most, mylord, adieu.
GLOSTER.
A jó sükerről hozz hirt Baynardbe:
Ott fogsz találni túdós püspökök
És tisztelendő szent atyák körében.
A jó sükerről hozz hirt Baynardbe:
Ott fogsz találni túdós püspökök
És tisztelendő szent atyák körében.
BUCKINGHAM.
Megyek; s úgy három vagy négy órakor
Megyek; s úgy három vagy négy órakor
| A városházról hirt fog hallani. | (El.) |
GLOSTER.
Lovel, te doctor Shawhoz mégy sietve;
Te meg (Catesbyhez) Penker baráthoz: jőjenek
Baynard kastélyba a mondott időre.
Mostan megyek, s titkon megrendelem,
Hogy Clarence kölykit láb alól tegyék el;
És meghagyom, hogy senki, semmikor
Lovel, te doctor Shawhoz mégy sietve;
Te meg (Catesbyhez) Penker baráthoz: jőjenek
Baynard kastélyba a mondott időre.
| (Lovel, Catesby el.) |
Hogy Clarence kölykit láb alól tegyék el;
És meghagyom, hogy senki, semmikor
| Közel se jusson a herczegfiakhoz. | (El.) |
