II. SZÍN.

Full text search

Táborhely, Fores alatt.
A szín mögött csatazaj. Duncan király, Malcolm, Donalbain, Lenox, Kiséret, jönnek s egy sebesült Századossal találkoznak.
DUNCAN.
Mi véres ember ez! úgy nézem őt:
Hírt adhat arról, hogy miképen áll
A lázadás?
MALCOLM.
Ez ép a tiszt, ki vas
Karával egy ellen csapat közűl
Engem kivágott. – Üdv, vitéz barátom!
Azt kérdi a király: hogy állt a harcz,
Mikor te ott hagyád?
SZÁZADOS.
Még kétesen;
Fáradt úszók gyanánt, buktatni kik
Egymást hiába küzdenek. A bősz
Macdonwaldnak (az ám a pártütő!
Mert született gazság egész raja
Zsibong körűle, azzá tenni őt –)
Nyugat felől a Kernek s Galloglassok
Jöttek segélyre; – s a szerencse is
Mosolya átkozott ügyére, s szintén
A lázadó rimája lőn; Hiába!
Macbeth a hős, (méltó e névre!) – meg-
Vetvén a szerencsét – vont karddal, melyen
Véres halál füstölge, – mint a harcz
kedvencze tört a nyomorúltig útat;
S nem üdvözölve, el se búcsuzott,
Míg köldökétől állig nem hasítá,
És várfalunkra nem tűzé fejét.
DUNCAN.
Óh, hős rokon! nemes lovag!
SZÁZADOS.
De mint ha
Onnan, hol a nap kél, hajótörő
Vészfellegek dörögve tornyosúlnak:
Úgy jött, a honnan jót vártunk, gonosz.
Halld, Skócziának királya, halld! alig
Űzé a jog, vitéz aczéllal, a
Gyors lábu Kerneket veszett futásba:
Midőn Norvég királya, élve a
Jó alkalommal, tiszta fegyverét
S pihent hadát reánk veté.
DUNCAN.
Derék
Vezéreinket: Banquot s Macbethet
Nem csüggeszté ez?
SZÁZADOS.
Mint veréb a sast?
Vagy nyúl oroszlánt! Nem mondok nagyot,
De olyanok voltak, mint kétszeres
Töltésű ágyúk; s kétszer kétszeres
Dühvel csapának a Norvégra. – Én
– Ha csak friss vérbe megfürödni, vagy
Új Golgotát emelni nem vala
Czéljok: nem is tudom –
Alélt vagyok, sebem segélyt kiált.
DUNCAN.
Szód mint sebed becsűletedre vál,
Jó bajnok! – Orvoshoz vigyétek őt.
(A százados kivezettetik.)
Rosse és Angus jönnek.
Ki jő emiatt?
MALCOLM.
A hősi Rosse thán.
DUNCAN.
S minő sietség néz ki a szeméből,
Mint a ki nagy csodákat hoz hirül.
ROSSE.
Üdv a királynak!
DUNCAN.
Honnan jösz, nemes thán?
ROSSE.
Fife-ból, királyom, hol norvégi zászlók
Lengnek a légben s hűsen legyezik
Népünket. A Norvég király maga
Töménytelen haddal s az áruló
Cawdori thántól támogatva, kezdé
A bősz csatát; míg Macbethünk szilárd-
Bizton, Bellóna vőlegényeként
Csapott reája, nem alább való
Erővel; ott kárt kárra, bősz aczélt
Aczélba vágva, megtöré azok
Kevély daczát; – egy szóval, a miénk
A győzelem; –
DUNCAN.
Minő szerencse!
ROSSE.
Úgy hogy
Swenó király most békeért könyörg;
De holtjait nem engedők hogy el-
Temesse, míg Szent-Colmba tízezer
Dollárt le nem tett a kincstárnak.
DUNCAN.
Hah!
E gaz Cawdor se csalja már tovább
Szivünk bizalmát! – Menj s kiáltsd, hogy ő már
Halott – s köszöntsd czímével Macbethet!
ROSSE.
Felség, megyek.
DUNCAN.
Mit ő veszíte, Macbeth nyerte meg!
(Mind el.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi