ELSŐ FELVONÁS.
Gower jő.
Az antiochiai királyi palota előtt.
Ősrégi dalt elénekelni
Hamvából agg Gower élve kelt ki,
Ember gyöngéit fölvevén:
Szem-fül vigadjon énekén.
Dallák ezt ünnepnapokon,
Böjti estéken, búcsukon;
S mig éltenek, sok uraság
Mulatságul ezt olvasák.
Belőle dicsvágyat tanulsz;
Et bonum quo antiquius, eo melius.
Ujkor szülötti! ha figyeltek
Dalomra, tisztább szemü lelkek,
S ha szívetek egy agg dalán
Gyönyörűséget lel talán:
Akkor szeretném, bárha élnék,
S mint gyertya, értetek elégnék. –
Nagy Antiochus épité tehát
Főszékhelyének Antiochiát,
A legszebb várost Syriában,
Így van megirva krónikámban.
Hitvest vőn a király, de ki
Meghalt, egy lányt szülvén neki:
Fris, gyönyörű, víg: tán reá
Ég minden báját halmozá.
Az atya, lángra gyúlva érte,
Elcsábitá vérfertezésre.
Rossz gyermek, ám rosszabb az atyja,
A rosszra önvérit ragadja.
De tettök, hosszu megszokásra,
Nálok nem is ment bűnrovásra.
E vétkes hölgy szépségeért
Sok herczegifju arra tért,
Megnyerni őtet ágyba társnak,
Nászörömökre játszótársnak.
A kérő had hogy megriadna,
A lány övé maradjon, atyja
Törvényt hoz: a ki kéri leányát,
Meghal, ha meg nem oldja talányát.
Sok balga halt így érte meg:
Tanúim ott a torz fejek.
Arról, mi most jő, szemetek itéljen,
Hamvából agg Gower élve kelt ki,
Ember gyöngéit fölvevén:
Szem-fül vigadjon énekén.
Dallák ezt ünnepnapokon,
Böjti estéken, búcsukon;
S mig éltenek, sok uraság
Mulatságul ezt olvasák.
Belőle dicsvágyat tanulsz;
Et bonum quo antiquius, eo melius.
Ujkor szülötti! ha figyeltek
Dalomra, tisztább szemü lelkek,
S ha szívetek egy agg dalán
Gyönyörűséget lel talán:
Akkor szeretném, bárha élnék,
S mint gyertya, értetek elégnék. –
Nagy Antiochus épité tehát
Főszékhelyének Antiochiát,
A legszebb várost Syriában,
Így van megirva krónikámban.
Hitvest vőn a király, de ki
Meghalt, egy lányt szülvén neki:
Fris, gyönyörű, víg: tán reá
Ég minden báját halmozá.
Az atya, lángra gyúlva érte,
Elcsábitá vérfertezésre.
Rossz gyermek, ám rosszabb az atyja,
A rosszra önvérit ragadja.
De tettök, hosszu megszokásra,
Nálok nem is ment bűnrovásra.
E vétkes hölgy szépségeért
Sok herczegifju arra tért,
Megnyerni őtet ágyba társnak,
Nászörömökre játszótársnak.
A kérő had hogy megriadna,
A lány övé maradjon, atyja
Törvényt hoz: a ki kéri leányát,
Meghal, ha meg nem oldja talányát.
Sok balga halt így érte meg:
Tanúim ott a torz fejek.
Arról, mi most jő, szemetek itéljen,
| S ez igazolja, hogy valót beszéltem. | (El.) |
