III. SZÍN.
Velencze, köztér.
Bassanio, Shylock.
SHYLOCK.
Háromezer arany, – értem.
Háromezer arany, – értem.
BASSANIO.
Igen, uram, három hónapra.
Igen, uram, három hónapra.
SHYLOCK.
Három hónapra, – értem.
Három hónapra, – értem.
BASSANIO.
Melyért, mint mondám, Antonio lesz kezes.
Melyért, mint mondám, Antonio lesz kezes.
SHYLOCK.
Antonio lesz kezes, – értem.
Antonio lesz kezes, – értem.
BASSANIO.
Segíthet ön rajtam? Lesz oly szives? Tudhatom ön válaszát?
Segíthet ön rajtam? Lesz oly szives? Tudhatom ön válaszát?
SHYLOCK.
Háromezer arany, három hónapra, s Antonio kezes.
Háromezer arany, három hónapra, s Antonio kezes.
BASSANIO.
Ön válasza erre?
Ön válasza erre?
SHYLOCK.
Antonio jó ember.
Antonio jó ember.
BASSANIO.
Hallott ön valami ellenkezőt róla?
Hallott ön valami ellenkezőt róla?
SHYLOCK.
Ej, nem, nem, nem: – mikor azt mondom: „jó ember”, azt értem alatta, tudja ön, hogy jól áll; hanem vagyona koczkán: – egy gályát Tripolisba küldött, másikat India felé. Ezenfelül azt hallom a Rialtón, hogy a harmadikat Mexicóba, negyediket Anglia felé s így több szállítmányokat szórt szét a külföldön. Már pedig a hajók csak deszkák, a tengerészek csak emberek. Vannak szárazi patkányok, vizi patkányok; szárazi tolvajok, vizi tolvajok, a kalózokat értem; ott van továbbá a sok vízveszély, szelek, sziklák. Mind a mellett az ember elég jól áll. – Három ezer arany – azt hiszem, kezességét elfogadhatom.
Ej, nem, nem, nem: – mikor azt mondom: „jó ember”, azt értem alatta, tudja ön, hogy jól áll; hanem vagyona koczkán: – egy gályát Tripolisba küldött, másikat India felé. Ezenfelül azt hallom a Rialtón, hogy a harmadikat Mexicóba, negyediket Anglia felé s így több szállítmányokat szórt szét a külföldön. Már pedig a hajók csak deszkák, a tengerészek csak emberek. Vannak szárazi patkányok, vizi patkányok; szárazi tolvajok, vizi tolvajok, a kalózokat értem; ott van továbbá a sok vízveszély, szelek, sziklák. Mind a mellett az ember elég jól áll. – Három ezer arany – azt hiszem, kezességét elfogadhatom.
BASSANIO.
Egész bátorsággal.
Egész bátorsággal.
SHYLOCK.
Biztos akarok lenni, tehetem-e; s hogy biztos lehessek, meggondolom magam. Szólhatok Antonióval?
Biztos akarok lenni, tehetem-e; s hogy biztos lehessek, meggondolom magam. Szólhatok Antonióval?
BASSANIO.
Ha tetszik önnek velünk ebédelni.
Ha tetszik önnek velünk ebédelni.
SHYLOCK.
Igen, hogy disznóhúst szagoljak: azon szállásból egyem, melybe önök prófétája, a Nazarén, az ördögöket bebűvölte. Veszek önökkel, adok önökkel, beszélek önökkel, járok önökkel s a többi; de nem eszem, nem iszom önökkel, nem imádkozom önökkel. Mi újság a Rialtón? Ki jön itt? –
Antonio jő.
Igen, hogy disznóhúst szagoljak: azon szállásból egyem, melybe önök prófétája, a Nazarén, az ördögöket bebűvölte. Veszek önökkel, adok önökkel, beszélek önökkel, járok önökkel s a többi; de nem eszem, nem iszom önökkel, nem imádkozom önökkel. Mi újság a Rialtón? Ki jön itt? –
Antonio jő.
BASSANIO.
Ez signor Antonio.
Ez signor Antonio.
)
SHYLOCK.
Mily csalfa publikán tekintetű!
Hőn gyűlölöm, mert Krisztus párthive;
De még dühösben, mert pór bárgyuságból
Ingyen kiadja pénzét, s leviszi
Velencze piaczán a kamatot.
Ha egyszer oldalához férhetek,
Kiöntöm rajta régi bosszumat.
Utálja ő szent népem s legyaláz
Legtöbb kereskedők körében is;
Szid engem, űzletem, s jogos nyerésem,
Mit uzsorának hív. – Veszszen fajom,
Ha megbocsátok!
| (Félre.) |
Hőn gyűlölöm, mert Krisztus párthive;
De még dühösben, mert pór bárgyuságból
Ingyen kiadja pénzét, s leviszi
Velencze piaczán a kamatot.
Ha egyszer oldalához férhetek,
Kiöntöm rajta régi bosszumat.
Utálja ő szent népem s legyaláz
Legtöbb kereskedők körében is;
Szid engem, űzletem, s jogos nyerésem,
Mit uzsorának hív. – Veszszen fajom,
Ha megbocsátok!
BASSANIO.
Shylock, mit csinál ön?
Shylock, mit csinál ön?
SHYLOCK.
Gondolkozom kész összegim felől,
S a mennyiben fejből emlékezem,
Három ezer zecchinnyi összeget
Nem rögtönözhetek. – De mit? hiszen
Tubal, ama gazdag hitsorsosom,
Segítni fog. – Várjunk csak! – Hány havat
Mondott ön? – (Antonióhoz) Áldás önre, édes úr!
Nagyságod az, kiről beszélgetünk.
Gondolkozom kész összegim felől,
S a mennyiben fejből emlékezem,
Három ezer zecchinnyi összeget
Nem rögtönözhetek. – De mit? hiszen
Tubal, ama gazdag hitsorsosom,
Segítni fog. – Várjunk csak! – Hány havat
Mondott ön? – (Antonióhoz) Áldás önre, édes úr!
Nagyságod az, kiről beszélgetünk.
ANTONIO.
Shylock, habár kölcsönző soh’ se voltam,
Adván s vevén kamatra pénzeket:
De hogy barátom sürgetős baján
Segítsek, e szokást most megtöröm. –
Tudtára adtad, mennyi kell?
Shylock, habár kölcsönző soh’ se voltam,
Adván s vevén kamatra pénzeket:
De hogy barátom sürgetős baján
Segítsek, e szokást most megtöröm. –
Tudtára adtad, mennyi kell?
SHYLOCK.
Három ezer arany.
| Igen, |
ANTONIO.
| S három havig. |
SHYLOCK.
Igen, feledtem, három hónapig.
De jó; – ön a kezes! – Lássuk. – Hanem
Ön mintha mondta volna, hogy soha
Nem ád s nem vesz kamatra.
Igen, feledtem, három hónapig.
De jó; – ön a kezes! – Lássuk. – Hanem
Ön mintha mondta volna, hogy soha
Nem ád s nem vesz kamatra.
ANTONIO.
| Nem, soha. |
SHYLOCK.
Mikor nagybátyja Lábán juhait
Őrzötte Jákob, harmad örökös
Szent Ábrahám után (bölcs anyja is
Működve részén) úgy van, harmadik –
Mikor nagybátyja Lábán juhait
Őrzötte Jákob, harmad örökös
Szent Ábrahám után (bölcs anyja is
Működve részén) úgy van, harmadik –
ANTONIO.
Nos, mit csinált? Tán uzsorát szedett?
Nos, mit csinált? Tán uzsorát szedett?
SHYLOCK.
Nem, nem szedett közvetlen uzsorát,
Mint mondanók; – mit tett? figyeljen ön!
A mint Lábánnal akként egyezett,
Hogy díjaul a tarka s pettyezett
Bárányokat nyerendi: őszkor a
Gerjedt juhok kosokhoz fordulának;
S midőn a nemzés műve végtire
Kezdődik a gyapjas szülők között,
Hántott eszélyes pásztorom nehány
Vesszőt, s a pározás munkája közt
A fölhevült juhnyáj elé raká.
S ekként fogadva, elléskor csupa
Tarkát fiadztak; ez mind díja lett.
Így tett szert nyereményre: s áldva lőn.
S a nyeremény áldás, ha lopva nincs.
Nem, nem szedett közvetlen uzsorát,
Mint mondanók; – mit tett? figyeljen ön!
A mint Lábánnal akként egyezett,
Hogy díjaul a tarka s pettyezett
Bárányokat nyerendi: őszkor a
Gerjedt juhok kosokhoz fordulának;
S midőn a nemzés műve végtire
Kezdődik a gyapjas szülők között,
Hántott eszélyes pásztorom nehány
Vesszőt, s a pározás munkája közt
A fölhevült juhnyáj elé raká.
S ekként fogadva, elléskor csupa
Tarkát fiadztak; ez mind díja lett.
Így tett szert nyereményre: s áldva lőn.
S a nyeremény áldás, ha lopva nincs.
ANTONIO.
Szerencse volt, s megérdemelte Jákob;
Ezt nem saját hatalma hozta létre,
Egy égi kéz intézte azt imígy.
Tán a kamat védelméül hozád föl?
Vagy aranyod s ezüstöd kos- s juhnyáj?
Szerencse volt, s megérdemelte Jákob;
Ezt nem saját hatalma hozta létre,
Egy égi kéz intézte azt imígy.
Tán a kamat védelméül hozád föl?
Vagy aranyod s ezüstöd kos- s juhnyáj?
SHYLOCK.
Én nem tudom: látom, hamar tenyész.
Hanem figyeljen ön.
Én nem tudom: látom, hamar tenyész.
Hanem figyeljen ön.
ANTONIO.
Védvül az ördög bibliát idéz.
A szent tanúkat feltoló galád
Olyan, mint a mosolygó arczu gaz,
Kecses, de szívben megrothadt gyümölcs.
Oh, a hamisság mint ragyog kivül.
| Hallod, barátom, |
A szent tanúkat feltoló galád
Olyan, mint a mosolygó arczu gaz,
Kecses, de szívben megrothadt gyümölcs.
Oh, a hamisság mint ragyog kivül.
SHYLOCK.
Három ezer arany; – szép pénz, kerekszám.
Három hónapra, hadd lám, mi esik?
Három ezer arany; – szép pénz, kerekszám.
Három hónapra, hadd lám, mi esik?
ANTONIO.
No hát, Shylock, lehetsz-e oly szives?
No hát, Shylock, lehetsz-e oly szives?
SHYLOCK.
Signor Antonio, ön a Rialton
Sokszor, nagyon sokszor szidalmazott
Pénzösszegim s kamatjaim miatt.
Én tűrve s vállvonítva hordozám,
Mert béketűrés népem öröke.
Véreb s hitetlen czimmel illetett ön,
S zsidós ünnepruhámra köp vala, –
Csak, mert tulajdon pénzem forgatom.
Hagyján! ihol most ön reám szorul!
Itt van la! hozzám jő s ezt mondja ön:
„Adj pénzt, Shylock, kérlek.” S ön mondja ezt,
Ki nyálával szakállam szennyezé,
S lábbal taszított, mintha korcs kutyát
Rugdalna küszöbén: s kérelme pénz!
Mit mondjak önnek? Szóljak-é imígy:
„Van pénze ebnek? Lehető-e az,
Eb kölcsönözhet-é ily összeget?”
Vagy meghajoljak tán, s adósi hangon,
Fojtott lehellet – s gyáván suttogó
Hunnyászkodással ily szót ejtsek-e:
„No, drága úr, mult szerdán rám köpött,
Minap kirugdalt; másik izbe’ meg
Eb czímmel illetett, s e bókokért
Most ennyi s ennyi pénzt kölcsön adok.
Signor Antonio, ön a Rialton
Sokszor, nagyon sokszor szidalmazott
Pénzösszegim s kamatjaim miatt.
Én tűrve s vállvonítva hordozám,
Mert béketűrés népem öröke.
Véreb s hitetlen czimmel illetett ön,
S zsidós ünnepruhámra köp vala, –
Csak, mert tulajdon pénzem forgatom.
Hagyján! ihol most ön reám szorul!
Itt van la! hozzám jő s ezt mondja ön:
„Adj pénzt, Shylock, kérlek.” S ön mondja ezt,
Ki nyálával szakállam szennyezé,
S lábbal taszított, mintha korcs kutyát
Rugdalna küszöbén: s kérelme pénz!
Mit mondjak önnek? Szóljak-é imígy:
„Van pénze ebnek? Lehető-e az,
Eb kölcsönözhet-é ily összeget?”
Vagy meghajoljak tán, s adósi hangon,
Fojtott lehellet – s gyáván suttogó
Hunnyászkodással ily szót ejtsek-e:
„No, drága úr, mult szerdán rám köpött,
Minap kirugdalt; másik izbe’ meg
Eb czímmel illetett, s e bókokért
Most ennyi s ennyi pénzt kölcsön adok.
ANTONIO.
Kedvem jöhetne most is úgy nevezni,
Rád köpni, sőt tán megrugdalni is.
Ha kölcsön adsz, ne úgy adj, mint szives
Barátaidnak (mert mikor kivánt
Díjt a kopár fémért barát baráttól?)
Mint ellenednek adj inkább nekem:
S ha szót szegek, jobb arczczal hajthatod be
Birságkötésd.
Kedvem jöhetne most is úgy nevezni,
Rád köpni, sőt tán megrugdalni is.
Ha kölcsön adsz, ne úgy adj, mint szives
Barátaidnak (mert mikor kivánt
Díjt a kopár fémért barát baráttól?)
Mint ellenednek adj inkább nekem:
S ha szót szegek, jobb arczczal hajthatod be
Birságkötésd.
SHYLOCK.
Megnyerni vágyom jó barátomúl,
Feledni rám dobott szdalmait,
Segítni sürgetős szükségein,
S kamatban egy fillért sem venni el.
De rám se’ hallgat. Bár ajánlatom jó.
| Ej, hogy dörg reám ön! |
Feledni rám dobott szdalmait,
Segítni sürgetős szükségein,
S kamatban egy fillért sem venni el.
De rám se’ hallgat. Bár ajánlatom jó.
ANTONIO.
Jóság, valóban.
Jóság, valóban.
SHYLOCK.
Jerünk a jegyzőhöz, – s irjon kegyed
Ott egy kötést alá, – s csak tréfakép, ha
Ön nem fizet meg a jegyzett napon,
Ez s ez helyen, így s ennyi összeget,
Mint a kötés kiszabja: bűnhödésül
Husából egy egész fontot teszünk
Irásba, mit bátran kimetszhetek,
Bárhol tetszik testéből kiszakítnom.
| Látni fogja ön. |
Ott egy kötést alá, – s csak tréfakép, ha
Ön nem fizet meg a jegyzett napon,
Ez s ez helyen, így s ennyi összeget,
Mint a kötés kiszabja: bűnhödésül
Husából egy egész fontot teszünk
Irásba, mit bátran kimetszhetek,
Bárhol tetszik testéből kiszakítnom.
ANTONIO.
Én kész vagyok, s aláirom nevem, –
S azt mondom, a zsidó nagyon szives.
Én kész vagyok, s aláirom nevem, –
S azt mondom, a zsidó nagyon szives.
BASSANIO.
Nem engedem, hogy ily kötésre lépj;
Készebb leszek tovább szigorgani.
Nem engedem, hogy ily kötésre lépj;
Készebb leszek tovább szigorgani.
ANTONIO.
Ne félj, fiu, lejárni nem hagyom;
Két hó alatt, egy hóval hamarább,
Mint a határidő, kilenczszer annyi
Sőt több becsű vagyont várok haza.
Ne félj, fiu, lejárni nem hagyom;
Két hó alatt, egy hóval hamarább,
Mint a határidő, kilenczszer annyi
Sőt több becsű vagyont várok haza.
SHYLOCK.
Oh e keresztyének! szent Ábrahám!
Kik kőszivűleg mások czélzatát is
Gyanusitják. – Kérem, feleljen ön:
Ha megtörendi napját, mit nyerek,
Behajtva a lejárt kötlevelet?
Egy fontnyi hús, emberből véve ki,
Nem oly becses s nem oly használható,
Mint kecske-, bárány- s űrühús. S midőn
Tetszéseért tevém ajánlatom,
Ha felfogadja, jó: ha nem, maradjon!
S jó szívemért kérem ne bántsanak.
Oh e keresztyének! szent Ábrahám!
Kik kőszivűleg mások czélzatát is
Gyanusitják. – Kérem, feleljen ön:
Ha megtörendi napját, mit nyerek,
Behajtva a lejárt kötlevelet?
Egy fontnyi hús, emberből véve ki,
Nem oly becses s nem oly használható,
Mint kecske-, bárány- s űrühús. S midőn
Tetszéseért tevém ajánlatom,
Ha felfogadja, jó: ha nem, maradjon!
S jó szívemért kérem ne bántsanak.
ANTONIO.
Igen, Shylock, az alku állni fog.
Igen, Shylock, az alku állni fog.
SHYLOCK.
Tehát a jegyzőnél találkozunk.
Ön útasítsa e tréfás kötésre;
Én meg megyek s a pénzt rögtön hozom. –
Kissé benézek otthon, mert lakom
Egy gaz fiú kétes gondjára biztam;
S legott önnél termek.
Tehát a jegyzőnél találkozunk.
Ön útasítsa e tréfás kötésre;
Én meg megyek s a pénzt rögtön hozom. –
Kissé benézek otthon, mert lakom
Egy gaz fiú kétes gondjára biztam;
S legott önnél termek.
ANTONIO.
Derék zsidó. Im még a héber is
Keresztyénné lesz: mert jó szive van.
| Siess tehát. | (Shylock el.) |
Keresztyénné lesz: mert jó szive van.
BASSANIO.
Szép szó, hamis sziv: nem hiszek neki.
Szép szó, hamis sziv: nem hiszek neki.
ANTONIO.
Hagyján! ne félj; nem lappang itt veszély,
Hagyján! ne félj; nem lappang itt veszély,
| Idő előtt megjő minden hajóm. | (El.) |
