III. SZÍN.
Tartsd szemmel, őr! Ne szólj nekem könyörről.
Ez a bolond kölcsönze pénzt potomra.
Tartsd szemmel, őr!
Hallgass ki, jó Shylock. |
Váltóm behajtom, – szót sem e kivül;
Megesküvém, hogy váltóm megveszem.
Ebnek neveztél, míg nem volt okod;
Most eb vagyok: őrizkedj’ hát fogamtól.
A doge lásson törvényt. – Bámulok,
Gaz börtönőr, miként vagy oly botor,
Hogy még kijösz kértére ő vele!
Kérlek, figyelj reám.
Váltóm behajtom, nem kell semmi szó;
Váltóm behajtom; szót se mondj tovább.
Én nem leszek vak, lágy szivű bohó,
Ki tán keresztyén kérlelőidért
Főt rázok, engedek, s sóhaj között
Elállok szándokomtól. – Ne kövess.
Egy szó se kell: váltómat megveszem. | (Shylock el.) |
A legvadabb véreb, minő soha
Nem élt az emberek közt.
Hagyd magára: |
Éltemre tör s okát jól ismerem.
Panaszkodó szorult adósait
Gyakran kimentém a birság alól:
Azért gyülöl.
Tudom, jó herczegünk |
A doge sem szegülhet a jog ellen.
Ha a külfölditől jogélveit
Elvonja, melyek azt megilletik:
Rossz hírbe jő Velencze népjoga.
Mert államunk kalmári űzlete
Más népekén alapszik. Menj tehát!
Úgy elfogyaszt e sok bú s veszteség,
Hogy egy font húsom is szüken marad
Holnapra vérszomjas hitelezőmnek.
Jó őr, jerünk. – Oh, csak Bassanio
Megjönne s látná, mint rovom le érte
E tartozást; egyébbel nem törődném. | (El.) |