A 16. században a szélesebb nemesi és polgári közönség szórakoztató olvasmány-igényét elsősorban a verses históriák elégítették ki. A néhány 16. századi prózai elbeszélő alkotást (pl. Ponciánus históriája) újabbak nem követték a 17. század derekáig. A nemesség kulturális emelkedése tette újra időszerűvé és a nyomdászok számára jövedelmezővé prózai elbeszélések fordítását és kiadását a század második felében. A regényes prózai történetek, noha ismert szerzőik mind a nemességhez tartoztak és osztályuk igényeit tartották szem előtt, a polgárság ízlésének is megfeleltek, sőt a paraszti osztály olvasni tudó rétegében is elterjedtek. A széppróza lett ily módon a nemesi irodalomnak az az ága, amely a kor népszerű irodalmához közel került, sőt a későbbi periódusokban jórészt ez utóbbinak a részévé vált.
A 17. századi magyar regényes próza valamennyi terméke fordítás, még pedig középkori eredetű, Európa majd minden országában elterjedt szövegek nyomán. Miként az irodalom és a szellemi élet más területein is, a barokk kor emberéhez közel álltak a középkor irracionális-fantasztikus, kalandos regényei, elbeszélései, s így ezek fordítása szervesen beleilleszkedett a kor barokk irodalmának összképébe.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.