Az 1650-es években a hagyományos énekköltés rendkívül megélénkült, szoros összefüggésben a török elleni harcok kiújulásával. Míg a század elején a vitézi, politikai, kesergő és szerelmi költészet még szoros egységet alkotott, egyaránt egy népszerű deákos-nemesi közízléshez alkalmazkodott, addig a barokk keretein belül – mint láttuk – a politikai mondanivalójú költészet elvált a többitől, feljebb emelkedett az irodalmiság fokán s a nemesi barokk részeként jelent meg. A vele párhuzamosan új virágzását élő népszerű énekszerzés nem foglalkozik politikai kérdésekkel, hiányzik belőle a nacionalista frazeológia és a nemesi osztályszemlélet; tematikáját tekintve elsősorban a török elleni harcokhoz, illetve a háborús pusztítások, valamint elemi csapások által a polgárokra, népre zúduló szerencsétlenségekhez kapcsolódik. S míg a nemesi barokk költészet termékei túlnyomó többségükben olvasmánynak készültek s csak igen ritkán adnak nótajelzést; addig a népszerű költés változatlanul az énekelt vers hagyományos útját követi. Érintkezési pontok a nemesi és népszerű költészet között természetesen vannak: különösen a históriás ének és a szerelmi ének műfajaiban. Bár ezek egyes termékeit nemesek szerezték, az ő enemű alkotásaik is belesimulnak a népszerű irodalmiság hagyományos formáiba.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.