A 16. századi biztató kezdetek után a színjátszás a protestáns iskolákban elsorvadt, legalábbis adatok alig bizonyítják létezését. Különösen vonatkozik ez a református iskolákra s a magyar nyelvű iskoladrámára. A szigorú szakramentarizmusból kialakuló református egyház elítélte a komédiázást, a puritánus mozgalom pedig eleinte még határozottabban elutasította. A 17. század első felében ezért legfeljebb egyes evangélikus és unitárius latin nyelvű iskolai darabok bemutatásáról vannak szórványos adatok, de e színművek szövege sem ismeretes. Mindössze a névtelen Comico-tragoediáról sejthetjük, hogy nemcsak a század végén adták elő magyar diákok (1694-ben a szebeni magyar iskola növendékei), hanem előbb is, minthogy nyomtatásban már 1646-ban megjelent. A 17. század második felében az oktatás szükségletei s részben a jezsuita iskolai színjátszás példája, illetve ellensúlyozása az addig idegenkedő reformátusokat is az iskoladráma művelésére, életerős magyar nyelvű ágának kifejlesztésére ösztönözte. A protestáns iskolai színjátszás fellendülése s a jobb dráma-szövegek írása jórészt olyan tudós íróknak köszönhető, akiknek más irányú munkásságával az előző fejezetekben már találkoztunk.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.