A 17. század utolsó és a 18. század első évtizedeinek zavaros viszonyai, háborús eseményei, egyéni és közösségi tragédiái, a bujdosó-sors keservei s a vereségek, valamint a bukott szabadságharc feletti fájdalom a népszerű panasz-költészet minden korábbit felülmúló kivirágzását eredményezték. Az egyéni élmény, a személyesen átélt szenvedés most is erős közösségi érzéssel telítődött, sőt általánossá válik, hogy az énekszerzők panaszaikat a szűkebb közösségen túl a tágabbnak, a hazának távlatából és szemszögéből fogalmazzák meg. Az előző periódusok hasonló énekeinek hagyományát folytatva, a költők gyakran valamely konkrét esemény elmondása keretében adtak kifejezést elesettségüknek. De az ilyen versek sem tekinthetők epikus alkotásnak, mert az elbeszélő elemeket lépten-nyomon megszakítják, át- meg átszövik a lírai kitörések, jajongások. A századforduló gazdag panasz-költészetének éppen ez a mindent elborító líraiság a legfőbb értéke; esztétikailag legfejlettebb darabjai a magyar líra legszebb alkotásai közé tartoznak.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.